Követeléskezelés hatékonyan

Jogi tanácsadó | Közélet
Lényeges újítást hozott abban a tekintetben is az új Polgári Törvénykönyv, hogy rendelkezései értelmében a követelések elévülési idejét immáron nem szakítja meg a hitelező által az adós részére küldött fizetési felszólítás. Ezáltal a vállalkozók sokéves, berögzült gyakorlatának megváltoztatása indokolt.

Azt gondolhatnánk, hogy az általános öt éves elévülési határidő kellően hosszú ahhoz, hogy amennyiben szükséges, bírósági eljárásban érvényesítse követelését a hitelező. A tapasztalat azonban azt igazolja – különösen nagy létszámú ügyfélkörrel rendelkező vállalkozások esetében –, hogy az említett idő alatt egy-egy adóssal szemben egyáltalán nem kerül sor bírósági eljárás megindítására.


Tekintettel arra, hogy mindezidáig a követelés megfizetésére irányuló, adósnak címzett fizetési felszólítás az elévülési időt megszakította, azaz az elévülés öt éve újra kezdődött, így gyakorlatilag a végtelenségig nyújtható volt a követelés bíróság előtti eljárásban történő érvényesítésére nyitva álló határidő. Az új Ptk. ezen azonban változtatott, és rendelkezései értelmében már csak a tartozásnak az adós részéről történő elismerése, a kötelem megegyezéssel történő módosítása és az egyezség, illetve – abban az esetben, ha a bíróság az eljárást befejező jogerős érdemi határozatot hozott – a követelés adóssal szembeni bírósági eljárásban történő érvényesítése, valamint a követelés csődeljárásban történő bejelentése szakítja meg az elévülési időt.


A fentiek persze nem jelentik azt, hogy 2014. március 15. napját követően ne lenne érdemes fizetési felszólítást küldeni az ellenszolgáltatás megfizetésére köteles félnek. Éppen ellenkezőleg. Következetes, előre megtervezett claim management kialakítása javasolt, melyben a fizetési felszólításnak, illetve a jogi képviselő által küldött fizetési felszólításnak, mint az adós fizetési kötelezettségére emlékeztető és egyben a fizetés elmaradása esetén alkalmazható jogkövetkezményekre történő felhívást biztosító eszköznek továbbra is helye van.


Fontos azonban a követeléskezelés ütemezése, és annak betartása, azaz azon belső „eljárási rend” kiépítése, hogy milyen fizetési késedelemnek kell bekövetkeznie az adós hitelező általi felszólításáig, majd azt követően az ügyvéd, jogtanácsos által készített fizetési felszólítás megküldéséig, illetve végső soron az egyes bírósági peres-, és nem peres eljárások megindításáig. Következetes gyakorlattal ugyanis elkerülhető, hogy a követelések esetleges elévülése megakadályozza a vállalkozót abban, hogy a jogszerűen teljesített szolgáltatásáért járó ellenszolgáltatásához jusson.


Javasolt továbbá az egyes követelések tekintetében követendő gyakorlatot a követelések összegéhez is kötni. Továbbra is nyitva álló út a hitelező számára, hogy a peres eljáráson felül nem peres eljárások keretében gyakoroljon nyomást az adós fizetési hajlandóságára, ekként a hitelező választhatja a fizetési meghagyásos eljárás megindításának lehetőségét, vagy adott esetben a felszámolási eljárás elrendelésére irányuló kérelem bíróság elé terjesztését, bár utóbbi az elévülési idő megszakítására nem alkalmas. Nem árt tisztában lenni azonban azzal, hogy felszámolási eljárásban csak a 200 ezer forint összeget meghaladó tőkekövetelések érvényesíthetők, illetve ugyancsak fontos tudni, hogy az 1 millió forint összeget meg nem haladó főkövetelések behajtására irányuló eljárást főszabály szerint fizetési meghagyásos eljárás keretében kell megindítani.


A fentieket árnyalják továbbá az új Ptk. azon előírásai is, melyek az adós társaság vezetőnek, illetve tulajdonosainak a társaság tartozásaiért való felelősségre vonását teszik lehetővé. Így javasolt a követeléskezelés metódusába, ezen személyekkel szembeni fizetési felszólítást, illetve esetleges bírósági eljárás megindításának lehetőségét is beépíteni.


Gyorsabb cselekvésre ösztönöz

Az új Ptk. elévülés tekintetében bevezetett új szabályai a hitelezőket gyorsabb, következetesebb cselekvésre ösztönzik. Az adós részére küldött fizetési felszólítás az elévülési időt nem szakítja meg, ekként a hitelezőknek a követelésük behajtása érdekében javasolt minél előbb bírósághoz fordulni, hogy számukra kedvező jogerős ítélet szülessen.


Felminősítette Magyarországot a Standard & Poor's

Egy fokozattal javította a magyar adósbesorolást az S&P. Az MNB üdvözölte a hitelminősítő döntését. Elemzők szerint indokolt volt a felminősítés.

Hatalmas pénzen ül az állam

Nagyon jól indult az év a költségvetésnek, mert az első hónapban rekordtöbblete keletkezett az államháztartásnak.
Világgazdaság Piactér