Az új amerikai kormányzattól sem számíthat megértésre Németország az Északi Áramlat 2. ügyében, amelynek építését egyéves leállás után szombaton folytatják. Joe Biden maga is rossz üzletnek nevezte korábban a vezeték megépítését, és európai biztonsági és külpolitikai szakértők szerint mindent megtesz majd, hogy ne működhessen.
ráadásul Berlin gazdasági értelemben megjutalmazza Moszkvát, miközben Oroszország az elmúlt években politikai gyilkosságokkal, korrupcióval és a szélsőjobboldali európai szervezetek támogatásával destabilizálta az európai politikát.
Fotó: Stefan Sauer/dpa/AFP
A munkálatokban részt vevő cégekkel szemben bevezetett amerikai szankciók miatt állt le tavaly a vezeték építése, és a múlt héten újabb vállalat szállt ki a projektből, a DNV GL, a norvég kockázatkezelési biztosító, hogy elkerülje az amerikai büntetőintézkedéseket. A cég egyebek között dokumentáció-felülvizsgálatot végzett az Északi Áramlat 2. számára, valamint az építési szabályok és a csőfektető gépek tesztelésében vett részt. A Reuters szerint egyelőre nem lehet tudni, hogy a kilépése milyen következményekkel jár.
Ha elkészül az Északi Áramlat 2., akkor évi 55 milliárd köbméter szállítási kapacitású vezetékkel bővül a Balti-tenger fenekén húzódó vezeték az oroszországi Viborg és a németországi Greifswald között. Az északi vezetékpár és a Török Áramlat kiépítésével Oroszország kiiktathatná Kelet-Európát – elsősorban Ukrajnát – a tranzitból, és egyetlen útvonalra terelhetné át az Európának szánt orosz gáz 80 százalékát. Egyúttal domináns helyzetbe kerülne a német piacon, mert részesedését 40 százalékról 60 százalék fölé emelné.
A Business Insidernek név nélkül nyilatkozó diplomáciai források szerint kevés az esély arra, hogy a Biden-adminisztráció megszüntetné az érvényben lévő amerikai szankciókat, erről az új elnök hivatalba lépéséig nem is folynak tárgyalások.
