A méhnyakrák védőoltással megelőzhető

Közélet | Társadalom
Napjaink egészségügyében több szó esik gazdasági, mint szakmai kérdésekről, jóllehet csak a tudományosan megalapozott szakmai fejlődésre építve lehet előrelépni a költséghatékonyság javításának terén is. Jó lehetőség erre a populációs méretekben alkalmazott hatékony prevenció.

Az onkológiai betegségek és ezen belül a méhnyakrák diagnosztikája, műtéti, sugár- és gyógyszeres kezelése, valamint a kezelés alatti megfelelő életminőséget biztosító szupportív kezelés rendkívül költségigényes beavatkozás.
A méhnyakrák kialakulásának védőoltással való megelőzése jó példa a racionális költségmegtakarításra. Olyan népegészségügyi jelentőségű betegségcsoporttal szemben, mint a rosszindulatú daganatok, a védőoltás igen hatásos fegyver lehet.
A humán papillomavírusoknak (HPV) a méhnyakrák kialakulásában játszott szerepe bizonyításával szinte egy időben felmerült a vakcináció lehetősége. Mintegy három évtizedes alapkutatás eredményei vezettek el a napjainkban már hozzáférhető vakcina kidolgozásához. Döntő jelentőségű volt ebben a folyamatban annak bizonyítása, hogy a vírus fehérjeburka, a kapszid a rákkeltő hatásért felelős genetikai állomány nélkül is tartósan magas, a vírust közömbösítő ellenanyag-termelődést vált ki a szervezetbe juttatva. A méhnyakrákkal szembeni vakcina tehát nem a teljes vírust tartalmazza, hanem annak betegségokozásra nem alkalmas, immunológiai ekvivalensét (Virus Like Particles –VLP). A védőoltás ennélfogva igen biztonságos.
A méhnyakrákos daganatok kialakulásáért mintegy 60-72 százalékban a HPV 16-os és 18-as típusa tehető felelőssé, ezért ezt a két típust mindenképpen számításba kellett venni a vakcinák tervezése során. A fejlesztés egyik iránya (GSK) csak a HPV 16-os és 18-as típusra összpontosított, míg a másik irány (MSD) a HPV 6-os 11-es, 16-os és 18-as típust magában foglaló kvadrivalens vakcinát készített. A bivalens vakcina (HPV 16-os, 18-as) a méhnyakrák, míg a kvadrivalens (HPV 6-os, 11-es, 16-os, 18-as) emellett a genitális szemölcsök kialakulásával szembeni immunvédelmet is biztosítja.
A populációs méretű vizsgálatokra az Egyesült Államok Nemzeti Egészségkutatási Központja (National Institute of Health, NIH) kezdeményezésére került sor mintegy hét évvel ezelőtt. Már az első vizsgálatok is bizonyították, hogy a vakcina igen magas ellenanyagszintet biztosít, amely lényegesen meghaladja a HPV-fertőzést követően kialakuló természetes ellenanyagszintet. Kedvező volt ugyanakkor a tolerancia, mivel mindez minimális mellékhatás és gyakoriság mellett volt elérhető. Ezt követően a széles körű klinikai vizsgálatok mintegy 33 ezer résztvevővel több földrész országaiban zajlottak.
A klinikai fázis III. vizsgálatok során igazolást nyert, hogy a négy HPV-típust reprezentáló kvadrivalens vakcina 100%-os biztonsággal akadályozta meg a HPV 16-os, 18-as típus által okozott méhnyak-, szeméremtest- és hüvelyfali rák, valamint 99%-ban a HPV 6-os, 11-es típusra visszavezethető, az ezekben a régiókban jelentkező genitális szemölcsök (condyloma) kialakulását.
Fontos szempontja volt a vizsgálatoknak a védőhatás tartósságának kiértékelése is. A jelenlegi mintegy hétéves követés során az ellenanyagszint csak minimális csökkenést mutatott. Ugyanakkor a matematikai értékelés (extrapoláció) jelzi, hogy az ellenanyagszint még az oltást követően 30 évvel is elég magas ahhoz, hogy a védőhatást biztosítsa. Mindebből következik, hogy bár lehetnek egyéni különbségek, emlékeztető oltásokra valószínűleg nem lesz szükség.
A védőoltás meggátolta a műtéti beavatkozásokat igénylő rákmegelőző állapotok kialakulását a szeméremtesten, a hüvelyben és a méhnyak régiójában. Az utóbbi különösen jelentős és mindenképpen előnyös vonása a védőoltásnak mint elsődleges prevenciónak, a másodlagos védelmet biztosító méhnyakrákszűréssel való összehasonlításban. Amíg ugyanis a másodlagos prevenció a méhnyakrák kialakulási folyamatának fokozatait ismeri fel, és azok gyógyítása révén előzzük meg a betegség kialakulását, a védőoltás a kór keletkezési folyamatának elindulását akadályozta meg.
Az utóbbi összefüggés a költséghatékonysági elemzések szempontjából fontos körülmény. A rákot megelőző elváltozások felmerült gyanúja miatt végzett ismételt vizsgálatok és terápiás beavatkozások költségvonzata ugyanis igen jelentős.
A populációs méretű vizsgálatok során nyilvánvalóvá vált, hogy a védőoltás optimális hatását a humán papillomavírus említett típusai által még nem érintettek körében fejti ki. Az a populációhányad, amely leginkább megfelel ennek a kritériumnak, a szexuális aktivitást még nem folytató serdülő korosztály. A kvadrivalens vakcina ebben az életkorban különösen magas ellenanyagszintet biztosít nemcsak a 9–15 éves leányok, de a beoltott fiúk körében is.
Ha a méhnyakrák elleni védőoltás hazai perspektíváit tekintjük, különösen fontos lenne ennek a korosztálynak széles körű vakcinációja. A tizenévesek oltása a preventív magatartásra nevelés szempontjából is jó hatású lenne. Ha a serdülő lányok ebben a fogékony életkorban találkoznak a gondolattal, hogy egy rosszindulatú daganat megelőzhető, az talán egy egész életre biztosítja majd az egészségmegőrző magatartást.
Az ideális korosztály tehát a védőoltások szempontjából a 9–15 év közötti lányoké. Természetesen az idősebbek is részesülhetnek a védőoltás kedvező hatásából. Nagyon ritkán fordul elő ugyanis, hogy valaki mind a négy, a vakcinában található HPV-típussal átfertőződött volna. A leggyakoribb az egy, maximum két típussal való átfertőzöttség.
Előnyös vonása a négy HPV-típust tartalmazó vakcinának a genitális szemölcsökkel szembeni védelem biztosítása. Ezek az elváltozások nem tekinthetők rosszindulatú daganatnak, ugyanakkor sok esetben többszöri terápiás próbálkozásra sem gyógyulnak meg, az életminőséget jelentősen rontó szexuális zavarokat okozva.
Fontos hangsúlyozni, hogy a méhnyakrákkal szembeni védőoltás nem teszi szükségtelenné a szűrővizsgálatokon történő megjelenést. Bár az említett négy HPV-típust tartalmazó vakcinán belül a HPV 16-os és HPV 18-as komponens a felelős a megbetegedések mintegy 70%-ának kialakulásáért, nem lehet figyelmen kívül hagyni a fennmaradó 30%-ért felelős, a vakcina által nem tartalmazott HPV-típusok jelentőségét sem. Várhatóan jól működő szervezeti egységei lehetnek a jövőben az egészségügyi szolgáltatóknak a méhnyakrákkal szembeni primer és szekunder prevenciót kombináltan alkalmazó oltási ambulanciák.
A prevenció költséghatékonyságát bizonyítja a vakcina iránt megnyilvánuló hatalmas érdeklődés. Az Egyesült Államok egészségügyi minőségbiztosítását végző Food and Drug Administration (FDA) 2006. június 8-án hagyta jóvá a kvadrivalens vakcina gyártását és forgalmazását. 2006. július 28-án Európában a Committee for Medical Products for Human Use (CMPH) ugyancsak alkalmasnak tartotta a vakcinát 9–15 éves gyermekek és serdülő lányok, valamint felnőtt nők immunizálására.
Matematikai prognosztikai számítások szerint amennyiben az oltottak köre eléri a 70 százalékot, az a méhnyakrákos megbetegedések gyakoriságának felére csökkenését eredményezheti, az ebből eredő halálozás ennél is nagyobb, akár 90 százalékot is elérő mértékű javulásával. A méhnyakrákkal szembeni védőoltás tehát jó példát szolgáltathat egy a népegészségügy szempontjából jelentős probléma költséghatékony megoldására.
Hangsúlyoznunk kell ugyanakkor az egészségügy döntéshozói és finanszírozói számára, hogy ez a kedvező társadalmi hatás csak akkor következik be, ha a védőoltást megfelelően széles körben alkalmazzák. Ezért meghatározó körülmény, hogy a méhnyakrák kialakulása szempontjából halmozottan magas kockázatú szegényebb néprétegek is hozzáférjenek a védőoltáshoz. Ez utóbbira csak akkor nyílik lehetőség, ha a jelenlegi – a három oltás költségét jelentő – 90 ezer forint körüli árat valamifajta támogatás mérsékli. Ugyancsak a döntéshozók szempontjából hangsúlyozandó az a védőoltással kapcsolatos epidemiológiai sajátosság, hogy a védőoltásnak a méhnyakrákos halálozásra kifejtett kedvező hatása csak a vakcinációt követően évtizedekben nyilvánul meg. A védőoltás támogatásának finanszírozását tehát hosszú távon megtérülő befektetésnek kell tekintetni.

A szerző tanszékvezető egyetemi tanár, DE OEC, nőgyógyászati onkológiai tanszék

MAGYAR VÁLLALATOK, CSALÁDI VÁLLALATOK - HOGYAN LEGYÜNK SIKERESEK?

Nekik már sikerült. Mi van a sztori mögött? Szeptember 28-án Balogh Levente, Gablini Gábor elárulja.
Részletek: rendezvenyek.vg.hu

15:23
Gazdaság

Élesben ismerkedhetnek a kkv-k a digitalizációval

Várhatóan januárban csatlakozhatnak az első kis- és közepes vállalatok az Ipar 4.0 mintaalkalmazások kialakítása című projekthez.
07:35
Gazdaság

Továbbra sem tudni, mit akar London

Erősen kérdéses, mekkora haladást érhetnek el a ma kezdődő újabb Brexit-fordulóban, mert Theresa May pénteki beszéde után sem lett világosabb, mit akar a brit kormány.
Világgazdaság Piactér