Több mint ötezer intézményben kezdődik meg szeptember elsején a tanév, idén országszerte négyezerrel kevesebb – 74121 – elsős indul először iskolába. 2200 intézményben, 5147 helyen, 1,3 millió diák tanul majd a most kezdődő tanévben – a Klik közlése szerint.
Alternatív vagy alapítványi fenntartásban Magyarországon mintegy 1200 óvoda, általános iskola, gimnázium, szakközépiskola, szakmunkásképző és főiskola működik és a számuk egyre nő, az igény ugyanis évről évre nagyobb.
Horn György, az Alapítványi és Magániskolák Egyesületének elnöke, az Alternatív Közgazdasági Gimnázium (AKG) igazgatója azt mondta: a tavalyi tanévben érettségizett 59 diákjuk, 97 nyelvvizsgát tett le, ebből 30 felsőfokút és 21-en külföldi egyetemen tanulnak közülük. Mégsem a teljesítmény áll náluk a központban, hanem az érdeklődés, az érdekeltség és a személyesség, nem tantárgyakat hanem gyerekeket tanítanak. Mottójuk is az: „a gyerek nem az életre készül, hanem él”. A módszer működik, pedig később kezdődnek a tanórák, az érettségi évében egyéni tanrenddel lehet célzottan a pályaválasztásra készülni, és egy sí szünettel több a pihenőidő is, mint az állami iskolákban. Igaz, a szakmai fejlődés is folyamatos. Idén ősszel, az iskolakezdők már nem tankönyvekkel és füzetekkel, csak egy laptoppal járnak reggelente, bevezették ugyanis a teljes digitális oktatást.
Horn György szerint mindeközben a magyar iskolarendszer egyre abszurdabb. 2010 óta merevebb lett és a központosítás is rengeteg szülőt riaszt. Szerinte ez az oka annak, hogy folyamatosan és drasztikusan növekszik az alternatív lehetőségek iránt az érdeklődés. Például az AKG-ban idén a hatvan helyre 460-an szerettek volna bejutni. Tapasztalható, hogy az elmúlt években egyfajta menekülés van a szülők részéről, az állami iskoláktól.
Pedig ezeknek az intézményeknek a finanszírozása egyre inkább a szülői házra hárul. Jelenleg a költségek 25-30 százalékát fedezi az állam, a többit a szülők, még a 90-es években szinte fordítva volt, akkoriban az állam a hatvan százalékát adta. Igaz, 2010 óta az arányok nem lettek rosszabbak, de a költségek emelkednek. AZ AKG-ban átlagosan 70 ezer forintba kerül egy havi tandíj, igaz a szórás nagy, a családok szociális helyzetétől és a tanulmányi eredménytől függően.
Pénzből, figyelemből, emberségből is több kéne
Horn György azt mondja, tisztában van azzal, ahhoz hogy legnagyobb probléma egy „normál” iskolában az, hogy egy tanár hét-nyolc osztályban is tanít, heti két-három órája van. Vagyis 200-250 diákkal kellene foglalkoznia egyszerre. Nem csoda, ha főleg a tantárgyra koncentrálni.
„Az alternatív iskolák nagyon sokféle tantervvel dolgoznak, de a legtöbben közös, hogy van ezekben az intézményekben működik egy mentor vagy patrónus program. Nálunk a patrónusként dolgozó pedagógusok a bérük majd felét azért kapják, hogy patrónusként foglalkoznak a diákokkal. Ők nem csak tantárgyakat tanítanak, hanem főleg az a feladatuk, hogy a gyerekek problémáival, lelki és mentális dolgaival foglalkozzanak. Erre pedig kötelezően fenntartott idő is van az iskolánkban, szerda délután nincs tanítás, hanem ez a program. Ezért lehetséges, hogy nálunk nemcsak a tanulási előmenetelre, de a gyerekek más sikereire is odafigyelünk és elismerjük azt. Tudunk róla, ha valaki sportban, közösségépítésben, kommunikációban vagy bármilyen művészetben kiemelkedő.”
Gombamód szaporodnak a Waldorfok is
Folyamatos növekszik a Waldorf-iskolákba járó gyermekek száma is. Míg a 2011-ben 4181 gyerek, addig az idei tanévben már több mint ötezer diák jár hozzájuk és három új iskolát is nyitottak, Székesfehérváron, Pakson és Dunaújvárosban.
Kulcsár Gábor, a pesthidegkúti Waldorf iskola vezetője azt mondta: a fővárosi intézményekben van, ahol párhuzamos osztályokat is el tudtak indítani akkora lett az igény, az elmúlt öt évben két-háromszorosára nőtt az érdeklődés. A legtöbb szülőt főleg az érdekli, hogy mekkorák az osztályok és mennyi figyelem jut a gyerekükre. Főleg a túlzsúfolt osztályok, a nagy leterheltség és a merev szabályok miatt viszik állami iskolából vagy állami iskola helyett Waldorfba a gyerekeket.
„Nálunk nyolcadik osztály végéig ugyanaz a tanító foglalkozik a gyerekekkel, tömbösítve tanítjuk a tárgyakat, elsőtől kezdve két idegen nyelvet sajátíthatnak el a diákjaink és a művészeti és a sport tevékenységek is nagyon fontosak – mondta Kulcsár Gábor. – A Waldorfban a tantárgy eszköze és nem célja a gyerekek fejlesztésének, ami közben nem csupán a szellemi, de a lelki sajátosságaikra is figyelünk. A középiskolákban pedig plusz egy év áll a diákok rendelkezésére, amikor nyugodtan és elmélyülten csak az érettségire és a felvételire készülhetnek.”
A Prezi is iskolát alapít
Halácsy Péter, a Prezi egyik alapítója is úgy döntött: iskolát alapít. Idén ősszel az óvodákkal indul a projekt. Azt szeretnék, ha az iskolájukban az lenne a központban, ami a legtöbb állami intézményből hiányzik, szerinte “több frissen végiggondolt óvodára, iskolára van szükség”.
Halácsy szerint az induló intézmények kulcsszavai egyszerűek és kézenfekvőek: boldog és alkotó tanárok, kis csoportok, személyes odafigyelés, projekt alapú tanulás, kevert életkorú csoportok. Ebben az iskolában is éppoly fontosak lesznek a szociális és érzelmi képességek, mint a tudomány. Az írás-olvasás oktatása a megértést szolgálja és egyszerre vezet be a szavak és a kódok világába, a digitális nyelv és a beszélt nyelv kiegészítik egymást, a felszabadult önkifejezés eszköze pedig például a forrasztás is lehet, nem csak az ének és a rajz.
Sokat tanultak az alternatívoktól
Horn György azt mondta: az elmúlt években a közoktatás szerencsére sok mindent átvett az alternatív iskolákban bevált programok közül.
„Nálunk a kezdetektől, tehát 25 éve kétszintű az érettségi. A projekttanítás, a témahetek és a szöveges értékelés is előbb volt az alternatív iskolákban, mint az államiban. Az önkéntes munkát, ami az állami iskolákban csak pár éve kötelező, az AKB-ban már 25 éve alkalmazzuk.”
