Új Ptk.: Problémás a társasági részesedések megterhelése

Jog | Közélet
Továbbra is problémás a betéti társaságok társasági részesedéseinek biztosítékként történő használata.

Ugyan az új Ptk. kiterjesztette a jogi személyiséget a betéti társaságokra is, valamint fenntartotta a társasági részesedések forgalomképességét, továbbra sem tűnik aggálytalannak a társasági részesedések megterhelése.
Elsősorban a kedvező kettős adóztatási rendelkezések miatt a betéti társasági forma már a kilencvenes évektől rendkívül népszerű volt a hazánkban befektető német középvállalkozások és ingatlanbefektetők körében annak ellenére, hogy a társasági részesedés 2006. júliusig gyakorlatilag átruházhatatlan volt.


A gazdasági társaságokról szóló törvény (2006. évi IV. tv.) tette lehetővé társasági részesedések átruházását, és ezáltal 2006. júliustól a társasági részesedések megterhelését is. Mivel a Gt. a társasági részesedést a tag „tagsági jogai és kötelezettségeiként” definiálta, a betéti társaságokban meglévő részesedésen alapított zálogjogok a korlátolt felelősségű társaságok üzletrészére kialakított gyakorlatnak megfelelően jogon és követelésen alapított zálogjogként a közjegyzői zálogjogi nyilvántartásba kerültek bejegyzésre.


A cégtörvény 2007. szeptember 1-el hatályos módosításával összefüggésben módosításra került azonban a régi Ptk. jogon és követelésen alapított zálogjogot szabályozó rendelkezése. A korábbi szöveg szerint a jogon és követelésen alapított zálogjog létrejöttéhez csak akkor kellett a közhiteles nyilvántartásba bejegyzés, ha a nyilvántartásról szóló jogszabály az elzálogosítást bejegyzéshez kötötte. A módosítással azonban valamennyi közhiteles nyilvántartás által tanúsított jog és követelés tekintetében kötelező lett a közhiteles nyilvántartásba bejegyzés.


A módosítás lakonikus indokolása szerint erre azért került sor, mert ugyanezen módosítással lehetővé vált a kft. üzletrészen alapított zálogjog cégjegyzékbe történő bejegyzése. A jogalkotó ezzel a kft-ket érintő évtizedes jogbizonytalanságot kezelte ugyan, a betéti társaságok azonban újra a biztosítéki piac perifériájára kerültek. Nem orvosolta ezt a helyzetet az új Ptk. sem.


Meglátásunk szerint a jogbizonytalanságot a cégtörvény módosításával megnyugtatóan lehetne kezelni, okkal tarthatunk azonban attól, hogy nem véletlenül nem került erre sor az új Ptk. elfogadásával összefüggésben. Finanszírozói oldalról így továbbra is tanácsos betéti társaságok tagjaitól egyéb biztosítékokat kérni, jogi tanácsadóként pedig elkerülhetetlen ügyfelünk figyelmét felhívni a zálogjog érvényesíthetőségének kétséges voltára.

Bejegyzési kérdőjelek

Az új Ptk. szerint jelenleg bármely vagyontárgyra, így a bt-kben fennálló részesedésre is alapítható zálogjog. A zálogjog megalapításához annak bejegyzése szükséges a megfelelő nyilvántartásba. A megfelelő nyilvántartás általában a hitelbiztosítéki nyilvántartást jelenti, azonban ingatlan, illetőleg bizonyos ingó dolgok vagy jogok esetén, amelyek tulajdonjogát vagy fennállását közhiteles nyilvántartás, úgynevezett lajstrom tanúsítja, a zálogjog meg-alapításához a lajstromba való bejegyzés szükséges. A bt-k esetében a „lajstrom” a cég-nyilvántartás lenne, azonban a cégtörvény jelenleg sem teszi lehetővé a bt-kben fennálló társasági részesedésen alapított zálogjog bejegyzését a cégnyilvántartásba. Szalóki Gergely


Megugrott a diákmunkát keresők száma az érettségi időszakban

Bár a fesztiválok nem lesznek, továbbra is nagy az érdeklődés a diákmunka iránt.

Pünkösd előtt többet vásároltunk, mint húsvétkor

A bátrabb költekezés, az iparcikkek megugró eladása pünkösd után is lendületesebb keresletet hozhat – olvasható a Magyar Nemzetben.

Képes-e Brüsszel válságot kezelni?

Ahogy a koronavírus minden előzetes forgatókönyvet felülírt, a költségvetésről szóló vitával is ez történt. Vélemény.

Egy cégben a Siemens energia-üzletága

A nemzetközi Siemens csoport magyarországi érdekeltségeknél is megtörténnek a szükséges változások.
Világgazdaság Piactér