Közel egy éve bízták meg önt a KBC Equitas irányításával. Ha nézünk egy rövid kronológiát, mi minden történt ez idő alatt?Tordai Péter: Az elmúlt egy év nagyon izgalmas időszak volt a számomra, hiszen amikor tavaly márciusban átvettem a céget, akkor még a csúcson voltak a tőzsdék, ám azóta folyamatosan csökken a forgalom a tőkepiacokon. Ez olyan körülmény, amelyre nincs befolyásunk, ám ez a piaci helyzet jelentős hatással van a cég teljesítményére. Mindeközben a vezérigazgatói posztot azzal a célkitűzéssel kaptam meg a belga tulajdonostól, hogy hajtsak végre jelentős üzletfejlesztést, és vezényeljem le a társaság átalakulását. Így az elmúlt egy évben, miközben meg kellett küzdeni a piaci kihívásokkal, bevezettünk öt új terméket és szolgáltatást, elvégeztünk egy ügyfél-elégedettségi kutatást, létrehoztunk egy termékfejlesztéssel foglalkozó csapatot és előkészítettük a fiókteleppé alakulást.
A legfrissebb hír, hogy a KBC Equitas Zrt. beolvad az anyavállalatába, a KBC Securities NV-be. Miért van erre szükség, és az egyesülés milyen változásokat hoz a cég életében?Tordai: Az európai uniós szabályozás az elmúlt években tette lehetővé, hogy a leányvállalatok fiókteleppé alakuljanak. Ennek az a legfontosabb előnye, hogy a leánycég élvezi az anyavállalat tőkeerejét, és könnyebben adaptálhatja a teljes szolgáltatási palettáját. Hasonló okok vezérelték cégünk belga tulajdonosait is: egyszerűsödik a struktúra, könnyebbé válik a kontroll. Ezzel együtt számos külföldi tőkepiac válik elérhetővé a KBC Equitas online ügyfelei számára. A leányvállalattá alakulással a cég tőkeereje is megsokszorozódik, és az online kereskedés biztonságosabbá válik. A két társaság léte adózási vagy egyéb gazdasági előnyökkel nem jár, viszont az új struktúra tovább növeli a működési hatékonyságot, amelynek előnyeit az ügyfelek is élvezik majd. A KBC Equitas beolvadása a KBC Securities magyarországi fióktelepébe különbözik a többi bank fiókteleppé alakulásától, hiszen míg azok egy zöldmezős fiókteleppé váltak, a mi esetünkben két létező cég összeolvadását kellett levezényelni.
Tordai Péter (40)
Vegyész-közgazdász, diplomáit a szegedi József Attila Tudományegyetemen (1996) és a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen (2000) szerezte. Szakmai pályafutását 1997-ben, az Erste Bróker elődjénél, részvényelemzőként kezdte, majd az Inter-Európa Banknál folytatta, ahol 2000-től az elemzői csapat vezetésével bízták meg. A KBC csoporthoz 2002-ben került, ahol részt vett a KBC Securities kelet-európai elemzői csoportjának létrehozásában. A Thomson Reuters 2008-ban az Európa, Közel-Kelet és Afrika (EMEA) régió legjobb befektetési elemzői közé választotta. 2009-től a KBC Securities elemzői csoportjának a vezérhelyettese, majd 2010 márciusától a KBC Equitas Zrt. vezérigazgatója. Nős, két gyermek édesapja.A változások hogyan érintették a cég szerkezetét, a vezetést, a létszámot?
Tordai: A KBC Equitas a KBC Securities magyarországi fióktelepének üzletágaként működik tovább, ez elsősorban a menedzsment számára jelent majd változást. Míg például most egy önálló vállalat vezérigazgatója vagyok, az átalakulást követően a cég meghatározó üzletágának a vezetője leszek, vezérigazgató-helyettesi pozícióban. Ez a helyzet több okból sem meglepő a számomra: már a kinevezésemkor világos elvárás volt, hogy vezényeljem le az összeolvadást, és eszembe sem jutna szembemenni a gazdasági racionalitással. A munkatársak létszáma nem változik, csak a feladatkörök módosulnak kisebb mértékben. A hatékonyabb adminisztráció következtében felszabaduló erőforrásokat a cégben tartjuk, a termékfejlesztési kapacitást bővítjük vele.
A legtöbb változást nehéz kezelni; ön, illetve a csapata hogyan élte meg ezeket?Tordai: Sok többletmunkával járt a két cég egyesítése. A folyamat már a múlt év elején elkezdődött, és az előkészítő szakasz lezárultát követően a nyár végén nagyon felpörgött. Több kollégámon is láttam a fáradtság jeleit, különösen azokon, akik a szilvesztert és az új év kezdetét munkával töltötték. Komoly feladatot jelentett a menedzsment számára, hogy mindenkinek fenn tudjuk tartani a motivációját ez alatt az egy év alatt. Engem az hajt, hogy tudom, ha kész leszünk, a csapat úgy érzi majd: együtt megcsináltunk egy fontos feladatot, ami még inkább összeköt bennünket, és ihatunk egymás egészségére egy jó sört.
Milyen az együttműködés az anyavállalattal, hogy halad a közös munka a mindennapokban?Tordai: Nap mint nap szembesülünk azzal, hogy a különböző kultúrák mennyire másképp állnak hozzá a lehetőségekhez és a kihívásokhoz. Van, amiben a belgák módszere a jobb, van, amiben a hazai rendszer rugalmasabb. A jó együttműködés alapja, hogy elismerjük egymás erényeit, és ezeket figyelembe véve alakítjuk a közös struktúrát. Harmonikus a munka, megszoktuk egymás stílusát, és az eredmények mindannyiunkat felvillanyoznak.
Mi volt a legnehezebb a beolvadás folyamatában? Van-e olyan, amit most már másképp tenne?
Tordai: A tevékenységünk jellegéből fakadóan a legtöbb kihívást az informatikai rendszerek összeillesztése okozta. Több olyan megbízási típus van például a magyar online brókerpiacon, amely a jóval konzervatívabb befektetési stratégiával jellemezhető Belgiumban eddig elképzelhetetlen volt. De el tudtuk fogadtatni velük ennek a jelentőségét, és emiatt ezeket is leprogramozták a kedvünkért. Amin biztos javítanék, az a belső kommunikáció. Többször előfordult ugyanis, hogy a kommunikációs lyukak miatt egymásra vártak a magyar és a belga kollégák, és csak a következő heti meetingen derült ki, hogy lappangott egy elvégzendő feladat. De ahogy a csapat egyre inkább összekovácsolódott, idővel eltűntek ezek a kisebb félreértések.
A piacon milyen visszhangja van a beolvadásnak?
Tordai: A piackutatásokból tudjuk, hogy korábban elsősorban a stabil és gyors működés miatt választottak minket az ügyfelek. Amikor viszont megkezdődött az informatikai rendszerek összehangolása, a kereskedés átmenetileg kicsit lelassult. Ezt többen is szóvá tették az online fórumokon, ám amikor ugyanitt beavattuk őket a dolog hátterébe, és elmagyaráztuk, hogy ennek eredményeként a külföldi piacok is elérhetővé válnak a számukra, mégpedig olyan egyedülálló módon, ahogy az semelyik másik piaci szereplőnél nincs, elfogadták a helyzetet, sőt, még örültek is neki. A vetélytársaink számára ezek a változások nem járnak együtt jelentős piaci mozgással, a KBC eddig is Magyarország vezető online brókercége volt.
Honnan jönnek az ötletek? Egyedül gondolkodik, vagy brainstorming van a cégnél?
Tordai: A kezdetekkor inkább én voltam az ötletgazda, hiszen ezért az üzleti területért is jobbára én voltam a felelős. Ám már az indulástól azt tűztem ki célul, hogy magam köré gyűjtök egy kreatív szakértői csapatot, amely együtt gondolkodik a cég és a szolgáltatások megújításán. Ennek eredményeképpen mára sokkal formalizáltabban működik a közös gondolkodás, menedzsmentteam véleménye alapján határozzuk meg a stratégiai irányokat.
Egy tavalyi kutatás alapján a hazai fiatalok több mint háromnegyede nincs tisztában a pénzügyi alapfogalmakkal, csak kevesen tudják, hogy mi a THM, a Ön milyennek látja a hazai pénzügyi kultúrát?
Tordai: Szerencsés helyzetben vagyunk, mert az ügyfeleink sokkal inkább tisztában vannak ezekkel a fogalmakkal, mint a lakosság java része. Nagyon siralmasnak látom a magyar pénzügyi kultúrát, és ennek legkézenfekvőbb példája az a csapdahelyzet, amelyben a sok svájci frankban eladósodott honfitársam vergődik.
Hogyan változtatna a helyzeten?
Tordai: A közép- és felsőszintű oktatást alapjaiban kellene megváltoztatni, hogy a gyerekeket olyan gyakorlati, az életüket alapvetően befolyásoló helyzetek kezelésére is felkészítse, mint például a hitelfelvétel. Azonosítom ugyanitt a pénzügyi szolgáltatók felelősségét is, éppen ezért mi aktív szerepet vállalunk a lakosság képzésében a személyes és online oktatásaink keretében.
Az ön gyermekei tudni fogják, mi a THM, a betéti kamat?
Tordai: (nevet) Hát persze. Bár addigra ez már valószínűleg sokkal inkább részévé válik mindennapjainknak, mint manapság. Emellett én magam fogom őket megtanítani minderre.
Nem véletlenül kérdeztem épp a gyerekeket. Ugyanis nemcsak az ön által vezetett cégnél történtek nagy változások, hanem a magánéletében is…
Tordai: Tavaly áprilisban, épphogy megmelegedtem a vezérigazgatói székemben, megszületett ikerpár kisfiam és kislányom, ami nagy csoda és nagy kihívás egyszerre. Abba a különös helyzetbe kerültem, hogy míg a munkahelyemen a csapat vezetését, a teljes felelősségvállalást várták el tőlem, otthon épp fordítva: a feleségem vette át az irányítást, és az én szerepem inkább végrehajtó jellegűvé vált. A munkabeosztásom is átalakult: korábban reggel hat órára bent voltam az irodában, hogy nyugodtan át tudjam gondolni a napot, mielőtt megérkeznek a megoldandó feladatok. Mióta megszülettek a gyerekek, a sírós éjszakák után igyekszem legalább hatig aludni, és csak ezt követően indítom a napot.
Össze tudja egyeztetni az otthoni és a céges „új” helyzetet?Tordai: Számomra a legnehezebb az volt, hogy minden egy időben változott meg körülöttem: új feladatokat kaptam a munkámban és a családomban is, és így sok szokásomon, napi rutinomon egyszerre kellett változtatnom. Az előző munkakörömben nagy tapasztalatot szereztem, a szakma több díját elnyertem, nagyon komfortosan mozogtam. A menedzsment azonban más: nem lehet minden helyzetre előre felkészülni, ezt inkább folyamatában lehet megélni. Céget vezetni teljesen más, mint egy összeszokott kis szakértői csapatot. Nehéz jól csinálni, különösen az olyan maximalistáknak, mint amilyen én vagyok.
Ha valaki ajándékozna most önnek egy hét szabadidőt, mivel töltené?
Tordai: Hozzátennék még egy hetet és körbejárnám Közép-Ázsiát. Ahhoz, hogy teljesen ki tudjak kapcsolni, menni, látni és tapasztalni kell; különösen vonz Kazahsztán, Grúzia és Kasmír. Azt is várom, amikor már a családommal utazhatok, de az még egy picit odébb van.
Mi most a legnagyobb üzleti, illetve magánéleti álma?
Tordai: Még legalább két évre van szükség ahhoz, hogy a cégünket stabilizáljuk azon a növekvő pályán, amit elképzeltünk. A magánéleti céljaim leginkább a gyerekek fejlődéséhez kapcsolódnak. Ezenkívül szeretnék végigcsinálni egy olimpiai triatlont, ez 1,5 km úszás, 40 km biciklizés és 10 km futás. Részeiben már mindegyik sikerült, de egyben még nem. A kitűzött időpont T+1 év, sajnos már vagy tíz éve.
Koczó Ildikó
