A moziipar azon területek egyike, amelyet nem viselt meg különösebben a 2008-as pénzügyi válság. Az elmúlt tíz évben a mozis bevételek nőnek, az ágazat fejlődik, a gyártók és a forgalmazók pedig egyre nagyobb keretösszeget szánnak egy-egy produkcióra. Buda Andrea, a Cinema City marketing- és PR-igazgatója szerint ennek egyszerű oka van: a mozi tízéves távlatban is az egyik legolcsóbb szórakozási forma. A hasonló időtöltésekkel, színházzal, koncerttel, sporteseményekkel összevetve a mozi még mindig nem számít drágának – mondta.
A Cinema City multiplex mozihálózat az elmúlt években többször monitorozta a fogyasztói szokásokat, hogy jobban tudják szolgáltatásukat pozicionálni. Úgy találták, hogy a mozi a második legnépszerűbb kikapcsolódási forma, az első a barátokkal való otthoni találkozó lett. A fogyasztók kétféle módon választanak filmszínházat – mondta Buda. Az egyik a mozi megközelíthetőségét veszi alapul, míg a másik, hogy a fogyasztó a filmhez választ mozit. Budapesten messze nagyobb a választék, így a megközelítés kevésbé fontos, vidéken ez az elsődleges. A fővárosban főleg a kínálat alapján versenyeznek egymással a hálózatok. Buda Andrea úgy magyarázta: a decemberi Star Warspremierre a fogyasztók választhattak a 2D-s, a 3D-s, az IMAX 3D-s, a 4DX-es formátumok közül, mindezt szinkronosan és feliratosan is, és nézhetik a VIP részlegből, minderre pedig bőven van fogyasztói igény.
Fotó: Móricz-Sabján Simon
A Cinema Citynél is fontos, hogy a fogyasztók kötődjenek a brandhez. Buda Andrea elmondta: tavaly a Filmünnep alatt arra kérték a látogatókat, hogy tervezzenek képeket a popcornos dobozokra. Több mint ötezer pályamunka érkezett be, zsűri választotta ki a legjobbakat. Az igazgató szerint megmozgatta az embereket, hogy az alkotó keresztneve is kint volt a dobozon, ez személyes élmény, ami jó érzést kelt a fogyasztóban. Mikor pedig decemberben a Cinema City a huszadik születésnapját ünnepelte, régi mozijegyeket kértek a látogatóktól, hogy külön jutalmazzák azokat, akik a legrégebbi tiketteket tudják bemutatni. Ezekkel a kampányokkal mind a brand ismertségét növelik és az ahhoz való kötődést erősítik.
Nem a filmet reklámozzuk, az a forgalmazó dolga, hanem magunkat és egy közösségi élményt
– hangsúlyozta az igazgató. „Mi a filmért annyit tudunk tenni, hogy itt a moziban kirakjuk a posztereket és vetítjük az előzeteseket” – magyarázta. Igyekeznek valami pluszt adni a fogyasztónak, amiért máskor is a mozit választja: élményt árulnak, nem pusztán filmeket. Ezért nem árt különösebben a mozinak az illegális fájlmegosztás jelensége. Buda Andrea ezt úgy fogalmazta meg: le lehet tölteni a filmet, de nem fogja ugyanazt az élményt adni otthon, mint egy hatalmas vásznon, a fájlmegosztás terjedése ellenére itthon évről évre nő a látogatók száma. A mozit már eltemették a televízió megjelenésénél, a videokazettáknál, a DVD-nél, most legutóbb a fájlmegosztás terjedésénél, mégis virágzik az iparág – hangsúlyozta.
A tavalyi mozis trendekről kiemelte, hogy a horrorfilmek voltak a legsikeresebbek, majdnem mindegyik hasonló film 100 ezer fölötti nézőszámot produkált.
Idén ez vélhetően folytatódik, és a képregény-feldolgozások is megőrzik a népszerűségüket. Amit még kiemelt, az a magyar filmek ázsiója. Az elmúlt tíz évben Buda szerint nem volt olyan esztendő, hogy az éves népszerűségi lista első öt helyére felfért volna magyar film. Tavaly azonban a Kincsem tarolt, de A Viszkis is 65 ezer nézőt vonzott a nyitó hétvégén, ami a hollywoodi kasszasikerek szintje – ismertette a számokat. Úgy fogalmazott: pár éve még ciki volt magyar filmet nézni, ma már az a ciki, ha valaki nem lát egy hazai sikerfilmet.
A cikk a Manager Magazin februári számában jelent meg
(Az élményt árulják, nem a filmet)
