A gyógyszeripar erős éven van túl, a bombaforma elérése azonban még várat magára. A szektorban tevékenykedő tőzsdei nagyvállalatok árfolyammozgását lekövető MSCI World Pharma & Biotech index 163-ról 185 pontra nőtt tavaly. A globális, 13,5 százalékos erősödés ugyan elmarad például a New York-i S&P500-as vállalati index 25,5 százalékos ralijától, de panaszra sok oka nem lehet a konjunktúrát meglovagoló iparágnak.
A szeptember végi összesítések szerint a húsz legnagyobb forgalmú cég kétharmadának nem okozhatott gondot az előző évi bevételük túlszárnyalása,
az eminensek közül a hatodik helyen szereplő német Bayer pedig a harmadik negyedévben több bevételt szerzett a gyógyszereladásokból, mint 2016 egészében. A listán is látható az iparágat jellemző amerikai dominancia: húszból tízen képviselik a világ vezető gazdasági hatalmát. A Johnson & Johnson (J&J) 56,3, a svájci Roche 40,3, míg a harmadik Pfizer 37,9 milliárd dollárt kasszírozott a tavalyi első kilenc hónapban.
Fotó: AFP PHOTO / TIMOTHY A. CLARY
A gyógyszergyártók fénykorukat élik, s a prognózisok szerint ebben a jövőben sem lesz változás. A QuintilesIMS felmérése szerint vényköteles gyógyszerekre az emberiség 1500 milliárd dollárt költ majd 2021-ben. A teljes, vagyis nem támogatott áron számított összeg a 2016-ost egyharmadával, 370 milliárd dollárral haladja meg. A kutatók becslése szerint 2021-ben a teljes summából ezermilliárdot a betegek, 500 milliárdot a biztosítók fizetnek majd ki. A 675 milliárd dollárra becsült amerikai gyógyszerkiadásokat Kína addigra garantáltan nem éri utol, dacára annak, hogy náluk egymilliárddal több a potenciális betegek száma. A kutatók 150–180 milliárd dollár közé várják a kínai gyógyszerforgalmat, s az elmúlt éves növekedési ütemet a korábban tapasztalt felére, 7 százalékra teszik.
Csenget a kassza
A globális költések éves ütemben 4-7 százalékkal növekednek, ezt a fejlett országok piacain elérhető korszerűbb és drágább gyógyszerek hajtják, köztük is különösen a rák, az autoimmun betegségek és a cukorbetegség elleni új készítmények gyártói tehetnek szert extra jövedelemre. Erre szükségük is van, hiszen a gyógyszerkutatás irdatlan összegeket emészt fel, és az éveken át folytatott kísérletek töredéke hoz csak eredményt. Még olyan nagy gyártók is, mint a Pfizer, kapnak pofonokat. A cég januárban jelentette be, hogy felhagy az Alzheimer- és a Parkinson-kór kutatásával és szélnek ereszti ezzel foglalkozó 300 szakemberét. Sokkal rosszabbul járnak, akik egy hatóanyag kifejlesztésére koncentrálnak. Az Axovant Sciences biotech cég Alzheimerkór kezelésére szánt készítménye a klinikai fázisban bukott el tavaly szeptemberben, mire a cég árfolyama 25-ről két dollárra zuhant.
Ha viszont valamelyik készítmény beüt, az szabadalma lejártáig hozza majd a milliárdokat.
Az utóbbi két évtizedben a legnagyobb forgalmú gyógyszer a Pfizer Lipitorja volt, a koleszterincsökkentőből 2016-tal bezáróan 148,7 milliárd dollárt adtak el, ez 15 százalékkal haladja meg az az évi teljes magyar GDP-t. Az AbbVie gyulladásgátlója, a Humira 98,5 milliárdnál járt, míg az örökranglista harmadik helyére a GlaxoSmithKline Seretide nevű asztmagyógyszere ért fel 92,5 milliárddal, ám utóbbi már lecsúszott a legkelendőbb húsz medicinát tartalmazó listáról. Az élen a helycserét 2020-ra várják az elemzők, mivel a Lipitor szabadalma lejártával már „csak” évi 1,8 milliárdot hoz a konyhára, szemben a Humira 16 milliárdos tételével.
Konszolidációs hullám
A sztárgyógyszerek kifejlesztése egyre költségesebb, ennek orvoslására két lehetőség nyílik: a partneri együttműködés, illetve ennek agresszívebb formája, a versenytárs bekebelezése. A felvásárlások és fúziók terén aktív maradt a szektor: tavaly a gyógyszergyártók és a biotechnológiai cégek körében 101 ügyletet regisztráltak, szemben a 2015-ös, 166 esetet jegyző rekordévvel.
A legnagyobb tétel Európa vezető biotechnológiai cégének, a svájci Actelionnak a beolvadása volt az amerikai Johnson & Johnsonba.
A cég részvényeit novemberben 278 dolláron vezették ki a zürichi tőzsdéről, ennél két dollárral kínált többet értük a J&J, amikor utolsó ajánlatát 20-ról 30 milliárd dollárra emelte, hogy meggyőzze a cégalapító főrészvényest, az egykor a Roche-t otthagyó alapítót, Jean-Paul Clozelt, egyben kedvét szegje a szintén licitáló francia Sanofinak. Az amerikaiak végül 30 milliárd dollárt fizettek, viszont a reméltnél sokkal kevesebbet kaptak, hiszen Clozel kiszervezhette és irányítása alatt tarthatja az Actelion kutatás-fejlesztési részlegét, ahol ígéretes fejlesztéseket végeznek. Ebbe az új cégbe, az R&D NewCo.-ba 16 százalék erejéig engedték be az amerikaiakat. Elemzők szerint őrült összeget fizetett a J&J, ám számukra kulcskérdés volt gyógyszeripari portfóliójuk bővítése, ugyanis az innen származó bevételek zsugorodnak, és sikertermékük, az ízületi gyulladások kezelésére szolgáló Remicade piacán megjelentek a jóval olcsóbb konkurens termékek. Az Actelion ezzel szemben a ritka betegségek kezelésére specializálódott, ahol szerény a verseny és magas a haszonkulcs.
A második legnagyobb üzletet az amerikai Gilead Sciences biotech cég kötötte a Kite Pharma augusztusi, 11,9 milliárd dolláros felvásárlásával. Ezzel hozzájutott a Kite által kifejlesztett, a non-Hodgkin limfóma kezelésében hatásosnak bizonyuló Yescartához, amely a génterápia felhasználásával személyre szabott gyógymóddal segíti a rák legyőzését. A terápia költsége 373 ezer dollár, amit a cég a fejlesztési költségekhez igazított. Pedig alkalmazására tömegigény mutatkozik, csak az Egyesült Államokban évente 70 ezer új beteget regisztrálnak. A Gilead nem először vesz meg kész fejlesztést tokkalvonóval: 2011 novemberében 11,2 milliárd dollárt fizetett a hepatitis C-fertőzés leküzdésére használatos Sovaldi nevű gyógyszert gyártó Pharmassetért. A Solvaldi évi 10 milliárd dolláros forgalmával hamar visszahozta az árát, igaz, ma már a generikus készítmények belemartak a piacába, már csak ezért is új bevételi forrásra volt szüksége a Gileadnek.
A J&J tavalyi 30 milliárdos felvásárlási csúcsa azonban látótávolságra sincs az eddigi rekordtól: a Pfizer 1999-ben 111,8 milliárdot – mai áron 164-et – fizetett a Warner Lambertért.
A tavalyi 101 ügyletből 15-nél kellett egymilliárd dollárnál többet fizetni az „áldozatért”, összesen 149,5 milliárd dollárt. A szám 69 milliárd dollárral lenne magasabb, ha a szektor legnagyobb üzletét, a piacvezető amerikai gyógyszerforgalmazó, a CVS és a helyi Aetna egészségbiztosító – engedélyezés alatt álló – összeolvadását is ide vennénk.
Fotó: AFP PHOTO / Martijn Beekman
Érdekesség, hogy a pénzügyi befektetők is egyre aktívabbak a gyógyszeriparban – állapítja meg a Pharmaletter szakportál, utalva arra, hogy a Bain Capital, a Pamplona Capital, a Carlyle Group és társaik 13 milliárd dollárért vásároltak fel kisebb gyártókat. Az idén garantált a fúziós láz felszökése, vége ugyanis a bizonytalanságnak és kivárásnak, ami a Donald Trump-féle adótörvényt övezte. A megszavazott könnyítések, a társasági adókulcs 35-ről 21 százalékra csökkentése, a 15,5 százalékkal hazavihető és leadózható dollár-százmilliárdok bőséges forrást teremtenek a vezető amerikai cégek számára portfóliójuk bővítésére.
Nagyot lehet bukni
A gyors és átgondolatlan terjeszkedésbe azonban bele is lehet bukni, ezt példázza a Teva Pharmaceutical esete. A világ legnagyobb generikus gyógyszergyártója az év végén 3 milliárd dollár értékű költségcsökkentési programot hirdetett, amelynek keretében dolgozóinak negyedét, 14 ezer embert küld el, gyárakat, kutatóközpontokat zár be és felfüggeszti az osztalékfizetést. A magyarországi gyártókapacitásokkal is rendelkező cég 35 milliárd dolláros adósságot halmozott fel, nagyban köszönhetően annak, hogy hitelből vásárolták meg 2016-ban az ír székhelyű Actavis generikus készítményeket gyártó üzletágát. A 40,5 milliárd dolláros vételár a duplája a Teva jelenlegi piaci értékének. A cég nehézségeit fokozza, hogy a generikus gyógyszerek ára fő piacain esésnek indult, s ebben idén sem várható változás. A Teva árfolyama egy év alatt a felére zuhant, tőkebevonásra szakértők szerint minimális az esélye, viszont egyre több keselyű köröz a cég székháza felett, hogy egy alkalmas pillanatban lecsapjon a zsírosabb falatokra.
Ahogyan azt a magabiztos nagybefektető, Bill Ackman is szokta tenni. Legutóbb azonban hatalmasat, dollárban kifejezve 4 milliárdot bukott az általa menedzselt Pershing Square Capital, amely a szintén túl agresszíven terjeszkedő kanadai Valeant gyógyszeripari vállalatban vásárolt részvénycsomagot. Az eladósodás, a sorozatos perek és a túlárazási botrányok a menedzsment baklövéseivel súlyosbítva lavinát indítottak el: két év alatt 257-ről 8,5 dollárra zuhant a cég árfolyama. A sikerekhez szokott Ackman ekkor, tavaly tavasszal kért elnézést kapitális tévedéséért a befektetőitől. Ő kiszállt, az árfolyam azóta megduplázódott.
A cikk a Manager Magazin márciusi számában jelent meg
(Infúzió helyett a fúzió ad energiát)
