Azóta, hogy 1928-ban felfedezték a penicillint, az életmentő antimikrobiális szerek – más néven antibiotikumok – forradalmi hatást gyakorolnak társadalmunkra és gazdaságunkra. Korábban halálosnak számító betegségek gyógyítása ma már rutinfeladattá vált, és alig kíván többet egy-egy rövid ideig tartó antibiotikumkúránál. Ezek az eredmények forognak most kockán – elsősorban az antibiotikumok túlzott vagy nem megfelelő használata miatt, aminek következtében egyre több multirezisztens baktérium alakul ki és terjed el – vélik szakemberek.
Az Európai Bizottság szerint, ha nem sikerül eredményes intézkedésekkel megfordítani a jelenlegi tendenciákat, megeshet, hogy az antibiotikumokat megelőző időszakban találjuk magunkat, ami annyit tesz, hogy akár egyszerű sebek és fertőzések is komoly betegségeket okozhatnak, sőt halálos kimenetelűek lehetnek, és az orvosi rutinbeavatkozások is rendkívül kockázatossá válhatnak, ezért szükséges uniós szinten fellépni az antimikrobiális rezisztencia (AMR) ellen.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint az AMR már jelenleg is aggasztó mértékű a világ számos országában.
A megfigyelések szerint számos gyakori fertőzést (húgyúti fertőzéseket, tüdőgyulladást, tuberkulózist és gonorrhoeát) kiváltó baktériumban magas szintű AMR alakult ki, és ez az összes WHO-régióra érvényes.
Mutáns vírusok
Az orvostudomány egyik legnagyobb vívmányai a védőoltások, és amennyiben egy potenciálisan súlyos betegséget meg lehet előzni egy injekcióval, azt meg kell tenni – mondják a szakemberek. Szlávik János, az Egyesített Szent István és Szent László Kórház infektológus főorvosa szerint a vakcinák évente 2-3 millió ember életét mentik meg, 25-30féle betegség előzhető meg velük.
A teljes cikk a Manager Magazin márciusi számában olvasható
(Multirezisztens baktériumok veszélyeztetik az emberiséget)
