Manager Magazin

Elszállva

Amióta egyre több államban orvosságként és élvezeti szerként is legálissá vált a marihuána forgalmazása, a befektetők vérszemet kaptak. Szerencsevadászok, italnagyvállalatok, pénzügyi alapok invesztálnak őrületes összegeket csekély forgalmú cégekbe.

A mikor öt évvel ezelőtt Bruce Linton (51) partnereket keresett induló vállalkozásához, óvatosan kellett eljárnia. Olyan „szakértők” segítségére volt szüksége, akik tudják, hogyan kell jó minőségű kendert termeszteni. A probléma az, hogy a valódi know-how főként piti bűnözők és kábítószerfőnökök birtokában van. A cél érdekében annak ígéretét terjeszti, hogy orvosságként és életmódjavító szerként exportál majd kannabiszt a világ minden tájára, és felépíti a kenderipar startup jellegű megakonszernjét.

A befektetők meglátták a fantáziát a kannabiszban

Bár a világ legtöbb országában tiltott tudatmódosító szernek számít a marihuána, és a kábítószer legalizálása komoly társadalmi vitákat vált ki világszerte, a kannabiszpiac egyre nagyobb szeletet hasít ki a gazdaságból.

Mostanra Bruce Linton egy viharosan növekvő iparág éllovasa: a kanadai vállalat, a Canopy Growth Corporation (CGC) globális szinten piacvezető, és Linton a legális drogbárók között is világelső. Pusztán a számokat tekintve szürreálisnak tűnik a cég körüli felhajtás – 28 millió eurós forgalom mellett 10,7 milliós éves veszteséget könyvelt el –, a tőzsdén azonban május közepén négymillió eurót ért a vállalat. Olyan pénzügyi óriások invesztáltak a Canopy Growthba, mint a Vanguard vagy a BlackRock, legerősebb részvényese a Constellation Brands, amely a világ legnagyobb szeszesital-gyártója.

A kenderpiac immár politikai engedéllyel terjeszkedhet. Egyre több állam vezetése hagyja jóvá a kannabisz gyógyászati célokra – krónikus fájdalmakra, sclerosis multiplexre, epilepsziára – való alkalmazását.

Az új, sokmilliárdos piac mágnesként vonzza a szerencselovagokat, többek között Mike Tyson bokszlegendát vagy az énekes Robbie Williamst. Túlélni minden bizonnyal csak kevés termelő tud majd, ám ez a rizikó eltörpül a nyereségvágy mámorában.

A drogbáró Bruce Linton a világ legnagyobb kábítószer-kereskedője, legalábbis, ha a maffiát figyelmen kívül hagyjuk. 2014-ben alapított vállalata, a Canopy Growth négymilliárd eurót ér a tőzsdén
Fotó: AFP

Linton az Ottawától 80 kilométerre fekvő Smiths Fallsban 2015-ben alapította meg társaságát, amely mára a világ legnagyobb drogcége lett. A kisváros tárt karokkal fogadta, miután az édességgyártó Hershey 2008-ban kivonult. Mielőtt Linton dílernek csapott fel, telekommunikációs szolgáltatóknak dolgozott és IT cégeket hozott létre.

Vidéken nőttem fel, ebben láttam óriási lehetőséget. Az, hogy mindenki őrültnek tartott, még inkább felbátorított.

Bejött a számítása: a Canopy Growth 2014 januárjában elsőként kapott engedélyt a kannabisz ipari mennyiségben való termesztésére, 2018 áprilisában pedig bejegyezték a New York-i tőzsdén. Linton az első kendergyártó, aki elérte a milliárdos minősítést, és nincs még egy cég a világon, amely a Canopy Growthnál több kendert termelne. A vállalat központjában kávézó, biliárdasztal és három, „fogyasztásra” kijelölt helyiség áll a dolgozók rendelkezésére. Közülük többen páciensek is egyben, és akinek van receptje, munkaidő alatt is elszívhatja az adagját. A közel 800 munkatárs mindegyikének van részvénycsomagja is:

Szeretek létrehozni dolgokat és azokat megosztani másokkal. De a leggyorsabb, legnagyobb és legjobb is én akarok lenni. Olyan szocialista vagyok, aki szívesen vezet Jaguart

– mondja Linton.

Elemzők úgy becsülik, hogy a jelenlegi 9,6 milliárd dolláros világpiaci kannabiszforgalom 2027-ig 57 milliárdra nő
Fotó: AFP PHOTO / Lars Hagberg

A gyártócsarnok ajtaján belépve a kertészet és a laborhelyiségek részlegén át, ablakok mellett vezet a folyosó, amelyek mögött fehér köpenyes emberek szedik a növény virágait és gyártják a pirulákat. Negyven különböző kenderfajta terem itt „Lemon Skunk”, „Sunset”, „Yellow” – ilyen és ehhez hasonló nevekkel ellátva. Mindegyik fajta a hatóanyagok bizonyos koncentrációját tartalmazza, amely csak a nőnemű egyedek virágainak hevítésekor oldódik ki. A száznál is több kannabinoid közül csak kettőnek a hatását vizsgálták bizonyos mértékig: a kannabidiol (CBD) nyugtató, míg a tetra hid rokannabinol (THC) kábító hatású.

A posta mint drogfutár

A növény száműzetéséért elsősorban a THC felelős, amelynek állítólagos jótékony hatását kínai tankönyvek már 4000 évvel ezelőtt leírták. Mielőtt a kannabiszt 1925-ben, a második nemzetközi ópiumkonferencián betiltották, már Európában is népszerű orvosságnak számított asztma és alvászavarok ellen, valamint textíliák és papír alapanyagául is szolgált. A kannabisz most viszszatér: csak a Canopy Growthhoz minden második másodpercben befut egy megrendelés a 250 ezer kanadai páciens valamelyikétől, melyeket a posta kézbesít. A csaknem száz különböző engedélyezett ellátó árengedményekkel verseng az orvosok és egészségpénztárak kegyeiért.

MEGBÜNTETIK AZOKAT, AKIK KISKORÚAKNAK ADNAK EL MARIHUÁNÁT

Percekkel azután, hogy a kanadai szenátus június 20-án elfogadta a marihuána szabad fogyasztását és termesztését legalizáló törvénytervezetet – amelyet a parlament alsóháza már korábban jóváhagyott –, Justin Trudeau miniszterelnök a Twitter internetes közösségi oldalon reagált: „Gyermekeink eddig túlságosan könynyen jutottak hozzá a marihuánához, és a bűnözők könnyedén nagy bevételre tettek szert. Ma ezen változtattunk.” Az új törvény értelmében október 17-től minden 18 év feletti kanadai négy bokrot termeszthet az otthonában személyes használatra, és legfeljebb 30 gramm szárított kannabiszt szabadon magánál tarthat. Szabályozni fogják a termesztés és az árusítás körülményeit, és büntetni fogják azokat, akik kiskorúaknak adnak el marihuánát.

Justin Trudeau kanadai miniszterelnök 2015-ben azzal az ígérettel állt elő, hogy a világon másodikként – Uruguay után – legalizálni fogja a kannabisz szabadidős fogyasztását. A kisebb késedelem okán januárban zuhanni kezdtek a részvényárak az iparban. Lintonnál már hetek óta zajlottak az előkészületek, az áru egy hatalmas páncélszobában állt felhalmozva, várva, hogy a kanadai szenátus elfogadja a marihuána szabad fogyasztását és termesztését legalizáló törvényt (bővebb írásunk a keretesben).

A művelési terület folyamatosan nő, már csaknem 80 futballpálya méretét teszi ki, s a betakarítás három műszakban zajlik. Az, hogy a jövőben mi jellemzi majd a drogfogyasztást, az USAban jól megfigyelhető. Azokban az államokban, ahol legális a fű, egyre-másra nyílnak az üzletek, amelyekben kannabiszt tartalmazó pékárut, parfümöt vagy épp kutyasampont kínálnak. A pénz java magántőke-befektető társaságoktól származik, de hírességek – Whoopi Goldberg, Mike Tyson, Snoop Dogg – is szívesen invesztálnak a kenderipar mellett elköteleződött vállalkozásokba.

Az ENSZ szerint világszerte 180 millió ember fogyaszt kannabiszt, s bár az anyag a föld legtöbb országában illegális, számuk gyorsan növekszik.

Az e piacra specializálódott elemzők úgy becsülik, hogy a jelenlegi 9,6 milliárd dolláros világpiaci volumen 2027-ig 57 milliárda nő, s ennek csak harmadát teszi ki a gyógyászati célú értékesítés. Az USA-ban máris 29 államban engedélyezett az orvosi célú fogyasztás, és kilencben a szabadidős felhasználás is. A Trumpkormány azonban tiltja az államok közötti export-import tevékenységet. Kanadában más a szabályozás: hazai termelők – mint a Canopy Growth – bárhova szállíthatnak, ahol a kormányzat hisz a növény gyógyító hatásában és a feketepiac ellen kíván fellépni. Óriási beruházásokat köszönhetnek ennek a cégek: az eddigi leglátványosabb a Constellation Brands befektetése, amely 191 millió dollárért 10 százalékos részt biztosított magának a Canopy Growthban.

Nem kábító, szabadon értékesíthető

Állítólagos gyulladásgátló és nyugtató hatása miatt a CBD a szépségipar új varázsszere. Az élelmiszerek piacán is egyre több startup vállalkozás kísérletezik a kender összetevőivel – magja és olaja különösen gazdag tápanyagokban. Amíg a termék nem kábító hatású, szabadon értékesíthető. A legnagyobb remények a füves sütemények piacához fűződnek. A rapikon Snoop Dogg „Leafs by Snoop” elnevezésű termékével akar új vevőket szerezni a Canopy Growthnak.

Nemcsak a gyógyszerpiacot, hanem az élelmiszeripart is forradalmasítani fogjuk

– hangsúlyozza Linton, s ez nem puszta kérkedés. Egy a connecticuti és atlantai egyetemek által kidolgozott tanulmány szerint a kannabisz elterjedése elsősorban az alkoholgyártókat fenyegeti. Azokban az amerikai államokban, ahol engedélyezett a fű, máris 15 százalékkal csökkent a bor- és sörfogyasztás, nem csoda hát, ha egyre több multi – mint a Constellation Brands is – a kenderiparba invesztál. Linton legkeményebb konkurenciái mégsem a versenytársak vagy az italóriások, hanem az igazi gengszterek. Azt, hogy hogyan lehet a bűnözői köröket saját piacukon legyőzni, Victor Neufeld – Kanada harmadik legnagyobb termelője, az Aphria vezérigazgatója – számította ki. Egy gramm fű ára öt euróba kerül az utcán. „Mi grammonként három euróért tudunk termelni – mondja Neufeld. – Ehhez jönnek még az adók, az árrés, az értékesítési díj, így a végső ár hat euró.” A termelés teljes automatizálásával azonban a költségek csökkenthetők, így 4,9 eurós bolti ár realizálható.

Számos vállalkozás magáról erősen túlértékelt prognózisokat kiadva igyekszik feltornázni a részvényei értékét, hogy ily módon tőkét és ezzel együtt előnyt szerezve konkurens cégeket vásárolhasson fel. Az amerikai tőzsdefelügyelet árfolyam-manipulációtól tartva időszakosan kivonja a forgalomból néhány vállalat papírját, a legtöbb cég azonban nem tőzsdén jegyzett, csupán a szabadpiacon kereskednek a részvényeikkel cégrészesedés-értékesítés formájában. A legalizáció terjedésével ez a felvásárlási folyamat felgyorsulhat, ezzel a Canopy Growth vezére is tisztában van: „Erőteljes átalakulás előtt állunk, amelyet csak kevesek élnek túl.” Tudja: aki a győztesek táborába akar tartozni, annak minden újonnan megnyíló piacon jelen kell lennie. A Canopy Growth már így is a világ számos országába – többek között Ausztráliá ba, Brazíliába, Chilébe, Csehországba, Jamaicába, és Németországba – exportál.

Amikor először hallottam ezekről a felvásárlásokról, azt gondoltam, ez érdekes lehet

– meséli Pierre Debs, aki 2015-ben alapította MedCann GmbH nevű vállalkozását, és Kanadából kezdett marihuánát importálni. Az eredetileg biológus végzettségű Debs egy ismerőse csodás gyógyulásának hatására kezdett érdeklődni a kannabisz iránt. 2016-ban azután a Canopy Growth felvásárolta a vállalkozását. Mára 200 kilogrammnyi virágszállítmány érkezik havonta Smiths Fallsból a németországi St. Leon-Rot-beli ipari területre, ahol 16 alkalmazott dolgozza fel és küldi el a terményt közel 1000 gyógyszertár részére. „Ezzel egyértelműen piacvezetők vagyunk” – állítja Debs.

Bruce Linton Canopy-vezér egyébként számos szabadalmat regisztráltatott, és abban bízik, hogy a legalizációval jelentősebb összegek fordíthatók majd kutatásra, és talán a növény imázsa is kedvező irányba változik. „Létfontosságú, hogy igazolni tudjuk: a termékeink valóban segítenek.” Ha ez sikerül, a CGC hamarosan milliárdos forgalmú konszernné válhat, és akkor Smiths Falls is felvirágozhat – ígéri Linton. Az üzletember épp egy szállodával kiegészülő látogatócentrum építését tervezi, ahol gyári értékesítésre is lehetőség lenne. A jelmondat magáért beszél: „Csak jó hangulatban!”

A cikk a Manager Magazin szeptemberi számában jelent meg

(Elszállva)

Manager Magazin – HU

Manager Magazin marihuána kannabisz befektetés drog