Nemcsak Nobel-díjas tudósokban, hanem retro árucikkekben is erős a magyar: kitekintő az arckrémtől a szőlőitalig.
2018.10.23. 08:15 | Szerző: Hecker Flórián
2018.10.23. 08:15 | Szerző: Hecker Flórián
A javasasszony öröksége
A Helia-D sztorija minden nagyzolás nélkül meseszerű. A hetvenes évek végén élt Szigethalmon egy idős hölgy, aki többféle kencét ütött össze saját elgondolás alapján. A könnyen romantikussá tehető történetet annak idején a rádió és az újságok is felkapták. A nemzeti banknak működött akkoriban egy kockázati alapja, amely ajánlatot is tett. Végül
a debreceni Biogal gyógyszergyárnak köszönhetően 1981 karácsonya előtt megjelent a polcokon a Helia-D.
Fotó: MM
A rendszerváltás után a gyógyszergyár új, külföldi tulajdonoshoz került, aki nem akart kozmetikával foglalkozni, ezért 1995-ben egy FMCG-üzletágban utazó multi cég vette át a forgalmazást. A Helia-D kisebb figyelmet és marketingtámogatást kapott, a termékfajták száma pedig a korábbi több mint százról négyre csökkent 2004-re. Ekkor vette meg Budaházy Péter a márkát, és lett tulajdonos-ügyvezetője a Helia-D Kft.-nek. Azóta újra több mint százféle termék szerepel a portfólióban.
Pancsoló kislány, strand, Bambi
Jaj, úgy élvezem én a strandot, ottan annyira szép és jó, oly sok vicceset látok, hallok, és még Bambi is kapható!
– így szólt Kovács Eszti előadásában valamikor az 50-es évek végén a Pancsoló kislány című nóta, amely a magyar üdítő szignálja volt. Az ötvenes-hatvanas évek egyik jelképe lett a főként narancs-, s mi tagadás, enyhén kátrányízű ital. A két és fél decis csatos üvegben árult szomjoltó sokáig az egyetlen üdítő volt a magyar piacon. A Bambit 1947-ben a Hazai Szikvízüzem kezdte palackozni. A cég az államosítás után a Fővárosi Ásványvíz és Szikvíz Üzem kezelésébe került.
Az amerikai üdítők közül elsőként a Coca-Cola jelent meg Magyarországon (1968, Kőbányai Likőrgyár), a Bambi halálát mégis a Pepsi okozta.
A Bambinak viszont még volt egy utolsó rúgása: a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. a 2000-es években megkeresett néhány idős „szakit”, akik egykor a Bambi gyártásánál közreműködtek, és megpróbálták a korabelinél jobb minőségű alapanyagokból újra kikeverni az üdítőt. A Bambi ma korlátozottan ugyan, de kapható, piaci pletykák szerint évi öt-hatezer üveggel gyártanak belőle.
Magyaroknak magyar csokit
Boci csoki, Balaton szelet, Piros Mogyorós – ezt a három édességet biztosan nem kell bemutatni egyetlen honfitársunknak sem. A termékek népszerűsége töretlen, kisebb szépséghiba, hogy a régebben még Magyarországon készülő csokoládék nagy részét már nem hazánkban gyártják. Előbbi kettő jó ideje a svájci édességipari óriás, a Nestlé tulajdonában van, utóbbit pedig a Kraft Foods állítja elő cseh, szlovák és román földön, köszönhetően a 2004-es uniós csatlakozásunknak: a Boci táblás csokijának és a Piros Mogyorósnak, illetve a Sport szeletnek a gyártósorát is ebben az évben vitték külföldre.
Fotó: Fortepan
A Balaton szelet 2008 óta érkezik Romániából. A sorba illeszkedik, hogy néhány éve az utolsó magyar csokigyár is külföldi kézbe került. A Tibi csokit birtokló Bonbonettit ugyanis felvásárolta az ukrán Roshen édességipari vállalat.
Mindenki Rudija
A Pöttyös Túró Rudi jogait a holland Friesland-Campina Hungária Zrt. birtokolja, s a cégé a Milli és a Completa is. A Rudi legnagyobb gyártókapacitása viszont Mátészalkán található, ahol óránként 33 ezer darab édesség jön le a szalagsorokról. El is fogy mind egy szálig:
a becslések szerint évente mintegy 20 milliárd forintot költünk Túró Rudira.
Az eredetmítoszok szerint az 50-es években a Szovjetunióba látogató magyar tejipari küldöttség a „glazirovannij szirok” elnevezésű, téglatest alakú túró vajterméket koppintotta le, majd meghonosították itthon pöttyös fóliában. Utólag megmosolyogtató történet, de annak idején elég meleg helyzet lehetett, amikor a Túró Rudi reklámkampányáért felelős Lapkiadó Vállalat majdnem leállította a gyártást arra hivatkozva, hogy a Túró Rudi „erkölcstelen elnevezésű termék”.
Az igazi Traubi
A Traubisoda (becenevén Traubi) Magyarországon 1971 óta – kis kihagyással – gyártott üdítőital, amelyet a sajtóban „az első korszerű magyar üdítőként” emlegetnek. A mustsűrít mény ből készült szőlőízű terméket Magyarországon, Ausztriában és Horvátországban forgalmazzák. Története 1971-ben indult, amikor a Badacsonyi Állami Gazdaság (BÁG) használati engedélyt kapott az osztrák Lenz Moser borban utazó cégtől a név használatára, és megkezdte a Traubisoda nevű üdítőital gyártását a balatonvilágosi üzemében. A rendszerváltást követően a BÁG-ot az Állami Vagyonügynökség privatizálta, az üzemet – a licencjoggal együtt – a debreceni Centráls Kft. vásárolta meg, majd adta tovább a Traubi Hungária Rt.-nek. Csakhogy egy évtizedekig tartó perben kiderült, hogy a Traubisoda védjegy tulajdonosa nem Lenz Moser volt, hanem a szintén osztrák Warimpex AG, amely azt 1995-ben a Ráthonyi Kft.-nek adta el. Vagyis a Centráls és a Traubi Hungária több millió palack Traubit jogosulatlanul gyártott le és értékesített.
A cikk a Manager Magazin szeptemberi számában jelent meg
