A családi vállalkozás is csak kkv

A családi vállalkozások Magyarországon, éppúgy, mint a világon mindenütt, nagyszámú, meghatározó csoportját képezik a gazdaságnak, mégis méltatlanul keveset tudunk róluk. Ezen vállalkozásokat a KSH sem kezeli külön, és bár az elmúlt évtizedekben gyorsan növekedett a velük foglalkozó publikációk száma, a terület kutatói szerint további vizsgálatokra van szükség működésük megértése és támogatása érdekében. A szakirodalom elemzése azt is világossá teszi, hogy leginkább a fejlett országok vállalkozásairól vannak ismereteink, és a használt elméleti modellek is e gazdasági-társadalmi kontextusból származnak. A Budapesti Gazdasági Egyetem (BGE) Budapest LAB 2017 nyarán elindított hosszú távú kutatási programjával először állt neki egy kutatócsoport annak, hogy szisztematikusan feltárja a hazai családi vállalkozások valóságát és jellegzetességeit.

De mi az, hogy családi?

Önálló és nem könnyen megválaszolható kérdés már az sem, hogy mit is értünk pontosan családi vállalkozás alatt, mivel nincs konszenzus, hogy milyen kritériumok milyen értékei jelentik a választóvonalat a családi és a nem családi vállalkozások között. Általánosan elfogadott meghatározás híján különböző elemzések más-más meghatározást használnak, így az eredmények nehezen, olykor egyáltalán nem összehasonlíthatók. A Budapest LAB által vezetett kutatásban 56 korábbi felmérésben alkalmazott definíciót vizsgáltak a szakemberek, melyek közül egy tucat alapján végeztek becslést a magyarországi családi vállalkozások számára vonatkozóan. A különböző értelmezések alapján a becsült cégszámok között akár több tíz ezres különbségek is vannak, egyesek szerint alig 10 000, mások alapján közel 50 000 családi vállalkozást is azonosíthatunk a magyar gazdaságban.

A kutatás során a Budapest LAB saját fogalmat is kialakított, amely a magyar sajátosságokhoz illeszkedve tartalmazza a nemzetközi gyakorlatban megszokott elemeket, a tulajdonviszonyokra vonatkozó alapvető elvárást, illetve annak biztosítékait, hogy a tulajdonos család – akár a napi működésben történő részvétellel, akár a cég stratégiájának, jövőbeli céljainak meghatározásával – jelentős hatást gyakoroljon a vállalkozás kultúrájára, alapvető értékeire. Így a kutatás családi vállalkozásnak tekinti azokat a cégeket, amelyek önmagukat családi vállalkozásnak tartják, vagy ahol a cég legalább 51 százaléka egy család tulajdonában van, és a család részt vesz a vállalkozás irányításában, vagy a családtagok alkalmazottként részt vesznek a működtetésében, vagy a vezetést és a tulajdont is részben vagy teljes mértékben a családon belül kívánják átadni.

Eszerint a magyar kkv-k mintegy 58 százaléka családi cég, vagyis számuk nagyjából 29 500-ra tehető. A szám értelmezéséhez fontos azonban szem előtt tartani, hogy bár a magyar gazdaságban meghatározó a legkisebb vállalkozások nagy száma, a kutatás vezetői úgy döntöttek, kizárólag a legalább három főt alkalmazó és legalább 50 millió forintos árbevétellel rendelkező cégeket vizsgálják. (A felső mérethatárok a kkv-kre vonatkozó európai uniós irányelveknek megfelelők.) A szűkítés oka, hogy e méretkategória alatt nem igazán lehet klasszikus cégszerű működésről beszélni.

Nem jobb, nem rosszabb

De miért is olyan fontosak a családi vállalkozások? Az előzetes feltételezések szerint azért, mert felelősebben, hosszabb távon gondolkodva működnek, vagy éppen erősebb a munkaerőmegtartó képességük. Az első hazai reprezentatív családivállalkozás-kutatás szerint azonban ez a feltételezés nem megalapozott, valójában a hazai családi cégek átlagosan nem különböznek más kkv-któl. Ennek oka elsősorban az lehet, hogy történelmünk alakulása miatt legjobb esetben is csak pár évtizedes múltat magukénak mondható magyar családi cégeknél még nem alakultak ki azok a határozottan elkülönítő jellegzetességek, amelyek Nyugat-Európában például tisztán azonosíthatók.

A kutatók szerint egyszerűen nem telt el elég idő, hogy ezek láthatóvá váljanak, mert a környezet és az iparági sajátosságok nagyobb erejű hatással vannak a cégek működésmódjára, mint a tulajdonosi kör összetétele. A családi vállalkozások köre azonban korántsem homogén. E cégeknek tulajdonított jellegzetességeket azok a vállalatok kezdik el mutatni a csoporton belül, amelyek már eljutottak az első generációváltásig.

A szakemberek véleménye szerint jellemzően ezen kihívás leküzdésével érnek meg és válnak a gazdaság egyedi jellemzőket felmutató szereplőivé. Ezért szükség volt a csoporton belül a többgenerációs családi vállalkozások azonosítására. Magyarország sajátos történelmi fejlődéséből fakadóan ezek aránya viszonylag kicsi, becslések szerint nagyjából 2800 olyan cég van, ahol az utódlás lezajlott, vagy öt éven belül esedékes.

Az eredmények azt mutatják, hogy a generációváltás aktusa (sikeres levezénylése vagy az erre való készülés) valódi tudatosságot feltételez, ami a cégvezetés más területein is érezhető. Van összefüggés például a családi vállalkozások többgenerációssá válása és a növekedési pálya között. A többgenerációs családi cégek mind az alkalmazotti létszám, mind az árbevétel tekintetében fejlettebbek az egygenerációsoknál. A szignifikáns különbség azt mutatja, hogy valódi fejlődési pálya rajzolható fel a generációváltással összefüggésben. Ennek fényében különösen aggasztó, hogy a családi cégek jelentős része egyáltalán nem foglalkozik az utódlás kérdésével, pedig néhány éven belül tömegesen érinti majd a kihívás a rendszerváltás környékén alapított vállalkozásokat.

A többség házastársi vállalkozás Bár a nagy, nemzetközi családi vállalatok esetében akár kiterjedt klánokról (testvérekről, unokatestvérekről, menyekről és vejekről) van szó, a hazai családi cégek többsége egyelőre egy házaspár közös tulajdonát és munkáját fogja össze. Jelentős többségük – 73 százalékuk – esetében az alapító Magyarországon sem egyedüli tulajdonos. A családi vállalkozások 47,6 százalékában a tulajdonos vagy ügyvezető házastársa tulajdonostárs a cégben, ennél sokkal kisebb arányban, 32,8 százalékban jelennek meg a tulajdonosok között a gyerekek. Más családtagok bevonása a kutatás eredményei szerint nagyságrendileg ritkább – még a gyerekek is csak mintegy a cégek harmadában válnak tulajdonossá a szülők mellett.

A cikk a Manager Magazin októberi számában jelent meg

(A családi vállalkozás is csak kkv)

Manager Magazin – HU