MM: Újra a nagyvállalatok korát éljük: erről beszélt nemrég egy konferencián. Ez mit jelent az energetikában, és hogyan függ össze az energiabiztonsággal?
Szabó Gergely: Az elmúlt években átalakult az energiapiac, mára a magas piaci belépési korlátok újra a 2000-es évek elejének piacszerkezetét idézik. Ennek megfelelően az energiapiacot az évek óta zajló konszolidáció jellemzi, túlélésre, további fejlődésre ma már csak egy bizonyos mérethatékonyság felett van esély. Növekedési verseny van: a nagy szereplők elkezdték kiszorítani a kisebb vagy nem elég gyorsan növekvő cégeket, így azokat többnyire felvásárolják, vagy csődbe mennek. Ha ez utóbbi történik, az bizony a fogyasztókra is hatással van. A biztonságos és fenntartható működéshez komoly folyamatokra és kockázatkezelési rendszerekre van szükség – egyszóval, az ügyfeleknek is megéri a biztonságot, a több lábon álló, nagyobb vállalatokat választani.
Ön szerint mit kellene tenni szabályozási oldalon, hogy az ellátásbiztonság ne sérüljön?
A szabályozásnál mindig a mérték a kérdés. Egy stratégiai iparágban nem feltétlenül lehet mindent a piaci megoldásokra bízni, de nagyon óvatosnak kell lenni a piactorzító intézkedések hosszú távú hatásaival. Mi a versenyben hiszünk, és az ehhez vezető ösztönzőkben a szabályozási oldalon. Hosszú távon mindig ez hozza a legjobb megoldást.
Magyarország hogyan áll energiabiztonsági szempontból?
Egyrészt Magyarországon speciális piacszerkezeti megoldások vannak, amelyek mind – így vagy úgy – segítik az ellátásbiztonságot. Az állami szerepvállalás például nem tud nem figyelembe venni ellátásbiztonsági szempontokat. A földgáznál létezik az európai szinten is egyedülálló stratégiai tárolás intézménye, ami Magyarországot különösen „ütésállóvá” teszi egy hosszabb ellátási sokk esetén; ezt csak nagyon kevesen mondhatják el magukról a régióban. Déli szomszédainknál például megszokott dolog volt az elmúlt évtizedben, hogy télen hosszabb-rövidebb ideig korlátozták az ipari fogyasztókat. Ez számunkra teljesen ismeretlen, és valószínűleg az is marad. Áramban a termelési infrastruktúrát illetően középtávon jól állunk, itt arra érdemes ügyelni, hogy a szereplők hosszú távon is érdekeltek legyenek a termelőkapacitásaik fenntartásában. Ez például tipikus szabályozási kérdés, nem biztos ugyanis, hogy pusztán piaci alapon ezek a termelőegységek megmaradnak. Szerencsére ennek kezelésére Európa több részén létezik már úgynevezett kapacitáspiaci megoldás: ha úgy tetszik, csak le kell szedni a polcról.
Másrészt a régió államaihoz képest Magyarország nagyon szerencsés földrajzi helyzetben van, jó néhány energiaforrással, ellátási útvonallal körülvéve. A jelenlegi tárgyalások alapján érkezhet földgáz Horvátország, Románia, Ukrajna vagy Szerbia felől is. Az biztos, hogy nagyon izgalmas időszak előtt állunk: a következő egy-másfél év tárgyalásai fogják meghatározni az eljövendő évtized piac- és ellátási szerkezetét.
SZABÓ GERGELY
Nős, 36 éves, a MET Magyarországot 2014 decembere óta irányítja. A Budapesti Corvinus Egyetemen végzett közgazdászként, vállalati pénzügyek szakon. Pályája kezdetén az Egyesült Államokban, a Friedman Billings Ramsay befektetési banknál szerzett tapasztalatot, majd a Molnál helyezkedett el. 2009 óta tölt be különféle vezetői pozíciókat a MET csoporton belül.
Mennyire kockázatkerülő a MET, a kockázatkezelés terén milyen fő szempontok szerint járnak el? Volt-e arra példa, hogy a cégcsoport túl óvatosnak vagy túl bevállalósnak bizonyult egy piaci döntés meghozatalakor?
A MET nagyon sokat változott a kezdetekhez képest. Magyar gázkereskedő cégként indultunk 2007-ben, mára beléptünk a nemzetközi energiavállalatok közé. Ez nagyon leegyszerűsítve azt jelenti, hogy az energiapiaci termékek európai piacokon történő kis- és nagykereskedelmi értékesítése mellett mostanra felépítettünk egy nemzetközi trading tevékenységet, és jelentős eszközberuházásokat is végrehajtottunk. A kezdetekhez képest jóval kockázatkerülőbbek lettünk. Ez a fajta több lábon állás egyébként már önmagában is kockázatcsökkentéssel jár. Persze az energiapiac továbbra is elsősorban a kockázatok megítéléséről és azok kezeléséről szól. A baj ott szokott lenni, ha valaki nincs tisztában az általa vállalt rizikóval. Minél bonyolultabbak a termékek, és minél szélesebb a tevékenység, ez annál nehezebb; az energiapiacon mind a kettőből van bőven. Amiben mi jók voltunk, az nem más, mint hogy mindig pontosan tudtuk, mit vállalunk be. Célunk, hogy továbbra is csak kontrollált kockázatokat fussunk.
Fotó: Móricz-Sabján Simon
Sokat hallani arról, hogy az LNG lehet a hosszú távú megoldás az európai energiabiztonságra. Mi erről a véleménye?
A földgáz szállítását forradalmasító LNG globalizálja a ma még regionális földgázpiacokat, és már most komoly versenyre készteti a hagyományos beszállítókat. Az LNG-terminálok száma folyamatosan bővül, az orosz fél pedig – részben erre a versenyhelyzetre reagálva – egyre több olyan projektet tervez, amely néhány éven belül elérheti Európát. Ugyanakkor ne feledjük: az Északnyugat-Európába érkező orosz földgáz mennyisége ma még nyolcszor-tízszer nagyobb, mint az ide importált LNG-é. Viszont NyugatEurópában ez a cseppfolyósított földgázmennyiség is nagy volumen- és árrugalmasságot ad a rendszernek. 2018 áprilisában például, amikor a szokatlanul hideg tél után kiürültek a nyugat-európai gáztárolók, hajón érkező LNGszállítmányok pótolták a hiányt. Ezek nélkül jelentős kiesések és ármozgások lettek volna a nemzetközi piacokon.
Mekkora az LNG súlya a MET csoport kereskedelmi portfóliójában, és ez milyen tendenciát takar?
A cseppfolyósított földgáz egyre fontosabb szerepet játszik a MET üzleti tevékenységében. A cégcsoport 2016 tavaszán lépett be az LNG-piacra, amelyen az egyik leggyorsabban növekvő független importőrnek számít. Ezt a tevékenységet nem lehet nem globális szinten végezni, egy kereskedelmi sokk a világ másik részén közvetlenül befolyásolja az európai LNG-árakat. A fukusimai atombaleset hatása például már az adott napon belül érezhető volt az európai gázpiacokon az LNG miatt, bárki akart ugyanis Európában LNG-szállítmányt venni, a japán felárat meg kellett fizetnie. A MET már sikeresen bonyolított le tranzakciókat Indiában vagy Trinidadban is, de főleg a földközi-tengeri régióban volt jelentős a növekedésünk. Spanyolországban például az öt legnagyobb nemzetközi kereskedőcég között vagyunk, Olaszországban pedig az ötödik legnagyobb importőrnek számítunk. Ezek a piacok természetszerűleg közel állnak az LNG-hez, minden évben jelentős mennyiségben importálnak.
Érzi-e a MET a klímaváltozás hatását az energia iránti keresletre, illetve a termelési lehetőségekre, és számol-e vele tudatosan?
A hatás nagyon is érződik. Most, amikor novemberben beszélgetünk, odakint 20 fok van – és könnyen előfordulhat, hogy márciusban-áprilisban a vártnál sokkal hidegebb lesz, ahogy például 2017-ben is történt. Tévhit, hogy a gázkereskedőknek jó a hideg tél. Az a kérdés, hogy a várakozásaiknak megfelelő-e az időjárás: hiába a nagy hideg és a nagyobb értékesített volumen, ha nekik sincs elegendő forrásuk, és kénytelenek a megemelkedett árakon beszerezni a földgázt az év elején lefixált árú szerződéseikhez. A hagyományos energiapiaci megoldásokon túl ezért biztonsági és rugalmassági elemekre is szükség van (például gáztárolókra), amelyekkel ezek a hatások kezelhetők.
Szóba kerültek a fizikai eszközök. A Dunamenti Erőmű mennyire váltotta be a hozzá fűzött reményeket?
A Dunamenti Erőmű 2014-ben, amikor a MET megvásárolta a francia GDF Sueztől a többségi részesedést, csődközeli állapotban volt. Egy év alatt sikerült rendbe tenni, mostanra pedig már nyereséget termel. A Dunamenti Erőmű a kapacitásának megfelelő kihasználtsággal működik, és a magasabb áramárak is jól pozicionálták. Folyamatosan azon dolgozunk, hogy az erőmű a lehető leghatékonyabban működjön; 2018ban közel tízéves revitalizációs projekt zárul, amelynek eredményeként modern csúcserőművé alakítottuk át. A Dunamenti Erőmű felvásárlása utáni hatékony és kisebb üzemméret kialakítása kihasználatlan ipari területeket eredményezett, ezek közül többet már értékesítettünk is. És részben a Dunamenti Erőmű ipari területén épült meg Magyarország egyik legnagyobb naperőműve, a MET Dunai Solar Park, amely nemrég indította el kereskedelmi termelését. Mindez jó példája annak, hogy az ellátásbiztonság és a fenntarthatóság az eszközpark létrehozásánál is alapvető szempontunk volt.
Miért fizetett az MVM a Dunamenti Erőműnek nyolcmilliárd forintos kártérítést két éve, és mire fordította a MET az extra pénzt?
A két cégnek a 2005 és 2008 közötti időszakban keletkezett elszámolási vitája, a nyújtott szolgáltatás villamosenergia-előállítás és kapacitás-rendelkezésreállás volt. A teljesítést alapvetően nem vitatták a felek, csupán az árban és az elszámolásban voltak kérdéses elemek. Mindeközben a jogszabályi környezet és a változó piaci körülmények is különböző megközelítésű számításokat eredményeztek a feleknél. A vita azonban megnyugtatóan zárult, az erőmű ezt az összeget a hitelek résztörlesztésére fordította, amelyek még az akvizíció során keletkeztek.
Melyek ma a MET termelő portfóliójának fő elemei, mik a fejlődés, terjeszkedés irányai?
A termelő portfólióhoz tartozik a Dunamenti Erőmű és az annak szomszédságában megépült MET Dunai Solar Park is. Magyarországon a cél összesen 50– 100 megawatt beépített teljesítményű naperőmű létesítése, a Dunai Solar Park így pilot projekt is a későbbi fejlesztésekhez. A MET csoport a környező országokban szintén több megújuló energia-beruházási lehetőséget vizsgál, a mellett a szélenergiában is lát lehetőséget. Arra törekszünk, hogy minél diverzifikáltabb eszközportfóliónk legyen.
Fotó: MET
Hol helyezné el a MET csoportot az európai térképen?
Azon kevés magyarországi vállalat egyike vagyunk, amely világos stratégia mentén, jó üzleti modellel ért el külföldön is sikereket. A MET története európai történet lett, és büszkék vagyunk arra, hogy a cég Magyarországról indult. Új fejlemény, hogy 2018 májusában egy banki finanszírozással támogatott menedzsmentkivásárlást hajtottunk végre, amelynek eredményeként a kontroll a menedzsment kezébe került. Ez komoly lehetőség és egyben nagy felelősség is. Ezzel az volt a célunk, hogy utat nyissunk egy jelentősebb piaci finanszírozásnak, amely segíti a növekedési stratégiánkat.
Európai mércével mely szegmensekben számottevő a MET piaci szerepe?
A MET csoport portfóliójában mindig is a földgáz töltött be meghatározó szerepet, mára Európa gázfogyasztásának körülbelül nyolc százalékát forgalmazzuk. A növekedéssel együtt járt a folyamatosan diverzifikálódó portfólió is. A MET aktív a villamosenergia kis- és nagykereskedelmében, az LNG nagykereskedelmében vagy éppen az olaj és olajszármazékok kereskedelmében. Egyre fontosabb szerepet kap az eszközportfólió: a Dunamenti Erőmű és a Dunai Solar Park mellett idetartozik a Tigáz gázelosztó hálózat is. A cégcsoport a kelet-közép-európai térségben is vizsgálja a terjeszkedés lehetőségét, mind a megújulóenergia-termelés, mind a hagyományos eszközök terén.
Milyen és mekkora lesz a MET csoport tíz év múlva?
2007-ben maroknyi ember alapította a MET-et, amely eleinte csak a magyar versenypiacon kereskedett, de később egyre több európai piacon is megjelent. Egy idő után a vállalat már nagynak számított a kicsik között. Ma a kontinens 28 országának piacán kereskedünk, a cégcsoport több mint 1700 munkatársa összesen 33 nemzetiséget képvisel: bekerültünk a nagyok ligájába, már a nagyok között vagyunk kicsik. Bízom benne, hogy a MET ebben a tempóban tud tovább fejlődni, és tíz év múlva az európai energiapiac vezető szereplői között lehetünk.
A cikk a Manager Magazin december-januári számában jelent meg
(A nagyok ligájában a MET)
