A tőkepiacok érdekes időszakát íveli át Harcsa Norbert karrierje, munkájának része volt az analitikus szemléletű elemzések készítése, de látta kollégáit a reggeli hírek után rendszeres sales callok időszakában dolgozni. Magát szinte napi 24 órás munkarend szerint dolgozó tradernek tartja. Gyakori, hogy ügyfeleivel az esti kutyasétáltatás közben vitatja meg a régiós részvénypiacok fejleményeit, másoknak pedig a reggeli kávé mellé küld összefoglaló morning callt.
Harcsa Norbert húszévesen, az egyetemi évei alatt kezdett tőzsdézni, majd még a diploma megszerzése előtt a Raiffeisennél helyezkedett el elemzőként. Maradt is a bank kötelékeiben egészen 2009-ig, amikor a tőkepiacokat az optimizmust kivéve sok egyéb más jellemezte, a pénzintézet pedig „megadta a lehetőséget a fiatal kollégáknak, hogy kipróbálják magukat a munkaerőpiacon”. A karrierje egy lengyel befektetési szolgáltató magyar képviseleténél folytatódott, Harcsa Norbert főleg londoni ügyfeleknek készített régiós részvényelemzéseket, majd 2013-tól elkezdett intézményi üzletkötőként dolgozni. Egy éve erősíti a Concorde csapatát, első dolga a részben már meglévő hazai intézményi befektetői – biztosítók, alapkezelők, nyugdíjpénztárak – kapcsolatrendszerének bővítése volt, emellett külföldi ügyfelekkel foglalkozik. Elmondása szerint mintegy 50 régiós illetve kibocsátó napi eseményeit követik figyelemmel, az intézményi kliensekkel a dinamikus kapcsolattartásban hisz.
Jelentős hozzáadott értéket várnak tőlünk, szűrt és releváns információkat
– mondja a Manager Magazinnak. Nem gondol vissza nosztalgiával azokra az időkre, amikor a munkaidő jórészt egybeesett a tőzsdei kereskedési idővel, most is gyakran este tízkor, éjfélkor készít rövid e-mail-összefoglalókat az ügyfeleinek a másnap várható tőzsdei fejleményekről.
PÁLYAÍV
Harcsa Norbert tavaly februártól dolgozik a Concorde Securi tiesnél. Karrierje leghosszabb ideje a lengyel Ipopemánál telt 2010 és 2017 között, ahol főként londoni alapkezelőkkel és fedezeti alapokkal állt kapcsolatban. Feladata volt a tőkepiaci hírfolyam követése, értékelése és kereskedési ötletek kidolgozása. Elemzőként előbb a Raiffeisennél, majd a CIB Banknál tevékenykedett.
Úgy látja, 2010 és 2015 között alapvetően megváltozott a brókerszakma, más a dinamika, a rendszerben kis pont a Concorde is, de sokat nyerhet az a külföldi alapkezelő, amely időt szán a releváns, lokálisan megszerzett információkra. Harcsa Norbert esetenként ír a Concorde blogjára is. A felület lazább hangvételű, mint egy szárazabb részvényelemzés, és a blog célcsoportjának is inkább a magánbefektetők tekinthetők. Az írás abban is segít, hogy ne kelljen az elemzői múltját teljesen elengednie. Most úgy látja, az ügyfelek az analitikus részletességű elemzések helyett azt várják, hogy a hazai befektetési szolgáltatók – így a Concorde is – régiós szemszögből világítsák meg számukra a magyar blue chipek történéseit. A blogban és a klienseknek küldött e-mailekben is szeret tömören és világosan fogalmazni. Felidézi, a traderszakmát egy Magyarországon dolgozó amerikai brókertől sajátította el igazán, többek között azt, hogy a nagybefektetők a rövid és releváns információkra kíváncsiak. „Mi Magyarországon gyakran azt gondoljuk, hogy például az első számú magyar részvényről, az OTP Bankról mindent meg kell osztanunk a külföldi befektetőkkel. De ez abszolút téves megközelítés: csak egyek vagyunk a 20-25 fejlődő piac közül.” Harcsa Norbert egyik kedvenc példája a fentiekre, hogy egy tíz éve ismert ügyfele is gyakran csak annyit kérdez tőle egy itthon címlapos sztoriról, hogy pozitív vagy negatív? „Van tíz másodpercem, hogy eldöntsem, és egy mondatban megindokoljam” – teszi hozzá, utalva arra, hogy a tízéves kapcsolat alapján az ügyfelek már bízhatnak benne annyira, hogy jól mérlegel és véleményével alátámasztja a döntésüket.
Fotó: Móricz-Sabján Simon
Nagy kérdés, hogyan gyűjti össze a munkához a kellő információmennyiséget. A tőzsdén lévő vállalatok befektetői kapcsolattartóival már nincs meg a nexus, helyette a hírügynökségi platformokat követi, illetve mobilapplikációval gyűjti össze a számára fontos RSS feedeket. Bár ügyfelei mind aktívan kezelt alapok portfóliómenedzserei, markáns (külön)véleménye van a passzív stratégiákról is.
Sokan kritikával élnek az ilyen alapokkal szemben, szerintem érdemes megérteni és megtanulni a működésüket, az alkalmazott modelleket, a felhasznált adatok szűrését. Így könnyebb lenne boldogulni a tőkepiaci mátrixban
– teszi hozzá. 2019-ről kérdezve, szerinte biztosan nem a buy & hold éve lesz az idei, merőben új feltételrendszert jelent a piacon a Fed megváltozott hozzáállása, tehát az, hogy milyen mértékben csökkenti a jegybanki szerepet betöltő intézmény a 2009 óta sokszorosára bővített mérlegét. Az elmúlt évekhez képest volatilisebb időszakra számít, még nem tudja biztosan, hogy amit januárban láttunk a részvénypiacokon, az bear market rally, vagy valami más.
Fotó: Móricz-Sabján Simon
Az amerikai nagyvállalati létszámleépítések, profitfigyelmeztetések egyelőre nem látszanak a negyedéves eredményekben, de őszre már lesznek kézzelfogható jelei. Az utóbbi évekre egyáltalán nem jellemző heves árfolyam- és indexmozgások egyébként is közelebb állnak hozzá. Szerinte most érdemes figyelemmel kísérni az extrém módon túlvett és túladott eszközöket, és azokat eladni, illetve megvenni, a hozam–kockázat kilátások kifejezetten vonzónak tekinthetők ezen termékek esetében. A munkája sajátosságának tekinti, hogy a kötelező udvariassági körök után a család vagy a barátok is megkérdezik tőle, milyen részvényt vegyenek. Privát véleménye persze van a magyar vagy a régiós blue chipekről, de a kliensein kívül senkivel nem beszél szívesen a témáról, nem is igazán örül az ilyen jellegű kérdéseknek. Ha nagy ritkán találkozik a régi barátaival, akikkel együtt tőzsdézett az egyetemi évei alatt, szóba sem kerülnek a részvények. Magyar magánbefektetőkkel – intézményi traderként – nem igazán kerül kapcsolatba, számukra tanácsként annyit ajánl, mielőtt felvesznek egy pozíciót, amennyire csak lehet, ismerjék meg az adott részvény mögötti céget, és akár short, akár long irányról van szó, mindig legyen alapos indokuk, hogy miért is érdemes beszállni.
Gyakori, hogy egy-egy hírt eltérően dolgoz fel traderként, mint a Concorde elemzői. „Mások az időtávok – magyarázza –, rövid távon sokszor vagyunk eltérő véleményen, hosszú távon viszont többnyire egyetértünk.” A 2018-as év Harcsa Norbertnek a Richter lejtmenetéről és visszakapaszkodásáról marad emlékezetes. Különösen azért, mert anno a Richter miatt kezdte érdekelni a tőzsde, s erről a blue chipről tud a legtöbbet. Tavaly februárban brókerként annyi Richter-részvényt adott volna el, amennyit csak lehet, míg az elemzői vénája azt diktálta, túlzó a piac heves reakciója. „Amikor már minden rossz hír és akár annak a duplája is kiárazódott a Richter-papírokból, akkor volt érdemes elővenni a fair value értékeléseket, és a sorozatos rossz hírek ellenére előbb-utóbb beállni a piacra masszív vételekkel. Amikor egy amerikai befektetési alap 5000 forint alatt kitárazott, mi már vételt ajánlottunk az ügyfeleinknek” – idézte fel, hogy a 2019-re várt viharos tőzsdeévbe hogyan lehetett a Richter-pozíciókkal már tavaly belekóstolni.
A cikk a Manager Magazin márciusi számában jelent meg
(A 24 órás trader)
