A bidjan és Nizza között ralizva 1977-ben eltévedt a Líbiai-sivatagban egy fiatal francia milliárdos, Thierry Sabine. Saját megpróbáltatásait pedig úgy összegezte, hogy ez a több millió négyzetkilométeres, szélsőséges időjárású homok- és kősivatag tökéletesen alkalmas arra, hogy ezen a terepen a jövőben rendszeres versenyeket rendezzenek. Ilyen előzmények után indult útjára 1979-ben a Dakar rali, amelynek útvonala hagyományosan Párizsból a szenegáli fővárosig tartott.
A versenyzők kezdetben csak saját szórakoztatásukra, kalandvágyból csaptak össze, de rövidesen felsorakoztak a rangos gyári csapatok is.
Ma már négy kategóriában lehet indulni, pedig kezdetben csak autók és motorok állhattak rajthoz. A kamionosok rögtön a második ralin csatlakozhattak, a következő bővítésre viszont 2009-ig kellett várni, ekkor fogadták be a quadosokat is. Az alapító-főszervező Thierry Sabine azonban már nem élhette meg mindezt, mert 1986-ban lezuhant a helikoptere Maliban, addig azonban szívügye volt a Dakar.
Először 1995-ben fordult elő, hogy nem Párizsból indult útnak a világ legembertelenebb autóversenyének tartott rali mezőnye, így Marseille-ben és Barcelonában is eldördült a rajtpisztoly, 2007-ben azonban lezárult egy fejezet: ekkor rendezték meg utoljára Európa és Afrika között a versenyt. Történt ugyanis, hogy 2008. január 4-én terrorfenyegetés miatt eltörölték a papíron másnap rajtoló Lisszabon–Dakar ralit. A döntés példa nélküli volt a verseny három évtizedes történetében, de a rendezőknek nem volt más választásuk, miután nem lehetett garantálni a pilóták és a kísérők biztonságát. A többség fokozott biztonsági óvintézkedésekre készült, de azt kevesen hitték, hogy lefújják a komplett versenyt, miután terroristák végeztek négy francia turistával és három katonával Mauritániában.
Fotó: Dakar.com / mm-grafika
Mivel 2009 óta Dél-Amerika a helyszín, a patinás verseny már csak a nevében Dakar rali, az idén Peru volt a házigazda. Több mint ötezer kilométernyi sivatagi gyorsasági szakasz várt a mezőnyre: 167 motor és quad, 126 autó, valamint 41 versenykamion, összesen 334 járműben 534 versenyző és navigátor vágott neki a kalandnak. Az autósoknál a katari Nászer Száleh el-Attija az idén már harmadszor nyert az autósok között, de még így sem közelítheti meg a Dakar valaha volt legeredményesebb versenyzőjét:
a francia Stéphane Peterhansel 13-szoros bajnok, hétszer autóval, hatszor pedig motorral győzött.
A magyar résztvevők közül Szalay Balázs a műfaj királya, az Opel Dakar Team pilótája és tulajdonosa 1996-ban indult először, azóta – két év kivételével – rendszeres résztvevője a sivatagi száguldásnak. Ő volt az első olyan magyar autóversenyző, aki sikerrel teljesítette a Dakar ralit, 2000-ben. Legjobb eredményét éppen az idén, Peruban állította be, a 20. helyen végzett – akárcsak korábban 2012-ben.
Érdekesség, hogy a kamionosok versenyében rendszerint egy Kamaz gyártmány halad át elsőként a célvonalon. Az elmúlt húsz kiírásból 15-ször Oroszország legnagyobb járműgyártó vállalata adta a győztest, a többi sikeren az Iveco (2), a Tatra (2) és a MAN (1) osztozott. Az elmúlt három évben rendre az orosz Eduard Nyikolajev nyerte a Dakart, aki 2013-ban is volt már a sivatag bajnoka. Bár a konkurencia évről évre fogadkozik, várhatóan a folytatásban sem kelhetnek versenyre az orosz monstrumokkal.
A cikk a Manager Magazin áprilisi számában jelent meg
(Homokdűnéken át a célig)
(A címlapkép forrása: www.kamazmaster.ru / Sputnik / AFP)
