Tradíció és sokszínűség

Egyre inkább a minőségre koncentrálunk, aminek nyilván van költségvonzata is, de ezt nem akarjuk mind a vevőkre áthárítani – mondta a Manager Magazinnak Szemerey Zoltán, a Pécsi Sörfőzde ügyvezető igazgatója. A gyár 2017-ben került a Szemerey család tulajdonába, és az átstrukturálás jelenleg is tart, ami költségekkel jár, miként a termékportfólió átalakítása is újabb kiadásokat hoz magával, így nem kiugró a profit, de legalább a 2016-os félmilliárd forintot is meghaladó veszteség után újra nyereségesen működik a Pécsi Sörfőzde. A cash flow pozitív, az eredményesség kielégítő – tette hozzá az ügyvezető.

A pécsi egy közepes méretű sörgyár, de szeretnének országos terítést is folytatni, ami viszont meglehetősen sokba kerül. Ezért a költségoptimalizálás miatt olyan struktúrában dolgoznak, ahol nemcsak a pécsi, saját márkás söreiket, hanem egyéb söröket, egyéb élelmiszeripari termékeket is kezdtek forgalmazni.

Ha egy ügyfelünknek többféle terméket is el tudunk adni, akkor az értékesítési munka hatékonyabbá, olcsóbbá válik a sörfőzde szempontjából

– fogalmazott Szemerey Zoltán. Egy közepes gyárnak az országos lefedettség elérése rendkívül költséges, ebből a szempontból nem tudnak a nagy multikkal konkurálni, de azzal, hogy felvállalják például a kisüzemi főzdék értékesítését, már képesek ezt a hátrányt csökkenteni.

Segített az adóváltozás

2017 júliusától 8000 helyett 200 ezer hektoliterig jár 50 százalékos jövedékiadó-mentesség a sörfőzdéknek. Szemerey Zoltán szerint Magyarország a törvénymódosítás előtt hatalmas hátrányban volt a többi európai országhoz képest, ugyanis ezt az uniós direktívát – azaz, hogy 200 ezer hektoliterig adható ez a kedvezmény – már rég bevezették a nyugat-európai országokban, ahogy a keleti-európaiakban is.

Ha Magyarország tartotta volna a 8000 hektoliteres határt, az totálisan ellehetetlenítette volna a középüzemeket

– hangsúlyozta az ügyvezető. Hazánkban ugyanis olyan sörfőzési spektrum jött létre, amelyben három nagy multi uralta a piacot, a közepes méretűek jószerével eltűntek.

Ezzel szemben például Németországban a piac körülbelül 80 százalékát olyan üzemek teszik ki, amelyek családi tulajdonban vannak.

A Pécsi Sörfőzde az évi 200 ezer hektoliterjével körülbelül a magyar piac három százalékát adja, míg a kisebb főzdék összesen egy-két százalékot képviselnek: a német 80 százalékos aránnyal szemben Magyarországon a sörpiacnak jóindulattal öt százalékát fedik le a családi főzdék.

„Mi feladtunk egy jelentős piaci részesedést, ugyanis korábban a Pécsi Sörfőzde a magyar termelés körülbelül 8 százalékát tette ki” – fogalmazott Szemerey Zoltán. Azonban úgy döntöttek, hogy ezt az adókedvezményt is kihasználva inkább a magas hozzáadott értékű, kitűnő minőségű sörökre koncentrálnak. „Ebben a sörgyárban nagy tradíciója van a különleges sörök gyártásának, talán a legnagyobb, a legrégebbi magyar üzemről beszélünk, hiszen 1848-ban alapították, de bizonyított, hogy már 1301 óta folyt itt sörfőzés.”

Jó sört, olcsón!

Az átlagos magyar sörivó jó sört akar inni, de ezt korábban nem szerette megfizetni. Szemerey Zoltán szerint a szocializmust követően vált a piac nagyon árérzékennyé, amikor is a versenyintenzitás megnőtt, mindenki igyekezett a piaci részesedését növelni. Ekkor indult el egy generális trend is a minőség rontása irányába – amiből szerinte sajnos Pécs is kivette a részét.

A gyártók úgy gondolták, hogy a magyar fogyasztó keveset hajlandó fizetni, és ez valóban így volt, ezért kapott gyengébb minőségű sört.

„Az importsöröknél ráadásul a multinacionális cégek megtették, hogy ugyanazon márkanév alatt Németországban 5,2 százalékos alkoholtartalmú sört adtak, amely tiszta malátás, a legkitűnőbb komlókkal, míg Magyarországon 4 százalékost, kukorica pótanyag hozzáadásával, enzimes folyamatokkal túlerjesztve és a legolcsóbb komlókkal” – mondta Szemerey Zoltán, hozzátéve, hogy a magyar fogyasztó sem tiltakozott ez ellen. Ez szerencsére változóban van, és körülbelül öt éve folyamatosan nő a fogyasztók elvárása. Ugyanis a magyarok nem igénytelenek, még azok is, akik csak az olcsó sört engedhetik meg maguknak, jobb terméket szeretnének kapni. Azonban

ma már egyre többen hajlandók megfizetni a minőséget, nem akarnak mindenáron 200 forint alatti sört vásárolni, hanem tudomásul vették, csodák nincsenek, a középkategória valahol 200 és 260 forint között van.

A prémium felé vették az irányt

Az ügyvezető szerint egy közepes méretű sörgyár abban a szerencsés helyzetben van, hogy a sokféleséget tudja nyújtani, és speciális igényeket is ki tud kielégíteni. Ilyen például a gluténmentes sör, melyet egy nagyobb gyárban nehezebb bevezetni a termékportfólióba. Ezért Pécsen ebbe az irányba mozdultak el, azaz a specialitások, a prémium sörök felé. Terveznek gyártani alacsony szénhidráttartalmú, úgynevezett fitnesz-, 0,0-s és egészségvédő söröket is.

A sör a világ legegészségesebb itala lenne, ha nem lenne benne alkohol

– hangsúlyozta Szemerey Zoltán. Szerinte, ha létezik olyan eljárás, amellyel majdnem ugyanazt az ízt elő lehet állítani, mint az alkoholos söré, és nincs benne alkohol, akkor annak óriási tere van – ugyanis a sörnek igen gazdag az ásványianyag-tartalma.

A legújabb piaci tendencia az úgynevezett felső erjesztésű ale típusú sörök terjedése; IPA, APA, ezek egyre népszerűbbek lesznek, ahogy általában az újszerű, aromásabb sörök is – s terjedésükkel párhuzamosan ugrásszerűen nő a 0,0-s sörök piaca is. Magyarországon – mint minden európai országban – leginkább lager söröket isznak az emberek. A hazai piacon még mindig túl nagy az alacsony alkoholtartalmú sörök aránya, amelyekben az extrakttartalom bizony nagyon csekély. Hazánkban az európai átlagnál magasabb az ötszázalékos alkoholtartalom alatti sörök aránya, míg például Ausztriában vagy Németországban itt kezdődnek a minőségi sörök.

Sajnos ezeknek a pár tizedszázalékoknak az íz hatásában nagyon nagy a jelentőségük. Becsületesen el kell érni egy négy százalékot meghaladó alkoholfokot, amiből már megbízhatóan jó sört lehet készíteni

– tette hozzá.

A pécsi tervekről szólva elmondta, szeretnének egy-két éven belül alacsonyabb alkoholtartalmú, kitűnő minőségű söröket is készíteni. Szintén nagy projekt a biosör kihozatala, amely az ügyvezetőnek is különösen szívügye, hiszen a Pécsi Sörfőzde előtt egy sikeres biogazdálkodást hozott létre. „Reméljük, nemcsak azért lesz keresett, mert rajta van a »bio« pecsét, hanem azért is, mert ízben is megérzik majd a különbséget a fogyasztók” – fogalmazott pécsi cégvezető.

A cikk a Manager Magazin júniusi számában jelent meg

(Tradíció és sokszínűség)

(Címlapkép forrása: Móricz-Sabján Simon)

Manager Magazin – HU