Ugyan a kriptovaluták, különösen azok árfolyamának sorsa még erősen kérdéses, az alapjukként szolgáló blockchainrendszer egyre nagyobb szeletet hasít ki magának az üzleti megoldások területén. Befektetési bankok, brókercégek, biztosítók, fuvarvállalatok, élelmiszeripari cégek ezrei építették be üzletmenetükbe a blockchaint szerte a világon, és ugyan az állami szereplők szokás szerint késésben vannak, az új megoldások hozzájuk is begyűrűznek.
Az első hazai, blokklánctanácsadást és egyéb professzionális blokkláncszol gáltatásokat nyújtó vállalat, a Blockchain Competence Center (BCC) nyakig benne van az implementációban, ügyfélkörének nagyjából fele azonban külföldről érkezik. A külföldiek pedig a várakozásokkal ellentétben nem a környező országokból, hanem érdekes, egzotikus helyekről keresik az Interticket és a RowanHill Global magyar leányvállalatát: több partnerrel állnak kapcsolatban Afrikában, Ázsiában és a Közel-Keleten is.
Benedek Péter, a BCC ügyvezetője szerint a globális programozóhiány az egyik fő oka, hogy egy vállalat akár a világ másik végén keres magának olyan társaságot, amelyik ért a blockchainhez.
Nem hemzseg a piac a blockchainszakemberektől, talán csak az Egyesült Államok tudja saját kapacitásból megoldani a bevezetést. Más országok esetében mindegy, hogy honnan származik a partnervállalat, csak értsen a technológiához.
Tehát aki ért a blokklánchoz, annak külön marketingtevékenység nélkül is elterjed a híre, így találják meg rendre a BCC-t is akár a földgolyó másik szegletéből is.
Afrikában leginkább a kínai állam és a Világbank pénzéből fejlesztenek megoldásokat a vállalatok. Benedek Péter szerint a környezet elmaradott, a blockchain bevezetésével órásit ugrik előre a helyi infrastruktúra. Még érdekesebb, hogy Kelet-Ázsiából is érkeznek érdeklődők, pedig Szingapúr vagy Dél-Korea miatt jelentős tech hatalmak vannak a környéken.
Egyszerűen van, ahol elfogyott a programozókapacitás, nincs, aki hálózatot fejlesszen.
Ráadásul a régió országait jelentős történelmi ellentétek is terhelik, amelyek sokszor ellehetetlenítik még az alapszintű együttműködést is.
A harmadik érdekes térség, ahonnan a BCC-t megkeresik, a Közel-Kelet. Az e régió ból származók gyakran látványosan akarják megmutatni a világnak, milyen komolyan foglalkoznak a technológiai fejlődéssel – vélte Benedek Péter. Jó példa, hogy a dubaji önkormányzat ígéretet tett: 2020-ig minden nyilvántartás blockchainalapon lesz, ám ez akkora kapacitást igényel, hogy még a dúsgazdag öböl menti település sem tudja saját hatáskörben megoldani.
A szóban forgó projektek pedig a legváltozatosabb témakörökben jelennek meg, egy a közös pont: a hiteles, átlátható, megmásíthatatlan nyilvántartás szükségessége, pont az, amire a blochchaintechnológia a legmegfelelőbb. Az ügyfelek gépjármű- vagy épp ingatlan-nyilvántartást, beszállítói láncok nyilvántartását, betegnyilvántartó rendszert szeretnének, ezekhez keresik a fejlesztő partnereket. A hazai fronton eddig csak a Pécsi Tudományegyetem diplomanyilvántartó rendszerét vezették be blockhcainalapon, de már a Belügyminisztérium, az Innovációs és Technológiai Minisztérium és a Magyar Nemzeti Bank is közölte: egyes folyamataikba beemelik a megoldásokat, a fejlesztések eredményét akár már jövőre is láthatjuk.
A cikk a Manager Magazin szeptemberi számában jelent meg
(Afrikából, Ázsiából is keresik a fejlesztőket)
