A kutatásban részt vett magyarországi családi vállalkozások
csupán 57 százalékának van saját honlapja, míg Facebook-oldalt 30 százalékuk tart fenn
– derült ki a Budapesti Gazdasági Egyetem (BGE) felméréséből, amelyben a kis- és közepes vállalkozások (kkv), valamint a családi vállalkozások online megjelenését kutatták. Felmérésükben 249 cég vett részt (köztük 150 családi vállalkozás), amelyből 146-nál találtak honlapot (58 százalék), 77-nél Facebookoldalt (31 százalék), két cég esetében Instagram-oldalt, és csupán egy vállalkozás volt elérhető LinkedInen.
A cégek honlapjait 100 pontos skálán értékelték a tartalom, a felhasználói élmény, a dizájn, a keresőben való megjelenés, a technológia és egyéb kötelező elemek alapján:
az adható 100 pontból átlagosan 64 pontot értek el a honlapok.
Már ezekből az adatokból is látszik, hogy a kkv-k, illetve családi vállalkozások nagy része nem ismeri és nem is használja az online térben, így a közösségi médiában rejlő lehetőségeket.
Harsányi Dávid, a BGE docense szerint azok a családi vállalkozások, amelyeknek nincs honlapja, bizonyos esetekben nem is nagyon szorulnak rá, mert telefonon, levélben vagy személyesen elérhetők. Azok számára, amelyek B2B szolgáltatást nyújtanak, nem feltétlenül szükséges az online jelenlét, sokkal fontosabb lehet a személyes ajánlás. A docens a manager magazinnak hozzátette, az eredmények mögött lehet egy olyan faktor is, hogy a generációváltás még nem történt meg a vállalkozásoknál, illetve egyáltalán nem érzik szükségességét, hogy az interneten fent legyenek. A generációk okozta „szakadékok” így a marketing világában is megjelennek.
A Facebookon a felnőtt magyar lakosság nagy része regisztrált, ami közel hatmillió fő, bár például a 60 év felettieknél ez az arány jóval kisebb.
Egy Facebook-oldal indítása lényegesen könnyebb, mint egy honlapé, azonban egyfolytában aktívnak kell lenni rajta. Harsányi Dávid szerint sok vállalkozás azért nincs is jelen, mert ha néhány naponta nem posztol, nem hirdeti magát, nem válaszol az ezeken a felületeken feltett kérdésekre, megkeresésekre, akkor az a visszájára is fordulhat. Ugyan a szakemberek tudják, hogy a közösségi média által népszerűsített családi vállalkozás nagyot tud előrelépni, ez többletfeladatokkal is jár, mindazon túl, hogy ezek a cégek gyakran napi szinten küzdenek azzal, hogy az adminisztrációt, értékesítési és egyéb feladatokat is ellássák.
Az nagyon jól hangzik, hogy mindenki fent van a közösségi felületeken, de nem mindegy a megcélzott korcsoport, így az sem, hogy milyen platformot használunk
– például aki a fiatal felnőtteket célozná meg, őket legkönnyebben az Instagramon keresztül érhetné el. Nagyobb vállalatoknál külön alkalmaznak olyan szakembereket, akik a közösségimédia-felületeket kezelik, míg a kisebb cégeknél, ha a vállalkozáson belül – akár családon belül – ért hozzá valaki, akkor dedikáltan ő foglalkozik ezzel, de ha ennek a vezetés nem látja értelmét, ott nem könnyű ilyen közösségi oldalt fenntartani. Harsányi Dávid szerint nem csak foglalkozni kell ezekkel az oldalakkal, tisztában kell lenni azzal is, hogy egyik napról a másikra ez még nem fogja megduplázni a bevételt.
A cikk a Manager Magazin októberi számában jelent meg
(Még mindig félnek az online tértől)
