Minden kisfiúnak van egy álma: vannak, akik focisták akarnak lenni, mások a színpadra vágynak, sokan katonának szerettek volna állni. De nem Pap Krisztián, a gödöllői Pap Kolbászműhely vezetője. Az alapító már kiskorában megismerkedett a kolbászkészítéssel, hisz – mint ahogyan azt a Manager Magazinnak is elmondta – édesapjának és társainak volt egy apró üzeme, ahol sokszor vett részt a termelésben. Innen ered a hús, a kolbász és eleve a gasztronómia iránt érzett érdeklődés, ami a felnőtt életében is nagy szerepet játszott: üzemeltetett már cukrászdát és éttermet, szállodát, catering céget is, de a szíve mindig arra vágyott, hogy valami újat alkosson a régi hagyományok szellemében – ebből az ötletből épült fel tavaly a Pap Kolbászműhely, ahol az előállított termékek többek mint kolbászok és szalámik, inkább igazi szellemi produktumok, köszönhetően az egyedi, 1995-ös házi receptnek.
Minőségi alapanyagok
A vállalkozó négy éve vette a fejébe, hogy létrehozza a kolbászműhelyt, melyhez kellett egy adag bátorság, még több szervezés és tervezés, családi biztatás, valamint a Széchenyi 2020 program támogatása.
2016-ban megtalálta az ideális helyszínt Gödöllőn, rá egy évre támogatást szerzett álmai megvalósításához, 2018-ban megkezdődött a csapat és a műhely felépítése, tavaly pedig már felavatták az üzemet,
ahol folyamatos a sertés- és szürkemarhakolbászok és -szalámik készítése és eladása. Ezenkívül teljes körű engedélyük van még kacsa-, liba-, emu-, szarvas-, őz-, vaddisznó- és halkolbász, valamint -szalámi készítésére is, ami kifejezetten ritkának számít hazánkban.
Az alapanyagokat pedig a legjobb helyekről szerzik be – és lehetőleg mindig csak magyar termelőktől. A sertéshús Kecskemétről érkezik, a szarvas Soponyáról, a szürke marha Martonyiból, a fokhagyma a Kalocsától nem messze fekvő Bátyáról, a paprikát pedig nem máshonnan, mint egyenes Szegedről szállítják Pest megyébe. A beszerzésnek a határ sem szab akadályt, felvidéki termelőktől is szívesen vásárolnak, így közvetve több tucat ember számára biztosítanak megélhetést, a műhelyben pedig tizenkét ember dolgozik.
Környezettudatosan
Fontos a magyar termék, fontosak a magyar előállítók
– osztotta meg a Manager Magazinnal a műhely vezetője, aki kérdésünkre azt is elmondta, hol találkozhatnak a kolbászra és szalámira éhes vevők a Pap-termékekkel. Főképp Pest megyei hentesüzletekben, Gödöllő több boltjában és a hazai tulajdonú Coop üzletekben lehet Pap-kolbászt kérni az eladóktól, de rendezvényeken, fesztiválokon is megkóstolhatók a készítmények. Sőt, a gödöllői csapat már egy új, speciálisan kialakított food truckkal is járja az országot. Az autót arra alakították ki, hogy ott biztonságosan lehessen a termékeket tálalni és el is adni a járműből. De nem csak a négy keréken guruló kolbász-járgány az egyetlen innovatív megoldás, amely Pap Krisztiánék munkáját jellemzi. A 636 négyzetméteres üzem – ahogy az ötletgazda is fogalmazott – egy „okosház”, a huszonegyedik század kívánalmainak száz százalékban megfelel.
A műhely energiaszükségletének egyharmadát napelemekből nyerik, a gépek működési hőjét fűtésre használják fel, ezenkívül a csapadékvizet is hasznosítják a gödöllői egység működtetéséhez.
Azért pedig, hogy minél kevesebb papírt használjanak fel, a kézmosók mellett elektromos kézszárító áll a dolgozók rendelkezésére – ehhez külön engedélyre volt szükségük, de megszerezték a fenntarthatóság érdekében. A környezettudatosság jegyében a cég egy elektromos autót is használ. A 636 négyzetméteren belül nyolcvan négyzetméteren hűtenek, 110 négyzetméteren darálnak, kevernek, töltenek, 30 négyzetméteren füstölnek, 120 négyzetméteren érlelnek, 40 négyzetméteren csomagolnak, az üzem többi részét pedig az irodák és az öltözők foglalják el.
Fotó: Móricz-Sabján Simon
A családi vállalkozás fejének konkrét üzleti stratégiája is van, de a szigorú számok mellett a legfőbb célja az, hogy minél több prémium minőségű kolbászt és szalámit állítsanak elő. A 2020-as év végéig száz tonna minőségi kolbászt és szalámit szeretnének elkészíteni, ami azt jelenti, hogy hetente két tonnát kell gyártani. Szerencsére az üzem kapacitása erre alkalmas, hiszen egy munkahét alatt akár hét és fél tonna kolbászt és szalámit is képes előállítani Pap Krisztián csapata. Mindemellett szeretnének egy rangos címet is bezsebelni, ezért a kolbászműhely csapata eltervezte, hogy 2020. év végéig Magyar Élelmiszer Kiválósági díjat nyernek. A környezettudatosság iránti elkötelezettség növelése is szerepel a listán: a károsanyag-kibocsátás csökkentésének érdekében helyi termelőket is be akarnak vonni a beszállításba.
Külföldre kacsingatnak
Ezenkívül a külföldi terjeszkedés is cél a jövőben: Papék szeretnének betörni a visegrádi négyek húspiacára, de már megtették az első lépéseket, hogy az ország határain túl is megmutassák tudományukat. A csapat nemrég járt Berlinben, a Nemzetközi Zöld Héten (Internationale Grüne Woche – IGW), amely a világ legnagyobb mezőgazdasági, élelmiszeripari és kertészeti kiállítása és vására. Pap szavai szerint a helyiek tetszését elnyerték az általuk alkotott kolbászok és szalámik, ami azért is nagy szó, mert a germánok mindig is büszkék voltak a húsiparukra, nehéz belépni a német piacra, így a dicséretük aranyat ér.
Fotó: Móricz-Sabján Simon
Érdeklődésünkre elmondta, hogy az apai örökséget vitte tovább, és szeretné, ha gyermekei követnék ezt az örökséget – szerencsére a fiai már érdeklődnek a műhely működése iránt.
A cég mottója: „A minőség a legjobb üzleti terv”, valamint a „Hagyomány újratöltve”, mely a modern irányvonal felé mutat, de a régi hagyományokat tükrözi.
Pap Krisztián beszélgetésünk végén kérdésünkre elárulta: nem létezik az az összeg, amiért megválna a kolbászműhelytől, hiszen az alkotás örömét és a családi hagyományt nem lehet forintosítani.
A cikk a Manager Magazin márciusi számában jelent meg
(Hagyomány újratöltve)
