Manager Magazin

Megelevenedik Isaac Asimov képzelete

Ma ismert állások tűnhetnek el, és olyan pozíciókra fognak embereket keresni, amelyeket még csak el sem tudunk képzelni. Az életünket átszövő digitalizáció, a munkafolyamatok automatizálása és a mesterséges intelligencia térnyerése egy sor kérdést vet fel – a válaszokat a szakértők adják meg.

Automatizáció, digitalizáció és mesterséges intelligencia – a jövő kulcsszavai. A kifejezések sok ember számára azonban félelmetesek lehetnek, hiszen úgy vélik, hogy állásuk és egzisztenciájuk kerülhet veszélybe – tartja magát ugyanis az a nézet, hogy a robotok elveszik a munkahelyeket az emberek elől. Tóth Bálint független gazdasági szakértő szerint a magyar gazdaságnak több idő áll rendelkezésére ahhoz, hogy alkalmazkodjon a negyedik ipari forradalom következtében megváltozó kihívásokhoz. A mesterséges intelligenciának köszönhető robotizáció ugyanis hazánkban később megy majd végbe, mint Nyugat-Európában, ahol ez a folyamat már előrehaladott állapotban van. Általánosságban kijelenthető, hogy az automatizáció elsősorban a közepes jövedelmet biztosító munkahelyeket „fenyegeti” – véli az elemző.

Fotó: MTI / Kovács Tamás

A magas fizetésű állásokban a feladatok összetettsége miatt ez nem jelenthet problémát, míg az alacsony bérezésű munkahelyek esetében – bár gyakran automatizálható folyamatokról beszélünk – sokszor nem érdemes jelentős tőkeigényű technológiai fejlesztéssel kiváltani azokat – húzta alá. Rámutatott: mivel az automatizáció és a gépesítés jelentősen növeli az energiafelhasználás hatékonyságát, ezért a környezeti hatásuk is pozitív lehet, ami bizakodásra adhat okot a klímaváltozás fenyegette bolygónk jövőjére nézve. Szerinte azokban az iparágakban, ahol a folyamatok jelentős része automatizálható, kulcsfontosságú az állami szerepvállalás. A kis- és középvállalatok termelékenysége jelenleg kevesebb mint harmada a nagyvállalatokéinak, s ez a szint az elmaradó automatizáció, digitalizáció miatt tovább csökkenhet. Olcsó hitelekkel, támogatásokkal azonban jelentős mértékben növelhető a hazai kkv-k technológiai fejlődése, ezzel a versenyképességük, termelékenységük is javítható. A szakember kedvezőnek tartja, hogy 2020-ban 25 százalékkal nő a kutatási és a fejlesztési tevékenység állami támogatása, remélhetőleg ez a folyamat folytatódik a jövőben is – teszi hozzá.

Pepper – Fotó: MTI / Mohai Balázs

A ROBOTOK KÖZTÜNK „ÉLNEK”

A világ számos területén alkalmaznak már robotokat a humánerőforrás mellett, sokszor helyette. Kínában létezik olyan étterem, ahol a menüt egy gép szolgálja fel a vendégeknek, de a magyar főváros szívében is található olyan kávéház, amelyben a Pepper névre hallgató kis robot viszi a látogatók asztalához a gőzölgő presszókávét. A hadiipar és az orvostudomány számára is kiemelkedően fontos a robotizáció és a digitalizáció. Az Egyesült Államokban a hadsereg már a jövő karabélyainak, az úgynevezett „okosfegyvereknek” a tömeggyártásán gondolkodik, míg hazánkban két évvel ezelőtt a ROSA névre keresztelt csúcskategóriás idegsebészeti robot segítségével a Parkinson-kór tüneteit enyhítő elektródákat ültettek be egy páciens agyába. A Pécsi Tudományegyetem idegsebészeti klinikáján pedig már robot tanítja járni a gerincsérült betegeket. De elég csak az önvezető gépjárművekre és az egyre hétköznapibbá váló 3D-s nyomtatásra gondolnunk ahhoz, hogy rájöjjünk: a tudományos-fantasztikus regények mára elvesztették a „fantasztikus” jellegüket.

Török Lajos, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője kiemelte: az automatizáció és a digitalizáció térnyerésével egyre több magasan képzett informatikusra lesz szükség, különösen a mesterséges intelligencia és adattudományok területein. A közeljövőben számos, korábban emberi döntést a mesterséges intelligenciára bíznak, mely a megnövekedett adatmennyiség miatt gyorsabb és megalapozottabb döntésekre képes. Az Ipar 4.0 fő előnye, hogy az üvegnyakhatás és a hibák az eddigieknél gyorsabban detektálhatók, valamint hatékonyabban lehet optimalizálni a folyamatokat. A robotok és a mesterséges intelligencia elterjedése az iparban kiváltképp elkerülhetetlen. Az Ipar 4.0 szűkebben véve a feldolgozóipar, tágabb értelemben az ipari tevékenységgel foglalkozó vállalkozások digitális transzformációját, a termelési folyamatok automatizációját, a robotika gyártási célú alkalmazását jelenti – definiálja a Századvég Gazdaságkutató Zrt. üzleti vezérigazgató-helyettese, Kenyeres Kinga. Meglátása szerint a digitalizáció hatásai messzire mutatnak: a globális nagyvállalatok gyártótevékenységüket évtizedekig az olcsó munkaerejű országokba helyezték át. Az Ipar 4.0 és a robotika nyomán a termelés „visszatérhet” a fejlett országokba, hiszen a mindössze néhány magasan képzett dolgozót foglalkoztató, éjjel-nappal működő gyárak számára fontosabb a megfelelő infrastrukturális és technológiai háttér, illetve a magasan képzett személyzet, mint az olcsó tömeges munkaerő.

ASIMOV, A NAGY ÖREG

Isaac Asimov (1920–1992) orosz származású amerikai író és biokémikus. Tudományos-fantasztikus és tudománynépszerűsítő művei tették világhírűvé. Legismertebb művei az Alapítvány-trilógia, a Galaktikus Birodalom-sorozat és a robottörténetek, amelyeket későbbi írásaiban összekapcsolt az Alapítvány-trilógiával. Egyike volt a múlt századi sci-fi három nagy öregjének. Asimov a sci-fin kívül krimit és fantasyt is írt. Az Űrvadász-sorozatot Paul French álnév alatt jelentette meg.

Fotó: AFP

A Századvég szakértője szerint ugyanakkor a robotok nem veszik el feltétlenül az emberek elől a munkalehetőséget, hanem átalakítják a munka világát: a gépek elsősorban a monoton, repetitív, lélekölő – és ezért könnyen automatizálható – munkákat végzik majd, s így az emberek magasabb hozzáadott értékű és nagyobb kreativitást igénylő – egyben jobban fizető – munkaköröket tölthetnek be. Az tehát biztosra vehető, hogy a gépsorok mellett végzett, robotokkal könnyen kiváltható emberi munkaerő leértékelődik, a rendszereket értő, tervező és irányító munkaerő viszont felértékelődik a jövő munkaerőpiacán. Virovácz Péter, az ING szenior elemzője úgy véli: hazánkban az Irinyi-terv, ezen belül pedig az Ipar 4.0 iparfejlesztési stratégia felelős az ipar jövőbeli fókuszpontjainak meghatározásáért. Lényegében egy újraiparosítási tervről van szó – vélekedik Virovácz –, amely kimondja, hogy évente átlagosan 7 százalékos iparitermelés-bővülés mellett az ipari termelés hozzájárulása a GDP-ben 30 százalékra növelhető 2020-ra. Ettől a tervtől igen messze vagyunk. Ennek oka – osztja meg gondolatait a szakértő – egyrészt az ipari teljesítmény lassulása, másrészt más gazdasági területek előretörése – főképp a szolgáltatószektor tartós növekedése miatt. Vagyis nem biztos, hogy önmagában az ipar meghatározott súlyának hajszolása célravezető, viszont az egyes résztervek, amelyek az ipar versenyképességének és hatékonyságának növelését célozzák, mindenképpen előremutatók. Meglátása szerint az Ipar 4.0 jelentős hatással lehet a hazai kkv-kra. A szektor versenyképessége sokban múlik az adaptációs képességükön. A következő évek nagy kihívása, hogy a hazai kkv-k miként tudnak reagálni erre a folyamatra.

A cikk a Manager Magazin márciusi számában jelent meg

(Megelevenedik Isaac Asimov képzelete)

Manager Magazin – HU

automatizálás Manager Magazin robotizáció digitalizáció munkaerőpiac robotok