Egy forradalmi ötlet, egy jó üzleti terv, egy erős családi támasz, és a siker szinte garantáltan borítékolható. Ez persze nem ennyire egyszerű, van viszont jó néhány olyan multinacionális vállalat, amely pici családi vállalkozásnak indult.
Ilyen világmárka például az Adidas. A Dassler fivérek alapították az első világháború után a sportcipőket gyártó cégüket,
Rudolf jó adag kereskedői vénával volt megáldva, Adolf pedig magáért a termékért felelt, sporteseményekre járt, és szoros kapcsolatot alakított ki a sportolókkal, hogy minél átfogóbb képet kapjon az igényeikről. Az 1920-as évek közepétől kísérleteztek a cipőkkel, az 1928-as olimpián sok sportoló már Dassler-cipőt viselt.
Az igazán nagy áttörést a legendás 1954-es labdarúgó-világbajnokság jelentette, ahol a győztes német csapat cserélhető stoplis Adidas cipőben játszotta a magyar Aranycsapat elleni döntőt (a képen Puskás Ferenc lő kapura)
Fotó: AFP
A vállalkozás az 1930-as évekre már közel 100 főt foglalkoztatott és harmincféle lábbelit készített 11 sportág versenyzői számára. A második világháború idején azonban eltérő politikai nézete miatt a két testvér vitája olyannyira elfajult, hogy végül kettéosztották a céget. Adolf Dassler 1947-ben újraindította a termelést, és 1949-ben Adidas lett a márka neve, Rudolf pedig saját vállalatot alapított Puma néven. Az igazán nagy áttörést a legendás 1954-es labdarúgó-világbajnokság jelentette, ahol a győztes német csapat cserélhető stoplis Adidas cipőben játszotta a magyar Aranycsapat elleni döntőt.
Fotó: Henning Kaiser/dpa/AFP
A cég 1952-ben gyártotta első sporttáskáját, 11 évvel később pedig már labdákat is készített. Adolf Dassler halála után (1978) fia és felesége vette át a vállalat irányítását, majd Horst Dassler elhunytát követően, 1989-ben részvénytársasággá alakult a cég.
Első divat a középosztálynak
Ma a világ egyik legnépszerűbb divatmárkája a Zara, alapítója a fast fashion megalkotója is egyben. Amancio Ortega 1963-ban kezdett ruhákkal foglalkozni, 1975-ben nyitotta meg az első Zara üzletet Spanyolországban.
Sokan voltak azok a nők, akik vágytak a divatos megjelenésre, de anyagilag nem engedhették meg maguknak. Ez az igen jelentős réteg lett a Zara célcsoportja. Ezzel az üzleti stratégiával emelkedett a vállalkozás olyan magasságokba, hogy ma már több mint 70 országban van jelen. A hatékonyságnak is kulcsszerepe volt abban, hogy ilyen szintre jutott a cég. Ortega rájött arra, hogy sokkal eredményesebb lehet, ha a tervezési és beszállítói láncok egy helyre futnak össze, ezért például a szövetért ő utazott teherautón Barcelonába, hogy minél rövidebb legyen a közvetítői hálózat. A vállalkozást a testvéreivel együtt vitte, Antonio a kereskedelmi részlegért, Josefa pedig a könyvelésért felelt. A cég divatos, de tömegtermelésre alkalmas ruhákat kezdett gyártani. Első üzlete megnyitása óta töretlenül menetel előre, terjeszkedik és növekszik a Zara, Ortegát pedig a világ egyik leggazdagabb emberévé tette.
Nem fért az asztal az autóba
Az IKEA vállalatcsoport jelenleg is a Kamprad család tulajdonosi érdekkörébe tartozik, a céget Ingvar Kamprad alapította 1943-ban, 17 éves korában. Eleinte mindent árult, amihez olcsón tudott hozzájutni, majd némi haszonnal továbbadni. Termékeit a helyi lapban is hirdette, és postai úton juttatta el a vásárlókhoz. Öt évvel később kezdett csak bútorokkal foglalkozni, de továbbra sem nyitott klasszikus értelemben vett üzletet. Az első katalógust 1951-ben jelentette meg, és csak két évvel később alakított ki egy bemutatótermet, ahol vásárlás előtt a vevők megtekinthették az árut.
ennek köszönhetően indult meg 1956-ban a lapra szerelt bútorok tervezése. Ingvar Kamprad idén januárban hunyt el, ő volt a világ nyolcadik leggazdagabb embere.
Külön utakon a dohány miatt
Az egyik leghíresebb családi vállalkozás kétségtelenül az Aldi. A cég gyökerei egészen 1913-ig nyúlnak vissza, ekkor nyitott kisboltot Theo és Karl Albrecht édesanyja. A két testvér 1946-ban vette át az üzlet irányítását, majd nem sokkal később nyitottak egy újabbat az első közelében. A sikert ebben az esetben is egy akkoriban újnak számító elképzelés hozta meg: a megszabott maximális árból engedtek három százalékot. A lehető legnagyobb nyereségre hajtottak, nem reklámoztak, nem tartottak friss, gyorsan romló árut, és a boltok méretét is minél kisebbnek hagyták. Már 300 üzletük volt, amikor megbomlott köztük az egység. A nagy összeveszés azon robbant ki, hogy áruljanak-e dohányterméket, vagy sem. Ez a vita a cég kettéosztásához vezetett, így 1966 óta pénzügyileg és jogilag is különváltak. A vasfüggöny lehullását követően mindkét testvér üzleteinek száma rohamosan nőtt, az 1980-as években nemzetközi terjeszkedésbe kezdtek.
Különböző mentalitásúak a Leier család tagjai, de mindenki megtalálta helyét a cégen belül
Fotó: MTI / Kálmándy Ferenc
Betonbiztos piacokon
Hét magyarországi betonüzemével és két téglagyárával a Leier csoport meghatározó szereplője a hazai iparágnak. Michael Leier a feleségével együtt hozott létre betongyárat 1970-ben, amely néhány éven belül Burgenland legfontosabb üzemei közé tartozott, az indulás után tíz évvel pedig újabb gyárat nyitottak. Az anyavállalat az 1980-as évektől a nemzetközi piacokon is terjeszkedett, jelenleg 39 operatív telephelye van, és globális cégbirodalommá nőtte ki magát. Michael Leier tudatosan építette a családi vállalkozást, bevonta a rokonait és legfontosabb munkatársainak hozzátartozóit is. Nemrég egy panelbeszélgetésen elmondta, nagyon különböző mentalitásúak a család tagjai, de mindenki megtalálta helyét a cégen belül.
A cikk a Manager Magazin októberi számában jelent meg
(Apró családi vállalkozásból lettek multik)
