Drága coachok

Manager Magazin
Üzleti edzések Gondolta volna, hogy a megbízók közel negyede nettó százezer forintos óradíjat fizet ki egy jó hírű, tapasztalt üzleti edzőnek? A manager magazin elsőként publikálhatja a Business Coach Szakmai Közösség friss felmérését.

Az üzleti edzők, vagyis a coachok többsége nő, átlagéletkoruk 41 év, főleg a szolgáltató szektorból, illetve kereskedelmi és pénzügyi területen működő vállalatoktól kapnak megbízásokat – többek között ez derült ki abból a kutatásból, amelyet a Business Coach Szakmai Közösség ez év nyarán készített. A KPMG-BME Akadémia támogatásával készült 2010-es felmérésben közel félezer coach, illetve ügyfél, vagyis coachee vett részt. A felmérés rávilágított: egy-egy coachingfolyamatot az esetek kétharmadában a coachee munkaadója finanszíroz, de tízből két menedzser maga fizette ki a coachot. A coacheek a vezetői készségek fejlesztése, konfliktuskezelés, időgazdálkodás, illetve a munka-magánélet egyensúllyal kapcsolatos problémák miatt érezték úgy, hogy szükségük van egy üzleti edzőre. Gyakori, hogy a menedzserek arculat, karizma, personal branding építése, illetve karriermenedzsment témakörben kérik a coach segítségét, vagy épp egy kinevezés, új feladat, esetleg stratégiai döntéshozatal miatt élnek a lehetőséggel. A coachingalkalmak nagy része személyes találkozás útján zajlik, de a telefont és az
e-mailt, sőt a skype-ot is használják a fejlesztés során.


Fiatal szakma Bár a coacheek főleg a pszichológus, illetve a közgazdasági végzettségű edzőket preferálják, legtöbbjük nem a végzettsége alapján dönt a coach mellett, hanem a személyes szimpátia és a tapasztalat nyomán. Nos, sajnos kiderült, valóban komoly tapasztalata kevés edzőnek van. A válaszadók több mint fele ugyanis vagy most tanulja a szakmát, vagy mindössze egy éve dolgozik benne. A megkérdezettek harmada kevesebb mint öt éve műveli a szakmát.
A coachok 15 százaléka az, aki valóban régóta tevékenykedik edzőként, ám nem szabad elfelejtenünk, hogy egy viszonylag új és fiatal szakmáról beszélünk – hívta fel a figyelmet Komócsin Laura, a Business Coach Szakmai Közösség elnöke. Hozzátette: jó hír, hogy a magyar coachok komoly mértékben fejlesztik magukat, képzéseken, konferenciákon vesznek részt, szakkönyveket olvasnak, s erre átlagosan 923 ezer forintot költöttek.


Nagy fekete könyv után kis fekete könyv.

Tavaly október elején jelent meg Komócsin Laura első könyve, 150 coachingeszköz esetleírásokkal, Módszertani kézikönyv coachoknak és coachingszemléletű vezetőknek. Ez év szeptember 9-én pedig az általa szerkesztett kis fekete kötet, 77 tanulságos történet vezetőkről, coachokról és tanácsadókról. A könyv történeteit 21 hazai szakember írta, mindegyik megtörtént esetet dolgoz fel. Beck György,a Vodafone Magyarország vezérigazgatója így ajánlja a kötetet: „Igazán szórakoztató anekdoták; olyanok, amiket szívesen olvas az ember egy csésze kávé mellett, mégis talán többet tanulnak belőle a vezetők, mint a száraz menedzsmentkönyvekből.”

Óradíjak De vajon ha ennyit fektetnek önmaguk fejlesztésébe, van-e megtérülés, mennyit kereshet egy coach? Az biztos, hogy kevés olyan szakember van, aki kizárólag coachingból él. Körülbelül harmaduknak kevesebb mint 10 százalékban származik ebből a jövedelme. Tíz válaszadóból négy e mellett tréneri és tanácsadói munkából él, több mint húsz százalékuk pedig valamilyen vezetői, illetve HR-es munkakört tölt be. Beszéljünk konkrét összegekről. Úgy tűnik, a cégek a life coachingért fizetik a legkevesebbet, itt tízből nyolc coach maximum húszezer forint + áfát tud elkérni a munkájáért óránként. A business coaching óradíjért a megrendelők fele nettó 20–60 ezer forintos óradíjat hajlandó kifizetni. Az executive coaching esetében jóval nagyobbak az összegek, itt a megbízók harmada nettó 100 ezer forintos óradíjat is megad egy jó coachingért. Vajon melyek azok a vállalatok, amelyek áldoznak coachokra? A válaszokból kiderült: tíz coacheeból hat 250 fős vagy ennél nagyobb létszámot foglalkoztató nagyvállalatnál dolgozik, ötödük pedig középvállalatnál.
Ha a coachokat kérdezzük, saját bevallásuk szerint átlagosan 26 235 forint + áfa összeget számláznak minden óra után. A Business Coach Szakmai Közösség egyébként 2008-ban is elvégezte ezt a felmérést (akkor közel 350-en válaszoltak), az akkori adatok alapján az átlagos, súlyozott óradíj összege kisebb, 24 700 forint volt.
A megkérdezett coachok hatvan százaléka egyébként business coachinggal foglalkozik, több mint ötödük executive, 17 százalékuk pedig life coachként tevékenykedik.
Elégedettség Arra a kérdésre, hogy mi a véleménye a coachingról, a legtöbben úgy feleltek: hasznosabb, mint egy vezetői tréning, harmaduk pedig ugyanolyan hasznosnak ítélte. A felmérés arra is kereste a választ, hogy a hazai vállalatok a vezetésfejlesztés területén milyen eszközöket alkalmaznak – emelte ki Komócsin Laura. Jelezte: a legnagyobb arányban kompetenciafejlesztő tréningeket, csapatépítő programokat, coachingot vesznek igénybe, illetve a válaszadók fele iskolarendszerű képzéseket. A coaching hatékonyságát a legtöbb cég a munkatársak visszajelzése alapján méri, negyedük pedig kérdőíves felméréssel. Meghökkentő, hogy a vállalatok közel harmada viszont semmilyen módon nem méri, hogy a fejlesztési folyamat megérte-e a költést, vagy felesleges pénzkidobás volt.
Tanulságos történet A sok statisztika után most nézzük az életet, egy olyan megtörtént esetet, amely sokak számára tanulságos lehet. Egy multinacionális vállalat HR-ese coachot kapott, akinek őszintén elmondta: váltani szeretne mostani pozíciójából. A coach javasolta, hogy a következő ülésre a HR-vezető készítsen egy önéletrajzot és egy motivációs levelet. – Milyen motivációs levelet írjak? – kérdezte a coachee. – Olyat, amelyet HR-esként én is szívesen olvasnék, vagyis amellyel könnyebben elkelek az álláspiacon, vagy egy őszintét? – Mindkettőre kíváncsi lennék – hangzott a kérdésre a válasz.
HR-esként tökéletesen tudta a coachee, mit kell hangsúlyoznia: csapatjátékosság, fantasztikus delegálási, irányítási és együttműködési készség, ambiciózus munkavégzés. Ehhez képest a vezető lelkesen akart dolgozni, de törtetés nélkül, szívesebben tevékenykedett volna felelősségteljes csapattal, ahol a munkatársakat nem kell nonstop irányítani, hanem önálló döntési jogkörük van, sőt, akár egyedül is szívesen dolgozott volna. Mire elkészült az írással, egyértelmű volt, az őszinte motivációs levél szinte mindenben ellentéte az „öneladásra” szánt levélnek.
Akkortájt két állás keltette fel a HR-vezető figyelmét; úgy döntött, ezeket meg is pályázza. A coachnak azt nem sikerült elfogadtatni a coacheeval, hogy csak az őszinte levél elküldésének van értelme, hisz a másikkal – a „hamissal” – elnyert állásban úgysem érezné jól magát – ahogy a mostani pozícióban sem, hiszen boldogtalanul menekül. Arra azonban sikerült rávenni, hogy legalább az egyik áhított posztra küldje el az önfeltáró levelet. Persze arra a helyre juttatta el ezt, amelyiket az esélytelennek ítélte, mert túl magas volt a pozíció. Csodák persze vannak, s az élet úgy hozta, hogy éppen az őszinte sorok keltették fel az adott vállalat topmenedzserének érdeklődését, s azonnal interjúra hívta a HR-vezetőt. Hogy mi történt? Közel egy éve dolgoznak együtt, teljes egyetértésben, elégedettségben.
A coachee megértette: ha ekkora a kontraszt az őszinte és a valódinak tűnő helyzet között, akkor nem éri meg „ködösíteni”. Ha csak a környezetünknek akarunk megfelelni a viselkedésünkkel, elnyomva ezzel saját, valódi személyiségünket, akkor nem biztos, hogy hatást érünk el, csak szürkén beolvadunk a tömegbe. Míg ha szókimondóan vállaljuk önmagunkat, akkor egyediségünk, határozottságunk feltűnést és talán igényt is kelt irántunk. S egy személyiségünkhöz jobban illő állásban lényegesen boldogabban végezzük a munkánkat. Ez pedig mindenkinek jó, nekünk és a munkaadónknak is.
Ez a coachingsztori exkluzívan jelenik most meg a manager magazinban, de ennél lényegesen több ehhez hasonló esetet olvashatnak abban a kis fekete könyvben, amelynek 2010. szeptember 9-én volt a bemutatója. A 77 tanulságos történet vezetőkről, coachokról és tanácsadókról című kötetet összesen 21 szerző jegyezte.

15:43
Gazdaság

Év végére 1 millió százalékos infláció lehet Venezuelában

A minimálbért több mint 3 ezer százalékkal, fekete piaci árfolyamon számolva 30 dollárnak megfelelő összegre emeli.
14:36
Gazdaság

Az alapmutatók tükrözik jól az infláció trendjét

Ugyan a fogyasztói árindex az első számú tényező a jegybank döntéshozatalakor, mégis az átmeneti hatásoktól tisztított indikátorok mutatják meg a középtávú trendeket.
Világgazdaság Piactér