Drónok harca

Manager Magazin
TÉRHÓDÍTÁS Már nemcsak hobbi, de üzlet is a drónok reptetése. A pilóta nélküli szerkentyűk ugyanis egyre több mindenre képesek: oda is berepülnek, ahova más nem lenne képes. Működésük azonban még nem szabályozott. Pedig egyre több van belőlük.

„Nemrégiben rendőrök vonultak ki Dunakeszin arra a területre, ahol a drónos csapatunk reptetett. Alaposan kifaggattak minket, kik vagyunk, mit csinálunk, miért, hogyan, milyen gyakran stb. Mindezt azonban nem számonkérőn. Békében váltunk el egymástól, majd legnagyobb meglepetésünkre pár héttel később felhívtak, segítséget kérve: egy közeli településen eltűnt egy autista kisfiú, őt kellene megkeresni. Mire odaértünk, jelezték, közben megtalálták a gyereket. Ez az eset azt is mutatja, hogy rengeteg haszna van és lehet a sokak által gyanakodva figyelt pilóta nélküli szerkenytűknek” – mesélte Vaszary Zsolt, az egyik hazai drónszakértő, aki sokat tesz azért, hogy a drónok szabályozott és szabad utat kapjanak üzleti és hobbicélra egyaránt.

SZABÁLYOKRA VÁRVA Antal Erzsébet is egyre mélyebbre ássa bele magát a drónoséletbe. Hobbiként és üzleti céllal egyaránt. Nem véletlenül érintette meg a pilóta nélküli repülő szerkezetek világa. Korábban ugyanis a Malév vezérigazgatója (is) volt a legnagyobb flottával rendelkező és mellé komoly feldolgozási kapacitást kialakított hazai drónos szolgáltató, a többféleképpen „magyarítható”, ám mindenképp „beszédes nevű” cég, a FlyBySense (FBSC) ügyvezető igazgatója. A társaság nevének két értelmezése: „érzékkel”, illetve „ésszel” repülni.
Mindenesetre az FBSC szolgáltatásai közé tartozik többek között légi és ortofotók, valamint filmek, készítése, légi felmérések, 3D-modellezés és drónpilóta-oktatás. Elkészítették már például az Országház 3D-s modelljét, mértek már fel felújítás előtt műemléket Nagyalásonyban, készítettek tömbházfelmérést Budapesten, s dolgoztak erdészetek, mezőgazdasági megrendelők, régészek megrendelésére is.
A tevékenységi körükben ugyan nincs nevesítve, de Antal Erzsébeték aktív részt vállalnak az információterjesztésből és a drónostársadalom érdekében végzett munkából is például egy olyan platform létrehozásával – www.dronhive.com –, amely valós időben mutatja, hogy az országban milyen drónokat reptetnek, és pontosan hol vannak légtérkorlátozások. Aki repül, bejelentkezik, és a térképen máris láthatóvá válik a többiek és a hatóság számára egyaránt. Ez lenne az egyik olyan elem, amelyet a szabályok kialakításánál figyelembe kellene venni. A szabályozás ugyanis még csak készülőben van Magyarországon (ez nem egyedi). A jelenlegi papíralapú, harmincnapos engedélyezési eljárás nem életszerű ott, ahol az üzleti igények – az időjárás függvényében – akár egynapos határidővel jelentkeznek. „Pontosabban, szükség lenne differenciálásra a különféle felhasználók között: a hobbifelhasználókat engedni kellene reptetni, a többiek pedig egy jogosítás megszerzése után, a repüléseket elektronikusan bejelentve repülhessenek S nemcsak a drónok reptetését, hanem az általuk rögzített képek, filmek, az azokból készíthető térképek megalkotását is – szabályozottan, de – engedélyezni kellene. Ugyanis a jelenlegi szabályozás az üzleti alkalmazások meghatározó részét nem teszi lehetővé. Az etikai szabályok megalkotása is időszerű”– hangsúlyozza Antal Erzsébet, aki bízik benne, hogy mindezek kidolgozására meghívják a szakmát is.
Vaszary Zsolt szerint szerencsére működik nálunk egy önszabályozó rendszer, amelyet mindazok szigorúan vesznek, akik komolyan drónoznak. „Az alapvető szabályokat mindenkinek be kell tartani, az olyanokat, mint a biztonság, a személyiségi jogok tiszteletben tartása, stb.” – hangsúlyozza az üzletember, aki egyebek között gépek értékesítésével is foglalkozik. Hozzáteszi: amikor elad egy drónt, egyórás oktatást tart a vevőnek, s ezalatt nemcsak a technikai, hanem az etikai dolgokra is megtanítja a vásárlót.

További részletek a manager magazin 2015. májusi számában.

Szorgalmasan utalnak az „eperszedők”

Románia a második helyre lépett elő az uniós tagállamok között a külföldön dolgozó vendégmunkások által hazajuttatott pénzösszegek tekintetében.

Elkerülhetők a tartós piaci zavarok

A Merco­sur-megállapodás érdemi hatással lesz a magyar élelmiszer-gazdaságra is, de a helyzet nem annyira ijesztő, mint elsőre látszik.
Világgazdaság Piactér