Fej fej mellett

Manager Magazin
BASF A német mintacég jövendőbeli főnökének be kell bizonyítani, nem csak a pénzügyi alkímiához ért. Ez Kurt Bocknak nem sikerülhet gyökeres átalakítások nélkül.

Kurt Bock, aki 2011 májusától a BASF németországi vezetője lesz, minden lehetőséget megragad, hogy megváltoztassa a nyilvánosságban róla kialakult képet.
A pénzügyi vezető, aki sokak számára okosnak, megközelíthetetlennek, csak a számok emberének tűnik, ridegen elutasítja ezt a minősítést. Jövőbeli szerepkörében ezek a feltételezett tulajdonságok terhessé, sőt gátlóvá válhatnak. Bár szülőhelye szerint kelet-vesztfáliai, akiket  megközelíthetetlennek tartanak, ő már 18 évesen elkerült onnan – mesélte.


ŐRSÉGVÁLTÁS Édesanyja legalábbis meglepetten olvasta az újságokban a fiáról megjelent jellemzéseket. Nem, semmiképp sem rideg, inkább makacs – idézi Bock az édesanyját, és a makacsság – mondja a közelében álló Jürgen Hambrechtre (64), a hivatalban lévő BASF-elnökre tekintve – jól jön egy nagyvállalatnál. Ezek az olykor humoros megjegyzések hozzá tartoznak ahhoz a programhoz, amellyel Hambrecht és Bock az átmenetet egyengeti. A média és a politikusok előtt ritkábban teszik ezt, fontos üzleti partnerekkel való tárgyalásokon egyre gyakrabban. A Procter & Gamble-nél, Oroszország hatalmas Gazpromjánál vagy a nemzetközi gépjárműipar nagyjainál már tett a duó tisztelgő látogatásokat. Az őrségváltásnak Németország mintacégénél zökkenőmentesen kell végbemennie az elkövetkező évben. A BASF-vezetők el szeretnék kerülni, hogy a nagyközönség ingerültté váljon akár az új főnök, akár a hirtelen vállalati iránymódosítások miatt. „Ha főnökváltáskor törés keletkezik, akkor a cég nincs jó állapotban, sőt, ez a gyengeség jele” – mondja Hambrecht, aki az elmúlt hét és fél évben jól dolgozott. A dinamikus sváb alatt a BASF új fényben ragyogott.


CÉGÉRTÉK Hambrecht az egykori vegyi laborból egy extrémen piacorientált vállalatot alakított ki. Emellett alaposan megváltoztatta a portfóliót, cégeket vásárolt fel, összesen mintegy tizenegymilliárd eurós bevétellel, és ezt tovább növelte. Ennek is köszönhető, hogy a társaság tőzsdei értéke megduplázódott. Bocknak azonban ennél is magasabb szintre kellene emelni a DAX-on szereplő céget. A világ legnagyobb vegyipari vállalata ugyanis régóta nem teljesíti saját, igen magas elvárásait. Hambrecht például 2008 késő nyarán, a pénzügyi és gazdasági válság kitörése előtt büszkén állította, a BASF az autókatalizátorok (Engelhard), az építkezési vegyi termékek (Degussa) vagy a műanyagok, lakkok, vegyszerek (Ciba) gyártóinak felvásárlásával a konjunktúra viszszaesésekor is ki tudná termelni a költségeket. 2009 azonban rácáfolt e merész kijelentésre. „A BASF-nek jók az üzletei, de gyenge a sokrétűsége” – vélekedik egy vezető befektetési bankár. Egyszerű vegyipari cégeket az EBITDA-érték nyolc-nyolc és félszeresére szoktak értékelni, míg a BASF-et csak a négy-ötszörösére.


HŰSÉG Kurt Bock a megfelelő ember a vállalatóriás számára – ebben egyetértett Hambrecht és a felügyelőbizottság vezetője, Eggert Voscherau a kora nyári hosszas jelöltválogatás után. Edzett szakember, komoly pénzügyis gyakorlattal. Független gondolkodású. A ruhára tűzhető BASF- jelvényt, melyet a vállalati főnökök szívesen hordtak egyfajta cégigazolványként, ő csak „ritkán, ünnepnapokon, mint például a sajtókonferenciák” tette fel. Ráadásul jól eligazodik a szűkösebb időkben is. Pont nemrég kormányozta át a nehézkes USA-üzletet (9,4 milliárd eurós forgalom) a válságon, csöndben zajló leépítésekkel és a megbeszélt eredménycélok túlteljesítésével. És ami még lényeges: Bock már 25 évet lehúzott a BASF káderképzőjében. A 90-es évek elején figyelt fel a józan gondolkozású férfira az akkori BASF-főnök, Jürgen Strube (71) Ludwigshafenben. Gyorsan elküldte kiképzésre a Boschhoz. Ott Bock először a pénzügyi részleg vezetőjeként szerzett nevet magának, később jutalmul üzletvezetői posztot kapott Brazíliában. Amikor Bock visszatért a BASF-hez, Strube azonnal továbbküldte az USA-ba. Olyan helyzet állt elő, melyben Bock segítségére is szükség volt. John Feldmann (61) és Eggert Voscherau oldalán felvásárolta az American Home mezőgazdasági üzletet. Amikor a konszern 2000-ben bevezette részvényeit a New York-i tőzsdére, Bock szervezte meg az akkori pénzügyi vezetőnek, Max Dietrich Kleynek (70) a cégismertető turnét. Eközben Bock nemcsak igen nagy elkötelezettségről tett tanúbizonyságot – még éjszaka is olyan gyorsan válaszolt az e-mailekre, hogy azt hihették, laptopja az ágya mellett van –, de az odaérkező főnököket is úgy kezelte, mintha ő is közülük való lenne.


Bock csapata

Újak: amikor Kurt Bock a jövő év májusában Jürgen Hambrecht helyére lép, két BASF-menedzser kerül az elnökségbe. Mike Heinz lesz az eltávozó John Feldmann (61) utódja, Margret Suckale átveszi a HR-feladatokat Harald Schwagertől (50), aki új kompetenciákat kap.
Felértékelődtek: Hans-Ulrich Engel, az új pénzügyes és Martin Brudermüller alelnökként Bock számára a legfontosabb ember lesz.

Az első nő: Margret Suckale (54) 2009-ig a Deutsche Bahnnak dolgozott, itt vezetőként a személyzeti kérdésekkel foglalkozik majd.

A részlegváltó: Hans-Ulrich Engel (51)
eddig az olajért és gázért volt felelős, most pénzügyi vezető lesz.

Felkapaszkodó: Michael Heinz (46), a Ciba-integráló fontos vegyészeti részlegekért felel majd.

A második ember: Michael Brudermüller (49) alelnök lesz, és a jövőben is az ázsiai üzleteket irányítja.

VÁLSÁGKÉP A magabiztos megjelenés, a kiváló analitikusi képesség – ezek fontos kritériumok voltak a vezető kiválasztásánál. Azt, hogy a karizmatikus, Ázsiáért felelős Martin Brudermüller (51), illetve az olaj- és gázüzletért felelős Hans-Ulrich Engel (51) helyett rá esett a választás, Bock valószínűleg úgy érte el, hogy – enyhe túlzással – neki köszönhetően létezik még a BASF mint nagy vegyi konglomerátum. Az új évezredben a BASF szenvedett attól, hogy a tőkepiacok elvárták a cégektől, csak egy üzletre összpontosítsanak. Ilyen helyzetben hogyan bizonyítsa a befektetőknek a BASF, van létjogosultsága a stratégiájának is? Bock – aki Hambrechttel együtt 2003 óta pénzügyi vezető – kitartott a mellett, hogy a vállalat a vegyipari szokásoktól eltérően vegyes struktúrát működtetve többletbevételre tehet szert, a részvényesek nagy örömére. Bock a konszern öszszes egységét konzekvens értékmenedzsmentre ítélte. A költségeket átláthatóvá tevő rendszert vezetett be, amelyben még egy fizikai munkás is betekintést nyerhetett a raktározás optimalizálásába és a pénzforgalomba. Jó két évvel ezelőtt egy sokkal kellemetlenebb helyzetből húzta ki a céget Bock. 2008 szeptemberében a BASF-főnök engedett a Ciba unszolásának, és szárnyai alá vette a vegyipari vállalatot. Ám aznap, amikor a Deutsche Bank nyilvánosságra hozta a finanszírozás feltételeit, összeomlott a Lehman Brothers. Kitört a pénzügyi világválság. Az addig korlátlanul hitelképes BASF finanszírozása megingott. Főleg miután Hambrecht kijelentette, a krízis nem árthat a konszernnek, majd kicsivel később több gyárat is bezárt. A pénzügyi vezető személyesen vette kézbe a dolgot. Több beszélgetésen is hangsúlyozta, hogy a BASF a termelés akadozása ellenére biztosan átjut a válságon. Így mégis biztosították a pénzt.


SZÖVETSÉG A következő év tavaszán Bock Ludwigshafenbe került. Itt azon dolgozott, hogy Hambrecht búcsúeredményére rátegyen még egy lapáttal. Céges számítások szerint ezt a célt úgy lehet elérni, hogy Bock a felvásárolt Engelhard, Ciba és Cognis teljesítményét növeli. Így mindenekelőtt elnyerheti a felügyelőbizottság bizalmát, ahol a BASF őskövületeié – Voscherau és Max Dietrich Kley – a döntő szó. A duó arra is odafigyel, hogy Bock, a pénzember milyen kapcsolatban áll a szövetséggel. A hatalmas konszern a hat megaüzemmel Ludwigshafenben, valamint Antwerpenben és a kínai Nancsingban – egy szeletet kivéve, mely nyersbenzint állít elő etilénből és propilénből – több ezer egyedi terméket gyárt, többek között lakkokat, oldószereket, vitaminokat. A BASF-nél úgy vélik, Bock nem lett volna főnök, ha megkérdőjelezné a szövetséget. „Vezetőként eltöltött évei alatt megtanulta, honnan jön a pénz” – mondja egy BASF-menedzser. De Bock azt is tudja, hol szivárog el. Ezért megeshet, hogy egyes cégeket, amelyek nem teljesítenek megfelelően, illetve amelyek a közel-keleti feltörekvő vetélytársakkal szemben nem versenyképesek, kitöröl a szövetségből. Hambrecht a Styrenics-forradalommal (egy befektetési bankár szerint) már átnyújtott egy műszaki rajzot. A BASF-vezér az év végéig önálló társasággá szervezi át a műanyaggyártó egységet (2,5 milliárd eurós forgalom). „Ez a szövetség felbomlása” – véli egy a vállalatot jól ismerő szakember. Hambrecht és Bock stratégiai döntései tényleg közel állnak egymáshoz. Tudni lehet például, hogy Bock folytatja az elmúlt évekbeli üzletszerzési maratont. „Akárcsak Hambrecht, ő is hisz a szétdarabolt vegyipar szükséges konszolidációjában” – mondják róla.


TERVEK A BASF-nek tíz év múlva 90 milliárd eurós forgalmú konszernné kell válnia. Mindenekelőtt azonban Bocknak még Hambrechtnél is jobban szem előtt kell tartani a nyereségarányos növekedést. Már 2012-re 18 százalékra kell ugrania az EBITDA-marzsnak (összehasonlításképpen: 9,8 százalék volt 2010 második negyedévében). Kemény belső harc lesz a perspektivikus üzletekért járó pénzért. Az USA-hoz értő Bock fontolóra vette a BASF megerősítését Észak-Amerikában is. Ott a világpiac vezető cége épphogy csak felkerült a dobogóra az amerikai Dow Chemical és DuPont mögött, és az üzleti körök nagy része számára alig észrevehető a jelenléte. Az új konszernvezető alatt egy igazán nagy alku sem tűnik lehetetlennek. Valószínűleg Bock felismeri annak szükségességét, amit Hambrecht még szigorúan elutasít: át kell venni az amerikai agrárspecialista Monsantót, amellyel a BASF már jelenleg is szorosan együttműködik. Bock a Bayer agrárrészlegét is meg tudná szerezni, ha azt Marijn Deckers néhány éven belül eladná. A BASF így hirtelen egy olyan üzleti területen szerezhet világszintű csúcspozíciót, ahol idáig csak gyengén képviseltette magát, s amely terület előreláthatólag az elkövetkezendő évtizedekben folyamatosan növekszik. A ludwigshafeniek így ciklikus üzletmenetüket egy csapásra stabilizálhatnák. Cserébe az olaj- és gázüzletért felelős leányvállalatot (Wintershall) eladhatnák orosz partnerüknek, a Gazpromnak. Bár a nyersanyagterület a legutóbbi válságban a konszernszintű EBITDA 38 százalékát tette ki, hosszú távon azonban elvész a kiegyenlítő funkciója. A vegyi- és az energiaüzlet egyre inkább ugyanazon ütemben ingadozik. Akár lesz nagy kilengés, akár nem, a BASF-nek jobban kell gazdálkodni a portfóliójával, hogy javítson a teljesítményén és a tőzsdei értékén. Akárcsak elődje, Bock is fel akarja pörgetni a céget. Nyitottabb is lesz az új érvekkel szemben. A módszerek változnak. Jelenleg Bock a Florham Park-i szolgálati helyén innovatív videoblogokat tesztel a belső kommunikációhoz. Leendő vezetőtársai csapatjátékra készülnek.


FONTOS SZEREP A legfontosabb partner Bock számára Martin Brudermüller alelnök lesz. Az ő legfőbb feladata arról gondoskodni, hogy a cégen belül a vegyészek és a mérnökök megfelelő módon képviselve érezzék magukat. „Ha ők ketten együttműködnek, az ideális párosítás” – véli egy részvénytulajdonosi képviselő. Láthatólag Brudermüllernek semmi gondja nincs a második hellyel. Egy magas beosztású BASF-menedzser szerint Brudermüller „még boldog is, hogy szélvédett helyen állhat”. A cégvezetőségben amúgy is ünnepélyesen megfogadták egymásnak, hogy mindketten a cégnél maradnak, bármelyikük nyerje is az első helyért folyó versenyt. A megszokott konszernrotációtól eltérően az alelnök továbbra is az ázsiai üzletekért lesz felelős. A BASF a feltörekvő régióban 2020-ig megduplázná a bevételét, 20 milliárd euróra. Miután a Kína-szakértő Hambrecht nyugdíjba vonul, Brudermüllernek fontos szerep jut. Hambrecht azonban még aktív, s amíg ott van, ő irányítja a céget. Legyen az átmenet zökkenőmentes, ez fontos. Így a poszt jelenlegi betöltője számára kedvező, hogy utódja legtöbbször messze, a Csendes-óceán túloldalán tartózkodik. És Bock is egyetért a fennálló munkabeosztással: New Jersey-i elzártságában stratégiai tervek szimulációit játszhatja végig.



Thomas Werres
(manager magazin, Németország, 2010. november)

Varga Mihály: Érthetetlenek az aránytalanságok

A magyar álláspont szerint igazságos és rugalmas forráselosztásra van szükség az uniós válságkezelésben.

Rossz a nyugdíjpénztári teljesítmény

A tanulmány szerint a második pillérben nagyobb hozamokat kellene biztosítani a takarékoskodóknak, és módosítani kellene a díjakon is.

Új fesztivált rendeznek szeptemberben

Az eseményen mintegy ötven épített motor és autó lesz megcsodálható, a Pannóniáktól a Harley-Davidsonokig.

Mégsem megy börtönbe Trump egykori tanácsadója

Miután Stone hiába kérte büntetése halasztását, Trump gondoskodott róla, hogy mégse kelljen volt lobbistájának börtönbe vonulnia a jövő héten.
Világgazdaság Piactér