Okos beruházás, némi szerencsével

Manager Magazin
AUDI Nagyságrendileg egy 252 milliárdos beruházás valósul meg Győrben 2013-ig, az Audi ezzel a teljes gyártási folyamatot lefedő autógyárrá bővül. Az Audi Hungaria Motor Kft. elnöke nem meglepő módon gépészmérnök. Thomas Faustmann nyolc éve dolgozik a magyarországi cégnél, s azt mondja, a beruházás megvalósítása nagy feladat lesz, s más is, mint a korábbi kihívások.

Thomas Faustmann ugyanolyan piros dzsekiben sétál el a gyártósor végére, mint amilyenben az összes munkás dolgozik a győri Audinál. Mindennap megteszi ezt az utat. Kinyitja az utolsó Audi TT ajtaját, végigsimítja a tenyerét a kormánybőrön, a kárpiton. Aztán becsukja az ajtót, gondosan figyel a hangjára. Annyi prezentáció, Excel-táblázat és meeting közben maga akarja érezni a terméket az ujjai begyén. Az Audi Hungaria vezérigazgatójának szertartásos sétája a munkatársakkal folytatott beszélgetéssel ér véget.
Thomas Faustmann-nak a következő években gondosan be kell osztania idejét, hogy ezt az üzemlátogatást naponta be tudja ütemezni. Az ország egyik legnagyobb beruházására készülnek ugyanis Győrben.
„Nagy feladat lesz, és némileg más is – mondja a vezérigazgató. – Itt Győrben 1998 óta szerelünk össze autókat. Az Audi TT története igazi sikersztori. Aggodalomra nincs okunk.”


A legjobb hely Mikor arról kérdezzük, szerinte miért éppen Győrre esett a konszern választása, amikor az új gyártóbázisnak keresett helyet, Faustmann gyakorlott választ ad: „Mindent egybevéve ennél jobb helyet egy új, a teljes gyártási folyamatot lefedő autógyár számára aligha találhattunk volna. A legfontosabb tényező a képzett munkaerő volt. Olyan mérnökök állnak rendelkezésünkre, akiknek elméleti képesítése és gyakorlati tapasztalata is van. Emellett elsőrangú az infrastrukturális környezet. Autópálya-lehajtónk révén gyorsan elérjük Győr belvárosát. Közvetlen vasúti összeköttetésünk van, naponta 45-50 vagon, azaz négy komplett tehervonat érkezik hozzánk. A menedzsment nyelve a német, ez különlegesen fontos számunkra, mert a német telephelyekkel napi kapcsolatban vagyunk. Így az ingolstadti technikai fejlesztéssel, a Neckarsulmban található fejlesztő- és termelőegységekkel németül kommunikálhatunk.” Győr másik nagy előnye valószínűleg a rugalmasság volt. Sportautót gyártanak, amelyből a legritkább esetben készül két egyforma. (Ugyanez igaz egyébként a motorgyártó részlegre is, ahol 27 alapmotor több mint 350 variációját állítják elő a gyártósorokon.) Ami az autógyártást illeti, ilyenkor, a tél közeledtével a vásárlók nem vesznek kabriókat, sokkal inkább a téli gumin gondolkodnak. Tavasszal azonban, amikor „megjelennek az első napsugarak”, a vevők újra érdeklődni kezdenek a nyitott sportkocsik iránt. Ez azt jelenti, hogy tavasszal kétszer annyi autót kell gyártani, mint őszszel. Emiatt Győr a konszernen belül nagyon vonzó befektetési célpontnak számított, hiszen mindenfajta ingadozásra fel van készülve. „És természetesen előny, hogy közép-európai bérszínvonalat nyújtunk, vagyis olcsóbb a munkaerő, mint Nyugat-Európában” – teszi hozzá őszintén a vezérigazgató.
„A mostani beruházáson három éve nagyon intenzíven dolgozunk. Akkor született meg az a döntés, hogy Közép- és Kelet-Európában keresünk telephelyet egy új gyártókapacitás számára. Románia, Csehország, Szlovákia és Magyarország volt terítéken, én magam több kelet-magyarországi helyszínt tekintettem meg, sőt, Ukrajnába is meginvitáltak ilyen céllal. Tapasztalataimat leszűrve azt mondtam: nem! Az a legjobb, ha Győrnél maradunk, és a konszernen belül ezért fogunk küzdeni” – mondja Faustmann.


Thomas Faustmann (48)

Peinében, Németországban született. 1990-ben végzett a Hannoveri Egyetemen gépészmérnökként, majd 1991-től a Volkswagen AG-nál, Salzgitterben, 1992-től pedig a központi termelés-folyamattervezésnél, Wolfsburgban dolgozott gyártástervezőként. 1995 után több vezetői pozíciót is betöltött. Chemnitzben a gyártástervezés vezetője volt, 1998-tól Salzgitterben a Produkt Center 2 (EA 111 motorok), 2000-től a Produkt Center 3 (R5, V&W motorok) vezetőjeként tevékenykedett. 2002-ben az Audi Hungaria termelésért felelős ügyvezetőjének nevezték ki. 2004. április 1-jétől az Audi Hungaria Motor Kft. ügyvezetésének elnöke lett. Nős, négy gyermeke van.

Hideg fejek 2008–09-ben aztán „beköszöntött” a válság, amely furcsa módon jól jött a győri audisoknak. Az elmúlt 16 évben ugyanis folyamatosan nőtt a termelésük, 2009 elején viszont meg kellett mutatniuk, hogyan kezelnek egy nehezebb időszakot. Azzal a kihívással néztek szembe, hogy az autórendeléseik 45 százaléka egyszerűen kiesik. A motorgyártás 27 százalékkal esett vissza. „Hideg fejre volt szükségünk – mondja Faustmann. – Rendszeressé tettük a szakembereinkkel a válságtanácskozásokat. Ezeken a napokon a teljes vezetés szabaddá tette magát, feltérképeztük a problémákat, majd megkértük vezetőinket, hogy gondolkodjanak a megoldásokon. A javaslatokat aztán szisztematikusan feldolgoztuk, s meghoztuk a megfelelő döntéseket.”
Ezek legfontosabbika a munkaidő rugalmasabbá tétele volt. Korábban a plusz-mínusz órákat egy hat hónapos időkereten belül mozgatták, gyűjtötték össze vagy használták fel. Ezt az ablakot két évre nyitották ki. Vagyis a túlórákat, illetve a munkaidő rövidítését ráértek ennyi idő alatt kiegyenlíteni. A dolgozókat tájékoztatták – a munkavállalói érdekképviselettel egyeztetve –, hogy a válság miatt intézkedéseket kell foganatosítani a munkahelyek megőrzése érdekében. Így egyes területeken bevezetik a négynapos munkahetet, kevesebb műszakra állnak át, miközben nem csökkentik a béreket. A prémium egy részét pénzben, más részét pótszabadságban kapták meg a munkatársak. „Tizenkét napot otthon maradhattok a pótszabadság keretében – mondtuk nekik –, ez a prémium egy részét terheli, viszont megmarad az állásotok és a fizetésetek. Ezzel a feleslegessé vált ötszáz munkahelyet meg tudtuk menteni. Beszállítóinknak, szolgáltató partnereinknek pedig elmondtuk, hogy továbbra is szükségünk van a munkájukra, de átmenetileg kevesebbet veszünk igénybe. Így levegőhöz jutottunk, és azt hiszem, nagy rugalmasságról tettünk tanúbizonyságot” – tájékoztat a vezér.
Mivel Győr Kínába is szállít motorokat, már 2009 őszén megéreztek némi fellendülést. A vállalattól senkit sem küldtek el, így a képzett munkaerő azonnal rendelkezésre állt, s könnyen visszaállították, sőt, felpörgették a teljes termelést. „Mások itt a környéken teljes gyártási programokat szüntettek meg. Mi nemet mondtunk erre az elképzelésre. Tisztában voltunk ugyanis azzal, hogy a munkatársainknak el kell tartaniuk a családjukat, fizetniük kell a törlesztőrészleteket, fenn kell tartaniuk a normális életmenetet. Azt mondtuk, a mi érdekünk is, hogy az élet normális kerékvágásban menjen tovább. Kifizetjük a béreket a kevesebb munkáért, de azt is hozzátettük, hogy később ezt le kell dolgozni. És a rendszer működött” – teszi hozzá Thomas Faustmann.
Lobbi Ez a megoldás a németországi központot is meggyőzte arról: a győri gyár alkalmas arra, hogy válsághelyzetben is rugalmasan reagáljon és cselekedjen. Ráadásul a válság idején is sikerült a termékek minőségét javítani.
A beruházási döntés előkészítése éppen a magyarországi kormányváltás idejére esett. Amikor a vezérigazgatót arról kérdezzük, hogy ment-e minden, mint a karikacsapás ebben az időszakban, úgy válaszol, hogy Magyarországon sem megy minden úgy, mint a karikacsapás. De az Audi vezetése jó kapcsolatokat ápolt az előző kormánnyal is, többször tárgyaltak Bajnai Gordonnal és néhány bizalmasával. Bajnai erősen támogatta a beruházási tervet, és megértette, hogy az Audi bizalmasan szeretné kezelni az ügyet. Közben viszont az akkor még ellenzéki Orbán Viktorral is kapcsolatban állt a cég, és ő is együttműködőnek bizonyult. Megértette, hogy milyen volumenű és milyen fontos kérdésről van szó, s megígérte, hogy a beruházás kérdéseit nem teszik a választási kampány témájává. A Fidesz győzelme után részletes megbeszélések kezdődtek az új kormánnyal, amelyek kiválóan alakultak. „Megnyugvással vettük tudomásul, hogy a miniszterelnök hatalomra kerülését követően azt hangsúlyozta: gondoskodni fog róla, hogy Magyarország a legvonzóbb befektetési régió legyen Közép- és Kelet-Európában, sőt egész Európában. A lehetőség megvan erre” – mondja a vezérigazgató.
Az új beruházást az Audi a németországi központ szakembereivel együtt tervezi. A győriek számára egészen új terület lesz a karosszériagyártás és a fényezés. Erre Németországból hívnak szakembereket, leendő munkatársakat pedig oda küldenek a szükséges képzésekre.
Nagy kérdés, hogy a hazai beszállítók profitálhatnak-e az új gyárból. Az alapanyag-vásárlást a Volkswagen konszern központi beszerzési osztálya intézi majd. Így elképzelhető, hogy Magyarországon vásárolnak alapanyagot, de az is lehetséges, hogy Brazíliából vagy a világ egészen más pontjáról származnak majd anyagok és alkatrészek. Minden a minőségtől és az ártól függ. Ma is vannak olyan alkatrészek a motorokban, amelyek a nagy szállítási költségek ellenére Brazíliából származnak.


Vonzó állások A győri gyár jelenleg öszszesen 1400 alkatrész-beszállítóval áll kapcsolatban. Ebből 49 magyarországi. De számos más itteni céggel is dolgoznak, amelyek nem anyagokat, hanem szolgáltatásokat nyújtanak. Összesen mintegy kétszáz magyar céggel van szerződésük. „Mivel három év múlva 125 ezer autót gyártunk egy év alatt a jelenlegi 35 ezerrel szemben, az itteni beszállítóknak megvan a lehetőségük a kapacitás bővítésére. Sőt, sok nemzetközi beszállító ezután gondolkodik el majd azon, hogy esetleg idetelepül a megnövekedett igények miatt. Új magyarországi leányvállalatokra számítok, amelyek magyar alkalmazottakkal gyártják majd számunkra az alkatrészeket” – mondja Thomas Faustmann. A beruházás tehát beruházást szül. Ha kiépül a teljes kapacitás, mintegy kilencezer munkatársat foglalkoztat majd az Audi Hungaria. A vállalat alkalmazotti létszáma a szolgáltatókkal és a beszállítói körrel együtt elérheti a 15 ezret a régióban. Hogy hol találnak ennyi munkatársat? „Azt hiszem, sok olyan magyar munkavállaló lesz az ország más területein, Nyíregyházától Békéscsabáig, aki ide kíván költözni – folytatja Faustmann. – Ennek előkészítése komoly feladat, amelynek során szorosan együttműködünk a győri önkormányzattal. A polgármester úr feladatai közé tartozik, hogy még attraktívabbá, vonzóbbá tegye Győrt az idetelepülők számára.”


Utánpótlás Az új beruházási terület egy része természetvédelem alatt áll, része az Európai Unió Natura 2000 programjának. Az Audi a telek másik, 2006-ban megvásárolt felében már meg is kezdte a földmunkálatokat, de a védett terület az Európai Unió átminősítésére vár. A magyar kormány már kérvényezte ezt, hasonló nagyságú területet ajánlva fel a természetvédelemnek. Az Audinak ebben már nincs feladata, várja a döntést. Mihelyt ez megszületik, az autógyárnak lehetősége lesz a munkálatok folytatására a teljes területen. Orbán Viktor miniszterelnök a beruházás bejelentésekor is megerősítette, hogy a kormány biztosítani fogja a keretfeltételeket a cég beruházásához.
Az Audi Hungariát kétszáz menedzser vezeti, közülük csak harminc német. Bár igaz, hogy a Volkswagen konszern politikája miatt a győri gyár igazgatója belátható időn belül mindig német lesz, de
a magyar menedzserek létszáma jelzi, hogy a szakértelem jelen van hazánkban. „Legalább egy tucat vezetőnket küldtük már Győrből a világ legtávolabbi pontjaira menedzsernek. A kínai motorgyár minőségi igazgatója magyar. A chattanogai autógyár vezetője szintén az, és számos más példa is van” – mondja Faustmann.
Ennek alapja az oktatás. Az Audi az év elején Győrben iskolát alapított, együttműködésben a bajai német iskolával. Magyar gyerekek németül tanulhatnak ott és német bizonyítványt kapnak, egyidejűleg pedig az Audi német dolgozóinak a gyermekei járnak oda. Az ott megszerzett érettségivel minden tanuló felvételt nyerhet a német egyetemekre is. Eközben a cég a győri Széchenyi István Egyetemmel is kiváló együttműködést épített ki. „Kézenfekvő volt, hogy az Audi mint technológiai fellegvár és egy műszaki egyetem bizonyos mértékig összeolvad. Azt tudtuk mondani az ide jelentkezőknek, hogy ha Győrbe jöttök és műszaki tanulmányokat folytattok, akkor helyben szerezhettek mellé olyan gyakorlatot, amilyet csak nagyon kevesen. Gyakornoki, szakdolgozati és doktoranduszi programunk is működik, s ezt a jövőben nemzetközi szintre kívánjuk fejleszteni. A legfontosabb azonban a saját alapítású, belső égésű motorokkal foglalkozó tanszékünk” – összegez a vezérigazgató.
Nemcsak az Audi, hanem a Mercedes és a General Motors is nagy beruházásokat hajt végre Magyarországon. Mit jelent ez az önök számára? – kérdezzük.
„Egyértelműen pozitívumot. A Mercedes azon döntése, hogy Kecskeméten gyárat épít, azt bizonyítja, Magyarország jó befektetési terület az autóipar számára. Büszkék lehetünk rá, hogy az Audi sikere más cégek számára is vonzó. A másik előnye ennek, hogy ha idetelepül a Mercedes, akkor a beszállítói lehetőségek megnőnek, és sok beszállító számára ésszerű döntés lesz valahol Kecskemét és Győr között letelepedni, majd mindkét, vagy ha a szentgotthárdi Opel-beruházást is figyelembe vesszük, mindhárom autógyárnak szállítani. A harmadik aspektus, hogy a verseny általában javítja az üzletmenetet. Az érdekeink pedig végső soron közösek, a Mercedes és mi is csúcstechnológiájú, világszínvonalú autókat kívánunk gyártani. S ha öszszefogunk, több dolgon is tudunk változtatni” – válaszol Thomas Faustmann.
Az Audi az idén immár másodszor nyerte el a legvonzóbb munkahely címet. A vezetőket ez nem lepte meg, mert maguk is rendszeresen mérik a dolgozók hangulatát. Évente készítenek hangulati barométert; a tizenegy kérdést névtelenül válaszolják meg a dolgozók, s az egyes részlegek értékelik ki az eredményeket. A tendencia általában pozitív. Ezzel párhuzamosan külső céggel is végeztetnek felmérést, amely arra vonatkozik, hogy a külvilág milyen munkaadónak látja az Audi Hungariát. Az idén az Audi lett Magyarország legattraktívabb munkahelye. Az imázshoz nyilvánvalóan hozzájárul az is, hogy az itt gyártott Audi TT a high end, azaz a világon jelenleg elérhető legjobb csúcstechnológia, és ez a motorokra is igaz.
Aki a győri Audinál szeretne dolgozni, annak elég egy szakirányú végzettség a jelentkezéshez. Ezután viszont az általános képességek felmérése következik, aki pedig felvételt nyer, az speciális alapképzést kap, ennek keretében megismeri részfeladatát. Évente kétszer teljesítményértékelést végeznek. Kiváló teljesítmény esetén a munkabér változtatható része akár 25 százalékra is emelkedhet, ez nyilvánvalóan motivál. Természetesen az is előfordul, hogy valaki alacsonyabb színvonalú munkája miatt kevesebbet keres, hiszen a gyenge teljesítményt a rendszer azonnal kimutatja. „De ilyen esetben általában gyorsan döntünk – mondja Faustmann. – Négyezer dolgozónk közül évente öt-tíztől kell ilyen okok miatt megválni.”


Csapatmunka Faustmannt a környezete nyugodt vezetőként írja le, aki megbecsüli a munkatársakat, de eredményt vár el. Megköveteli a kreativitást, de nemcsak az ötletek, hanem a megvalósítások szintjén is.
„Számomra a kulcsszó a hálózat. Meggyőződésem, hogy a vezetés csak csapatként érhet el eredményeket, és aki jól működteti a hálózatot, az korábban végez napi teendőivel. Ha valaki a gyártásban dolgozik, és egy bizonyos munkafázist felügyel, akkor szüksége van logisztikusra, minőségbiztosítóra, tervezőre, s csak ha az egész rendszer hálózatként működik, akkor lesz belőle teljesítmény. Egy négylábú szék három lábbal vagy kettővel nem sokat ér” – mondja.
Arra pedig ügyel az igazgató, hogy ez a mátrixszemlélet ne jelentse azt, hogy egymásba csúsznak a meetingek és tanácskozások a munkavégzés helyett. „Nálunk egy napi értekezleten nagyon gyorsan végigmegyünk az alapkérdéseken, a termelésen és a minőségen. Majd amikor a különleges kérdésekre térünk rá, nagyon pontosan meghatározzuk, hogy mi a megbeszélés célja és mi lehet az eredménye. Ezután jöhet a prezentáció, majd a vita,
a különféle álláspontok ütköztetése. De eközben is folyamatosan a célra koncentrálunk. Én igyekszem a megbeszéléseimet is nagyon strukturáltan és szisztematikusan vezetni” – fejti ki.
A szisztéma pedig abban az értelemben is működik, hogy Faustmann minden napjáról írásbeli tervet készíttet magának pontos időpontokkal, és ezt igyekszik percre betartani. „Úgy gondolom, hogy a menedzsment, a vezetés egy hivatás, amit meg lehet tanulni. Természetesen szükséges hozzá néhány alapvető képesség. Sajnos csak nagyon kevés olyan hely van, ahol a vezetést professzionálisan oktatják. És sajnos az ember egy egyetemen
hiába tanul vezetéselméletet, fogalma nincs róla, milyen az a gyakorlatban. Ha pedig dolgozik és tapasztalatot gyűjt, akkor már nehezebb időt szakítani a vezetés elsajátítására” – mondja. Ezért azt vallja, hogy munka mellett, célzott vezetői képzések segítségével kell beletanulni a menedzseri feladatokba.


Karrierút Thomas Faustmann eredeti képesítése gépészmérnök. A Volkswagen konszern különféle vezető pozícióit töltötte már be, főként motortechnikai területen. Így aztán a győri állásajánlat elfogadása, mint mondja, természetes lépés volt előremenetelében. „Kezdetben nem fogott meg a lehetőség, mert úgy éreztem, hogy rengeteg tennivalóm lett volna még az előbbi helyemen. Azért megnéztem a győri gyárat, és aztán megnyugodva, sőt örömmel mondtam igent. Két évig vezettem itt a motorgyártást termelési igazgatóként. Akkoriban 1,2 millió motort állítottunk elő évente. Közben évente növekedett a termelés, és új motorfajták is megjelentek. Két esztendő múlva kértek fel az egész vállalat vezetésére. Beszéltem a főnökeimmel, és elmondtam nekik, hogy egy ilyen lépés megtételéhez milyen támogatásra van szükségem. Hiszen árbevételünket tekintve mi vagyunk a második legnagyobb vállalat Magyarországon. Akkor úgy éreztem, ezt egy erős, közvetlen vezetői csapat támogatásával tudom vállalni. A közvetlen munkatársaim megválasztásába beleszólási jogot kértem. Természetesen szabad kezet egy ekkora konszernben senki sem kaphat, de erős tárgyalási pozíciót igen. Így aztán elfogadtam az igazgatói posztot” – meséli a vezető.
Faustmann természetesen egy Audi TT-vel jár munkába, naponta ötven percet autózik a munkahelyére és ötvenet haza. Neusiedl am Seeben lakik, vagyis a határ osztrák oldalán – elsősorban a német nyelvű gimnázium miatt. Négy gyermeke ugyanis ott jár iskolába. „Bizony elég sokat kellett harcolni a körülményekkel, hogy a családi élet és a munka egyszerre működjön – mondja. – De sikerült olyan rendszert kiépíteni, amely szerint meghatározott időpontokban együtt van a család. Vannak bizonyos napok, amikor együtt reggelizünk, és olyanok, amikor együtt vacsorázunk. Azt is megtanultam az idők során, hogy ha este hat órakor nem tudom letenni a munkát, akkor valamit elrontottam. Persze kivételek mindig vannak, és rendkívüli helyzetek is előfordulhatnak.” A vezérigazgató mindent megtesz, hogy a stresszt távol tartsa magától. Ennek kulcsa szerinte a sok alvás. A hétvégén pedig sportol, időjárástól függetlenül futni megy a környékre. „A szabadidőt nagyon pontosan megtervezem, és a tervet be is tartom. És kínosan figyelek az egészséges táplálkozásra. A munkahelyi étteremben is igyekeztem reformokat végrehajtani, igaz, egyelőre félsikerrel, hiszen sokan még ma is a hagyományos konyhát részesítik előnyben, de azt hiszem, jó úton haladunk” – fejti ki.
A jövőről csak annyit mond, hogy ha már ennyit harcolt a gyárbővítésért, szeretné látni, ahogyan az első autó legördül az új gyártószalagról. „A többit majd meglátjuk” – mondja.          

Minőségi problémákat talált a Nébih a sajtkrémeknél

A 31 termékből 20 esetben indult hatósági eljárás.

KSH: tovább nőtt a foglalkoztatottság

A foglalkoztatottak száma 17 ezerrel nőtt, ezzel a munkanélküliek átlagos száma 160 ezerre csökkent.

Ketten hazamehettek a budapesti kórházi karanténból

A házaspár két hete került a Dél-pesti Centrumkórházba.

Nőhet az osztalék az Ersténél

Az Erste Group ugyan a 2018-astól elmaradó nettó eredménnyel zárta a múlt évet.
Világgazdaság Piactér