Tömegeket lehetne átcsábítani a Népligetbe – megszólalt a Liget Budapest Projekt tájépítésze
A tájépítészet fontossága egyre látványosabban nyer teret, Budapest urbanisztikájában. A minőségi parkosítás ma már nem csupán kötelező költség, hanem az ingatlanok értékét növelő befektetés is. A város zöldítését azonban a forráshiány, a közművek és az elmaradó nagypark-fejlesztések is hátráltatják. Budapest egyik legnagyobb zöldterülete ma úgy marad kihasználatlan, hogy közben a megújult Városliget játszóterei és sportpályái tömegeket vonzanak. Szloszjár György szerint azonban a Népliget lemaradása nem elsősorban a megközelíthetőségéből fakad. Ha egy park elég jó szolgáltatásokat és valódi kikapcsolódási lehetőségeket kínál, a látogatók akár a város másik feléből is elindulnak érte.
A teljes beszélgetés megtekinthető a Világgazdaság YouTube és Spotify csatornáján:
A tájépítészet mint komoly értéknövelő tényező
A forróbb nyarak és a városi hőszigethatás egyre látványosabban mutatják meg, mennyit érnek az árnyékot adó fák és a minőségi zöldfelületek. Ez az ingatlanpiacon is érezhető: a jobb fejlesztők már nem feltétlenül érik be a jogszabályban előírt minimum teljesítésével, mert a parkosított környezet, a játszótér és a használható közösségi tér az értékesítést is segíti.
Biztosan elmondható, hogy ez egy értékteremtő tényező – fogalmazott Szloszjár György.
A szakember szerint az épület teljes költségéhez képest viszonylag olcsón lehet minőségi környezetet teremteni. Ha azonban egy beruházás más részein elszállnak a kiadások, gyakran a kert műszaki tartalmán kezdenek takarékoskodni. Egy magára adó fejlesztő ugyanakkor már nem engedheti meg magának, hogy teljesen mást adjon át, mint amit a látványterveken ígért.
A városi fásítást sokszor a föld alatt húzódó közművek akadályozzák.
Ezek áthelyezése pénzbe kerül, Szloszjár György szerint azonban nem lehet mindig az a válasz, hogy inkább lemondanak a fáról. Ráadásul az ültetés önmagában kevés: megfelelő gyökértér, jó vízgazdálkodású talaj és hosszú távú gondozás nélkül a növények nem tudják betölteni klímavédelmi szerepüket.
A tetőkert nem mindig csak látványelem
A tetőkertek mérsékelhetik a hőszigethatást és segíthetnek a csapadék visszatartásában, de ökológiai értékük nagyban függ attól, hol és hogyan épülnek meg. A Néprajzi Múzeum tetején kialakított kert például egyszerre zöldfelület, sétatér és kilátó, kialakítása pedig még nagyobb lombos fák telepítését is lehetővé tette. Egy toronyház magasabb emeletén lévő kert azonban általában csak kevesek számára hozzáférhető, a szélterhelés pedig korlátozza a telepíthető növényeket. Egészen más a helyzet egy mélygarázs födémén kialakított nagy, összefüggő parkkal.
Megfelelő talajvastagsággal, vízgazdálkodással és öntözéssel ez akár meg is közelítheti a természetes talajon létrehozott zöldfelületet.
Szloszjár György érzékletes példája szerint a gyepnek lényegében mindegy, hogy negyven centiméter vagy több száz méter föld van alatta. A nagyobb cserjék és fák viszont már komolyabb talajréteget igényelnek. Gondos tervezéssel ugyanakkor az autóforgalom a felszín alá rejthető, felette pedig szabadon használható, autómentes park alakítható ki.
Mit nyert Budapest a Liget Projekttel?
A szakértő kitért a Liget Projekt tanulságaira is. Hangsúlyozta, hogy a Városliget történetileg sem kizárólag a háborítatlan természet helyszíne volt: vendéglők, színházak, szórakoztató létesítmények, később pedig múzeumok és fürdők működtek benne. Szloszjár György szerint ezért nem az a kérdés, kerülhetnek-e épületek a parkba, hanem az, hogy milyen léptékben és milyen arányban jelennek meg.
A Liget Budapest Projekt keretében megépült a Magyar Zene Háza és a Néprajzi Múzeum, illetve megújult a Millennium Háza. Három további épület azonban már nem készül el, ami a tájépítész szerint kifejezetten kedvező a parknak: lehetőséget teremt a történeti parkszerkezet helyreállítására és az aktív zöldfelület növelésére.
A tervezett Nemzeti Galéria helyén korábban fákkal övezett rét és a Hattyú-tó feküdt, így ezek részleges rekonstrukciója is szóba kerülhet. Más helyszínek újragondolása ugyanakkor bonyolultabb. Az Ajtósi Dürer sor és a Dózsa György út sarkán például történetileg is szórakoztató funkciójú épület állt, a terület pedig a Városliget egyik fontos kapuja, ezért ott nem feltétlenül lenne elegendő egyszerűen füvesíteni.
Több tízmilliárd forintba kerülhetne a Népliget megújítása
Szloszjár György szerint Budapestnek a meglévő, mégis alulhasznosított zöldterületekre kellene összpontosítania. A Népliget megközelíthetősége valóban nem tökéletes, ám a Városliget és a Normafa példája azt bizonyítja, hogy egy vonzó helyszínért az emberek hajlandók keresztülutazni a városon. A Népligetnek ugyanakkor nem a Városligetet kellene utánoznia.
Budapest nagy parkjai között tudatos funkciómegosztásra lenne szükség: míg a Városliget kulturális és szórakoztató programokban gazdag park maradhatna, a műemléki védelem alatt álló Népliget történeti kertként újulhatna meg, elsősorban sétára, pihenésre és rekreációra építve.
Ehhez azonban nem elegendő visszavágni az elvadult növényzetet. Vendéglátóhelyekre, illemhelyekre, kulturális programokra, valamint akár a Planetárium újjáélesztésére is szükség lenne – amelyről már folynak is egyeztetések. Szloszjár György szerint ugyanis egy tervezett városi park elsődleges feladata, hogy az emberek használják: az értékes élővilág fontos, de önmagában nem cél, hogy a terület háborítatlan városi vadonná váljon.
A közvilágítás, a víz- és csatornahálózat, valamint a biztonsági rendszerek teljes megújítása több tízmilliárd forintba kerülhetne.
A beruházás hozadékát azonban nem lehet pusztán közvetlen bevételekben mérni.
Egy rehabilitált nagypark javíthatja a levegő minőségét, csökkentheti az egészségügyi kiadásokat és növelheti a környező ingatlanok értékét. Ha pedig a Népliget mellett a Gellért-hegy, a Városmajor és más nagy parkok is megújulnának, a Városliget túlterheltsége is enyhülhetne.
Budapestnek nem hiányzik egy új Manhattan
Rákosrendező új irányát Szloszjár György urbanisztikai szempontból üdvözlendőnek nevezte. A tervek szerint egy sűrű, jó közlekedési kapcsolatokkal rendelkező városi alközpont jöhet létre, amelyben a nagy közpark és a meglévő növényzet is fontos szerepet kap. A szakember ugyanakkor óvatos lenne egy toronyházakkal teli, Manhattan jellegű városrész kialakításával. A felhőkarcolók megépítése és üzemeltetése jóval drágább, ezért elsősorban ott éri meg felhúzni őket, ahol már csillagászatiak a telekárak.
A mérsékelten magas, karcsúbb épületek viszont valódi kompromisszumot jelenthetnek: kisebb helyet foglalnak el, így a felszínen több összefüggő terület maradhat a parkoknak.
Rákosrendezőn addig is a spontán kialakult, többhektáros faállomány biztonságossá és látogathatóvá tétele lehet az első lépés. Nem egy később felszámolandó mintapark létrehozásáról van szó, hanem a veszélyes hulladékok eltávolításáról és a terület megnyitásáról, hogy a városlakók már a nagy beruházás előtt felfedezhessék Budapest egyik leendő zöldnegyedét.
Óriási medencés úszómű épül meg a Dunán – az összköltség az egymilliárd forintot is meghaladhatja
