A koronavírus-járvány felemás helyzetet okozott a legfejlettebb országok munkaerő-piacán – derült ki a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) legfrissebb jelentéséből. Bár az egyes kormányok által bevezetett munkahely-védelmi programok megmentettek 21 millió állást, 22 millió azonban elveszett. „Ezeknek a munkahelyeknek a nagy részét már nem is lehet visszahozni” - hangsúlyozta a jelentést bemutató sajtótájékoztatón Stephane Carcillo, a szervezet munka- és bérügyi osztályának vezetője.
A munkanélküliségi ráta az OECD tagállamaiban 6,6 százalékra esett vissza májusban, de még mindig legalább egy százalékkal meghaladja a járvány előtti szintet. Az előrejelzés szerint a foglalkoztatás nem is fog visszatérni a normálishoz egészen 2023 harmadik negyedévéig. Azokban a tagállamokban azonban gyorsabban javul majd a helyzet, ahol jobban kezelték a járvány okozta válságot – ilyenek például az ázsiai-csendes-óceáni országok.
A tartós leginkább a nőket, a fiatalokat és a képzetleneket veszélyezteti, mert közülük aránytalanul sokakat foglalkoztattak a járvány által leginkább sújtott szektorokban. A fiatalokat például a felnőtt lakossághoz képest duplán érintették az elbocsátások, különösen Kanadában, az Egyesült Államokban, Mexikóban és Spanyolországban. Ezt még az is tetézi, hogy ez a korosztály eleve rosszabb helyzetből indult, hiszen a 2008-as globális pénzügyi válság után tíz teljes évbe tellett, mire a munkanélküliségi ráta a körükben visszatért a megszokott szintre.
A világ legnagyobb gazdaságában azonban már nem a munkanélküliség, hanem inkább a munkaerőhiány jelenti a problémát. Az amerikai munkaügyi minisztérium egymást követő két hónapban számolt be rekord mennyiségű üres állásról: áprilisban 9,19, májusban 9.21 millió alkalmazottat kerestek a munkaadók. Ez a legmagasabb szám a statisztikák kezdete, vagyis 2000 decembere óta, és azt jelenti, hogy pontosan annyi állás hirdettek, mint ahány munkanélküli volt az országban. Utóbbiak közül azonban sokan nem akarnak egyelőre visszamenni dolgozni, többek között a segélyhez nyújtott szövetségi pótlék és a fertőzéstől való félelem miatt, és járvány alatt elbocsátottak közül sokan választották a korai nyugdíjba-menetelt is. A munkaügyi tárca csütörtökön nyilvánosságra hozott adatai szerint a múlt héten a várt 350 ezer helyett 373 ezren nyújtottak be újonnan munkanélküli segély iránti kérelmet, a tartósan segélyen lévők száma viszont 145 ezerrel, 3,34 millióra csökkent.
