A brit kiskereskedelem súlyos gondokkal küszködik, hiába nyitott meg az elmúlt hónapokban teljesen a gazdaság, és oldották fel a koronavírus-járvány miatt bevezetett korlátozásokat. Az ágazati szövetség (BRC) és a Local Data Company legfrissebb adatai szerint országszerte változatlanul üresen áll minden hetedik bolt, a bevásárlóutcákban és plázákban a kiadó üzletek aránya a második negyedévben 14,5 százalékra ugrott. Ezért egyébként nem a járvány a felelős, a helyzet három éve folyamatosan romlik, egy éve a boltok 12,4 százaléka, az év első három hónapjában pedig 14,1 százaléka volt zárva. A legsúlyosabban a bevásárlóközpontok és kiskereskedelmi parkok érintettek, ahol sok a ruházati üzlet; itt a boltok 19,4, illetve 11,5 százaléka kiadó. 

Fotó: AFP

Jelentős különbségek vannak azonban földrajzi szempontok szerint is, Londonban és a hozzá tartozó agglomerációban csupán 11,1 százalék a bezárt boltok aránya, ami országos szinten a legjobb, és viszonylag jó a helyzet Anglia délkeleti és keleti részén is. Ezzel szemben Észak-Angliában az üzletek 20,6 százaléka kiadó, és nem sokkal jobbak az arányok Walesben és Anglia északnyugati részén sem. Természetesen nem arról van szó, hogy a britek nem vásárolnak, ellenkezőleg: a második negyedévben a kiskereskedelmi forgalom rekordot jelentő 10,4 százalékkal növekedett éves bázison. Csak éppen ezt a bővülés szinte kizárólag az online élvezi.

A nyitás ellenére egyébként a statisztikai hivatal (ONS) becslése szerint változatlanul 1,1-1,6 millió olyan ember van, akinek a bérét részben vagy egészben a költségvetésből fedezik; ez a munkavállalók négy-öt százaléka.

A kormányzati bérkiegészítő programban résztvevők száma januárban érte el a csúcsot 5,1 millió fővel, amikor a brit gazdaság az elmúlt háromszáz év legsúlyosabb gazdasági visszaesését szenvedte el. Rishi Sunak pénzügyminiszter már korábban közölte, hogy nem hosszabbítja meg a szeptember végig fokozatosan kifutó programot, amely eddig összesen majdnem 50 milliárd fontot emésztett fel (egy font 420,36 forint).