Az európaiaknak hozzá kell szokniuk a mediterrán térségben jelenleg pusztító tűzvészekhez és a németországi árvizekhez hasonló áradásokhoz, mert ezek az egyéb szélsőséges időjárási jelenségekkel együtt gyakoribbá és intenzívebbé válhatnak még akkor is, ha a globális felmelegedést sikerül 1,5 Celsius-fokos emelkedésen megállítani – figyelmeztette a kontinenst az ENSZ e héten kiadott klímajelentése. A szakértők szerint ráadásul Európában a globális átlagnál gyorsabban nő a hőmérséklet, a Földközi-tenger környékén akár két fokkal vagy annál többel is meghaladhatja majd az iparosodás előttit, és
elég biztosnak tűnik, hogy Közép-Európában is gyakoribbá válnak az erdőtüzek az időjárás-változás következtében.
A helyzet romlását bizonyítják a görögországi tüzek is, amelyek több mint egy hete, az elmúlt három évtized legbrutálisabb hőhulláma után lobbantak fel.
A hatóságok még csak most kezdik el felmérni a károkat, de becslések szerint eddig már több mint 755 ezer hektárnyi terület égett le, miközben az évnek ebben az időszakában 2008 és 2020 között átlagosan 1700 hektáron pusztítottak tüzek, és több ezer ember volt kénytelen elmenekülni az otthonából. A második legnagyobb szigeten, Évián a legrosszabb a helyzet, a kormányzóhelyettes szerint legalább 35 ezer hektárnyi terület és több száz lakóépület égett le.
A célunk a lehető leghamarabb befejezni a károk felmérését, hogy azonnal megkezdhessük az érintettek kárpótlását
- tudatta közleményében az athéni infrastrukturális és közlekedési tárca. Hrisztosz Sztaikurasz pénzügyminiszter egyelőre maximum hatezer eurós támogatást ígért a megrongálódott házak tulajdonosainak, és 4500 eurót a tüzekben megsérülteknek (egy euró 352, 93 forint). Nem csupán Görögország érintett, Észak-Macedóniában, Albániában, Olaszországban és Törökországban is égnek az erdők.
A Mediterrán-térségben az aszályok, a kontinens többi részén a németországi és belgiumi áradásokat okozó szélsőségesen erős esőzésekre számíthatunk. Németországban 184 halálos áldozatot követelt a júliusi természeti katasztrófa, és Armin Laschet, Észa-Rajna-Vesztfália miniszterelnöke, a CDU/CSU kancellárjelöltje szerint a helyreállítás országos szinten legalább 26 milliárd, csak a saját tartományában 13 milliárd eurót emészt majd fel, de ezek csak az első becslések. A Reuters értesülései szerint
a kormány még kedden jóváhagy egy harmincmilliárd eurós helyreállítási csomagot, amelyből 28 milliárdot fele-fele arányban finanszíroznak a szövetségi, illetve a tartományok költségvetéséből,
a fennmaradó kétmilliárdot pedig Berlin folyósítja olyan infrastrukturális projektekre, mint például útépítés. A Der Spiegel értesülése szerint a múlt héten még csupán tízmilliárdos csomagról volt szó. A központi támogatásra már csak azért is szükség van, mert a megrongálódott épületek jelentős részét nem biztosították, ami kiderül a Munich Re kedden nyilvánosságra hozott jelentéséből. Eszerint a viszontbiztosító millió euróban „három számjegyű összeg középső tartományába tartozó” kifizetésekre számít.
