Az és Ausztrália közötti szabadkereskedelmi megállapodást is veszélyeztetheti a Párizs és Canberra közötti vita, amelyet a tengeralattjáró-megrendelésről szóló szerződés felmondása robbantott ki a múlt héten. Clément Beaune francia Európa-ügyi miniszter legalábbis azt nyilatkozta a Politicónak, hogy Európa aligha folytathatja a szabadkereskedelmi tárgyalásokat a bizalom ilyen szintű megsértése után.
Az adott szó megtartása a bizalom feltétele demokráciák és szövetségesek között. Így elképzelhetetlen továbblépni a kereskedelmi tárgyalásokkal egy olyan országgal, amelyben már nem bízunk, mintha mi sem történt volna
– jelentette ki.
Az Európai Unió és Ausztrália eddig tizenegy tárgyalási fordulót tartott, a következő október 12-én lesz, és az ausztrál vezetés azt remélte, hogy még az idén sikerül aláírni a szabadkereskedelmi egyezményt. Dan Tehan kereskedelmi miniszter még mindig bízik benne, hogy kibékíthetik a franciákat, és megmenthetik az uniós megállapodást. Ennek érdekében megpróbál egyeztetni francia partnerével, amikor októberben Párizsba utazik a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) ülésére – nyilatkozta hétfőn az ABC ausztrál rádiónak. Bár az Európai Bizottság (EB) azonnal fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy a tengeralattjáró-üzlet kútba esése nem lesz „közvetlen” hatással a tárgyalásokra, a franciák meggyőzésére az ausztráloknak mindenképpen szükségük lesz.
Bár a kereskedelmi tárgyalásokat a 27-ek nevében a Bizottság folytatja, Brüsszel nem tehet semmit Párizs – vagy bármely más tagállam – egyértelmű ellenállása esetén. Ráadásul a franciák már nem először torpedóznák meg Brüsszel kereskedelmi céljait:
2016-ban François Hollande akkori elnök tette ezt meg az Egyesült Államokkal megkötni tervezett megállapodás esetében, a jelenlegi államfő, Emmanuel Macron pedig nem titkolja, hogy ugyanez a célja a dél-amerikai országokkal aláírt Mercosur-egyezménnyel.
Ausztráliának különösen azért van komoly oka az aggodalomra, mert jelentős agrárexportőr, a szerződés kedvezményes piaci hozzáférést biztosítana a marhahúsnak és a tejipari termékeknek az EU-ban, Franciaország pedig különösen védi a mezőgazdasági termelőit a versenytársakkal szemben.
Párizs mindennek a tetejében nincs is egyedül, számíthat az EU másik vezető hatalmára, Németországra. Bernd Lange, az Európai Parlament nemzetközi kereskedelemmel foglalkozó bizottságának elnöke szerint a szabadkereskedelmi megállapodást nem csupán Párizs ellenállása veszélyezteti, mert Ausztrália pálfordulása, az Egyesült Államokkal és Nagy-Britanniával kötött védelmi megállapodása sérti a német, például a Thyssen Krupp Marine részét alkotó Atlas Elektronikra érdekeit is,
a kompromisszum-készség így nyilvánvalóan csökkent európai részről
– vélekedett.
Az árukereskedelemben az EU volt tavaly Ausztrália harmadik legnagyobb partnere Kína és Japán után, megelőzve az Egyesült Államokat, míg Ausztrália az EU-nál csak a 19. helyen áll. A Bizottság adatai szerint a kétoldalú forgalom 36 milliárd eurót tett ki 2020-ban (egy euró 353,58 forint), 24 milliárd eurós uniós többlettel. A szabadkereskedelmi egyezmény megkötése az előzetes becslések szerint 2030-ig 3,9 milliárd euróval növelné az EU és 4,7 milliárddal Ausztrália reál GDP-jét.
