Az urnákhoz járulnak ma a német szavazók, hogy megválasszák a 709 tagú parlament, a Bundestag képviselőit. A választások győztesét nehéz megjósolni, mivel a jobbközép pártunió (CDU-CSU) az utolsó felmérések szerint szűkítette az előnyt, amelyre a kisebbik kormányerő, a Szociáldemokrata Párt (SPD) augusztusban tett szert.
A választás mindenképpen lezárja az Angela Merkel CDU-s kancellár neve fémjelezte másfél évtizedes korszakot, és jó eséllyel az első hárompárti német szövetségi kormány megalakulásához vezet, mert legalábbis a felmérések – és az arányos német választási rendszer – alapján két párt várhatóan ezúttal nem tud majd kormányzó többséget biztosítani.
Az utolsó közvélemény-kutatások szerint közvetlenül a választás előtt 25-26 százalék volt az Olaf Scholz alkancellár, pénzügyminiszter vezette SPD támogatottsága, 22-25 a CDU-CSU-é (akiknek kancellárjelöltje Armin Laschet), 16-17 százalék a Zöldeké, 10,5-12 százalék a liberális FDP-é, és ennél kisebb a Baloldali Párté (Die Linke). A szakemberek szerint a legnagyobb politikai változást egy baloldali (SPD-Zöldek-Die Linke) kormánykoalíció hozná.
Bárki alakítja az új kormányt, az elemzők szerint Németország nagy kihívások előtt áll: évtizedes lemaradást kell behoznia a modernizációban, hogy megőrizze erős pozícióját az élesedő nemzetközi versenyben, tovább hajtva Európa gazdaságát is.
