Alapos térképátrajzolás előtt áll a székelyföldi krumplitermesztés és -feldolgozás. Új távlatok nyílnak a szakterület országos „dobogójának” két fokát immár évtizedek óta elfoglaló megyék, Kovászna – történelmi nevén Háromszék – és Hargita termésének értékesítése szempontjából. (Kettejük közé csak a korai burgonya tekintetében egyeduralkodó dél-romániai Dâmbovița megye ékelődik be.) A hargitai Gyergyóremetén ugyanis 2022 végén elkezdi működését a külhoni vállalkozásserkentő program keretében épülő, 90 millió eurós (csaknem 32,5 milliárd forintos) magyar befektetésből megvalósuló krumplifeldolgozó - olvasható a Figyelő cikkében. Az évi 66 ezer tonnás termésből a hasábburgonya-alapanyagot és a burgonyapelyhet készítő üzem az egész Székelyföld mezőgazdasága szempontjából meghatározó beruházásnak ígérkezik.

Krumpliparadicsom

Az Eurostat adatai szerint tavaly 55,3 millió tonna burgonya termett az Európai Unió országaiban. 

Az össztermés 4,9 százalékát (ami közel 2,7 millió tonnát jelent) Románia adta.

Ez ugyan 27,4 százalékkal kevesebb, mint amennyit 2000-ben gyűjtöttek be, a képet azonban nagyban árnyalja, hogy az elmúlt húsz év alatt a korábbinak a felére csökkent az EU-s krumpliföldek nagysága. Keleti szomszédunkban például 41,4 százalékkal kisebb felületet jegyeznek. Ez azt jelenti, hogy az 1989-ben nyilvántartott 275 ezerhez képest ma már csak 174 ezer hektáron terem ott kolompér. Ebből mindössze 27 ezer hektár szerepel a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) nyilvántartásában, a többi elvileg háztáji gazdaságok részét képezi.

Ebben a mezőnyben, illetve az ecsetelt körülmények közepette áll az élen a székelyföldi krumpliágazat.

Hogy mitől ilyen erős a régió ebben a növénykultúrában, arra Könczei Csaba parlamenti képviselő, az alsóház agrárbizottságának a tagja, korábban háromszéki mezőgazdasági igazgató így válaszolt: „Nemcsak Kovászna megye, hanem egész Székelyföld klímája, talajadottságai ideálisak a burgonyatermesztéshez. Hagyománya is van ennek a kultúrának, az évek folyamán pedig a régió felzárkózott a legmodernebb technológiákhoz, felszereltséghez. Háromszék esetében lényeges, hogy egyre bővül az öntözőkapacitása, s a termelők szakmai képzettsége, tudása, tapasztalata is jelentős mértékben lehetővé teszi, hogy élen járjunk a krumplitermesztésben.”

Háromszék burgonyakultúrájának az összterületét amúgy nem könnyű hitelesen meghatározni.

 Az APIA adatai szerint 9800 hektár, míg az önkormányzatok mezőgazdasági jelentései alapján valamivel több mint 12 ezer hektárról beszélhetünk. A különbség abból adódik, hogy nem minden krumpliföldre kérnek területalapú vagy egyéb támogatást, továbbá vannak jogi, kultúraszerkezeti változtatások miatti eltérések is.

E téren a csúcsot 2007-re datálják, akkor összesen 22,4 ezer hektáron termesztettek burgonyát a megyében. Ám míg 1991-ben hektáronként 10 tonna volt az átlagtermés, mostanában 25 tonna körüli mennyiséget takarítanak be. Az idén 21-22 tonna a középérték, mert bár jól indult az év, a júliusi szárazság épp a gumónövekedés idején érte az ültetvényeket, így a szokásosnál apróbb a krumpli. Az értékesítés területén sincsenek nagy változások. A termés többségét a mezőről viszik el, és az 1,10 lejes (80 forintos) kilónkénti árral sem elégedetlenek a termelők.

Széles perspektívák

Hargita megyében jelenleg hétezer hektáron terem pityóka. Háromezerre fizet támogatást az APIA, a többi háztáji gazdaság. A hektáronkénti átlag ott sem haladja meg a 21 tonnát.

Fotó: Langevin Jacques

A székely krumplitermesztés eddigi legnagyobb gondja abból fakadt, hogy a terménynek alacsony volt az ára.

Az inflációs jelentésekben is azon alapélelmiszerek között tartották számon, amelyeknek a leginkább csökkent a kilogrammonkénti értéke. Még a tavaszi időszakokban is nagyon sok termelő volt kénytelen 0,50 lejért (50 bani, azaz csaknem 37 forint) túladni a készleten, miközben az önköltségi ár 70 bani környékén alakult. Az elmúlt években a burgonya piaca némi átalakuláson ment át abból a szempontból, hogy a fogyasztók már nem igazán vásárolnak fel nagyobb tételben, jellemzően inkább a napi fogyasztásuknak megfelelő mennyiséget veszik meg az üzletekből.

Mint említettük, az értékesítésnek széles perspektívákat nyit a Gyergyóremetén létesülő hasábburgonya-, valamint burgonyapehely-készítő üzem. Ugyanott egy nyolcezer négyzetméteres alapterületű tároló és friss, konyhakész krumplit előállító egység is épül. Egymás szomszédságában húzzák fel a hasábburgonya-gyártó üzemet és a krumplipehelygyárat, hogy a hasábok előállítása folyamán keletkező veszteséget a pehelykészítéshez használhassák fel.

Kelet-Európában a legnagyobb

A hasábburgonya-üzem évi 27 ezer tonna terméket állít majd elő 54 ezer tonna alapanyagból. További két, 10-10 ezer négyzetméteres tárolót építenek friss, konyhakész kolompért gyártó üzemmel kiegészülve Gyergyóalfaluban, illetve Szováta közelében. Mindez együtt Kelet-Európa legnagyobb krumplifeldolgozói beruházását ígéri.

A hasábburgonya iránt évről évre nő a kereslet az európai piacon, a pehelyre pedig még annál is nagyobb az igény

– mondta el Kari András, az invesztíció szakmai vezetője. Ezt az is bizonyítja, hogy már most jelentkeznek a felvásárlók, akik szeretnék lekötni a szükséges mennyiségeket. A pék-, a húsipar, de a gyógyszergyártók által is keresett termékből óránként 600 kilót lesznek képesek gyártani. Az építkezés 2022 tavaszán kezdődik, a gazdákkal való szerződéskötésekre azonban már az idén sor kerül, hiszen a jövő év végén induló termelésnek szüksége lesz a jó minőségű alapanyagra. Vetőmagot is biztosítanak a gyergyói, csíki és háromszéki gazdáknak – csak az idén 14 tonnát –, majd az elért eredmények alapján választják ki azt a négy-öt fajtát, amellyel dolgozni fognak.

Növelik a termőterületet

A gyergyóremetei két üzem tervezett kapacitása, mint cikkünk elején jeleztük, nagyjából évi 66 ezer tonnás. 

Ehhez legalább háromezer hektáron termő alapanyagra lesz szükség. A jó minőség és a folyamatos ellátás biztosítása érdekében létesítik a tárolókat Remetén, Alfaluban és Szováta mellett. Az egységek végül egyenként 15 ezer tonna krumpli tárolására lesznek alkalmasak. Mivel a három székelyföldi megyében eddig összesen körülbelül 14 ezer tonna ipari felhasználásra szánt burgonyát termesztettek, kedvező tapasztalatok esetén valószínűsíthető, hogy a gazdák egyre nagyobb területeket fordítanak majd erre a célra.

A cikk a Figyelő hetilap október 21-iki számában került publikálásra.