BUX 50,961.25
-2.68%
BUMIX 4,273.42
-0.99%
CETOP20 2,251.73
-3.61%
OTP 17,135
-4.62%
KPACK 16,800
0.00%
0.00%
-4.38%
-0.26%
-1.21%
ZWACK 16,500
-0.60%
0.00%
ANY 1,530
-0.65%
RABA 1,365
-1.80%
-2.18%
-1.63%
+2.72%
+1.57%
-1.79%
+6.33%
-0.47%
-1.52%
-1.71%
OTT1 149.2
0.00%
-2.07%
MOL 2,450
-0.97%
+2.33%
ALTEO 1,750
-1.13%
0.00%
+0.84%
EHEP 1,670
-5.92%
0.00%
-3.08%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+2.20%
-0.12%
+4.93%
0.00%
SunDell 39,000
0.00%
-4.84%
-2.22%
-2.87%
0.00%
+0.51%
-1.47%
Forrás
RND Solutions
Nemzetközi gazdaság

Nagy árat fizethet Lengyelország, ha szembe megy az unióval

Ursula von der Leyen kijelentette, hogy az Európai Bizottság akár pénzügyi lépéseket is tehet a lengyel alkotmánybíróság uniós jog elsőbbségét megkérdőjelező döntése miatt. Mateusz Morawiecki a tagállami szuverenitást hangsúlyozva elmondta, Lengyelország nemet mond a nemzetek nélküli szuperállamra.

Az Európai Bizottság nem engedheti meg, hogy a közös európai értékeket veszélybe sodorják, ezért minden lehetőséget, köztük jogi és pénzügyi eszközöket is igénybe fog venni a lengyel alkotmánybíróság uniós jog elsőbbségét megkérdőjelező döntése ellen – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, kedden Strasbourgban az Európai Parlamentben. Von der Leyen hangsúlyozta, hogy a lengyel kormánynak magyarázatot kell adnia arra, hogy a lengyel alkotmánybírósági döntés alapján hogyan kívánja megvédeni az európai pénzeket, utalva arra, hogy veszélyben érzi az uniós helyreállítási alapból Lengyelországnak járó 24 milliárd eurós támogatás és 12 milliárd eurós kölcsön felhasználásának jogi biztosítékait, ami miatt az Európai Bizottság visszatarthatja az összeg kiutalását.

Mateusz Morawiecki Fotó: Anadolu Agency via AFP

Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök európai parlamenti felszólalásában hangsúlyozta, hogy félreértés a lengyel alkotmánybíróság döntését a lengyel uniós tagság megszüntetése felé tett lépésként értékelni, már csak azért is, mert a lengyelek 88 százaléka az unióban kíván maradni. A lengyel bírósági döntése sokkal inkább arra mutat rá, hogy az uniós intézmények túlkapásai olyan szakaszba jutottak, hogy annak megálljt kell parancsolni. Az uniós hatásköröknek világos határai vannak, és nem hallgathatunk, amikor ezeket a határokat átlépik. Ezért mondunk igent az európai univerzalizmusra, és nemet az európai centralizmusra – tette hozzá Morawiecki. Lengyelország ellen az Európai Bizottság a lengyel bírósági rendszer átalakítása miatt 2018-ban hetes cikkely szerinti kötelezettségszegési eljárást indított, arra hivatkozva, hogy sérül az igazságszolgáltatás függetlensége. Az ügy 2019-ben az Európai Unió Bírósága elé került. Október 7-én olyan lengyel alkotmánybírósági döntés született, amely kimondta, hogy az EU bírósági ítéletét nem kell végrehajtani, az uniós alapszerződés egyes előírásai ugyanis összeegyeztethetetlenek az alkotmánnyal, így ezekben az esetekben nem az uniós jog az elsődleges érvényességű Lengyelországban.

A lengyel kormány az európai uniós tagság közvetett felszámolása, az „indirekt exit” politikáját követi, amikor nem tartja tiszteletben a közösség szabályait és elveit

– jelentette ki Manfred Weber az Európai Néppárt európai parlamenti frakciójának vezetője a ZDF német országos köztelevíziónak a parlamenti vitát megelőzően. Az EP legnagyobb frakciójának vezetője hangsúlyozta, hogy nem a polexit pártján áll, hanem éppen ellenkezőleg, a közösség összetartására törekszik. Ehhez azonban el kell érni, hogy a lengyel kormány ismét tartsa tiszteletben az uniós alapszerződést, az Európai Bizottságnak pedig ki kell használnia azt a lehetőséget, hogy visszatarthat uniós támogatásokat, ha az adott országban sérül az igazságszolgáltatás függetlensége. Kijelentette, hogy a tagországi vezetőket összefogó Európai Tanács csütörtöki és pénteki ülésén nyíltan beszélni kell a jogállamiság lengyelországi helyzetéről. Mark Rutte holland miniszterelnök szintén kijelentette, hogy szorgalmazni fogja a lengyel pénzek befagyasztását. Angela Merkel német kancellár azonban arra figyelmeztette az uniós országokat és az Európai Parlamentet, hogy ne hamarkodják el a lengyel gazdaságélénkítési pénzek zárolását, próbáljanak kompromisszumra törekedni jogállamisági kérdésekben mind Lengyelországgal, mind Magyarországgal.

Von der Leyen elmondta, hogy a bizottság első lehetősége, hogy jogilag megtámadja a lengyel bíróság ítéletét, ami pénzbírságot vonhat maga után. A másik lehetőség a jogállamisági feltételességi mechanizmus és más pénzügyi eszközök, amelyek révén az uniós költségvetésből és a járvány utáni helyreállítási alapból származó pénzeszközöket visszatarthatják Lengyelországtól. 

Lengyelország a tavalyi második negyedévben 9,2 százalékos gazdasági visszaesést szenvedett az első negyedévhez képest. Noha a GDP már elérte a járvány előtti szintet, az ország még közel sem heverte ki teljesen a válság okozta megrázkódtatást. Az infláció 5,9 százalékkal a második legmagasabb az unióban, míg a munkanélküliség 5,8 százalékon stagnál. Az uniós helyreállítási támogatás és kölcsön együttes kerete az ország GDP-jének nagyjából 7,1 százalékát teszi ki, ami nélkül nehezen képzelhető el, hogy miként állítanák át például a szénalapú energiatermelésüket környezetbarátra. A złoty 0,25 százalékot esett az euróval szemben reggel óta, de hosszabb távon is gyengülést mutat, és a jogi patthelyzet megoldódásáig tovább gyengülhet, ami a régiós devizák árfolyamára is negatívan hathat.

A lengyel alkotmánybírósági döntésről és annak tétjéről korábbi cikkünkben olvashat bővebben.

Kapcsolódó cikkek