Katasztrofális kilátásokra figyelmeztetett az ENSZ Meteorológiai Világszervezete (WMO), mivel az emberiség annyi hőszigetelő gázzal tömítette el a légkört, hogy a bolygó egészségi állapotának négy kritikus mérőszáma is rekordot döntött 2021-ben. Az óceánok felforrósodtak, magasabbak és savasabbak lettek, mint valaha – közölte a szervezet.
A WMO a „State of the Global Climate in 2021” című jelentésében részletezi, hogy az üvegházhatású gázok koncentrációja, a tengerszint emelkedése, az óceánok hőmérséklete, valamint az óceánok savasodása is mind-mind új rekordokat döntöttek tavaly.
A szélsőséges időjárás pedig több százmilliárd dolláros kárt okozott, amikor a hihetetlenül heves viharok és erdőtüzek söpörték el az otthonokat, a halászhajókat és a farmokat.
Antonio Guterres ENSZ-főtitkár szerint a jelentés jól példázza, hogy az emberiség kudarcot vallott az éghajlati zavarokkal szemben.
Úgy látja, teljesen összeomlott a globális energiarendszer, ami egyre közelebb viszi az emberiséget egy klímakatasztrófához. A főtitkár hangsúlyozta, hogy a világnak véget kell vetnie a fosszilis tüzelőanyag-szennyezésnek, és fel kell gyorsítania a megújuló energiaforrásokra való átállást, mielőtt „elégetnénk az egyetlen otthonunkat”.
Figyelmeztetések ellenére továbbra is égetik a fosszilis tüzelőanyagot
2015-ben a világ vezetői aláírták a Párizsi Megállapodást, hogy megpróbálják megakadályozni a bolygó felmelegedését az iparosodás előtti szinthez képest több mint 1,5 Celsius-fokkal az évszázad végére – a tudósok szerint ez az ígéret azonnali és mélyreható a kibocsátáscsökkentést követel. Azonban az országok ezt gyakran semmibe veszik, és még miután szélsőséges időjárás pusztított végig lakosságukon, az Egyesült Államoktól Kínáig a kormányok továbbra is pénzt fordítanak az infrastruktúrára, hogy több fosszilis tüzelőanyagot termeljenek ki és égessenek – írja a Deutsche Welle. Az általuk követett politika az évszázad végére 2,7 C fokkal melegíti fel a bolygót, a tudósok szerint az 1,5 C fokos küszöböt valószínűleg egy évtizeden belül átlépik, ameddig még kezelhető lenne a klímaváltozás.
Nincs menekvés a klímaváltozás elől
A szerdán Genfben közzétett jelentés megerősítette, hogy az elmúlt hét év volt az eddigi legmelegebb hét év. A tavaly 1,1 fokkal volt melegebb az 1850 és 1900 közötti átlagnál. Bár ez valamivel hűvösebb volt, mint néhány elmúlt év – a La Nina nevű természetes éghajlati jelenség eredménye – ez nem változtatott az általános felmelegedési tendencián. A La Niña szokatlanul alacsony légnyomással jelentkezik Délkelet-Ázsiában, Ausztrália csapadékosabb vidékein és a Csendes-óceán nyugati medencéje fölött. A korábbi aszályt és az erdőtüzeket intenzív monszunesők oltják, a szokásosnál is erősebb passzátszelek kíséretében, így áradások és egyéb természeti katasztrófák is megjelennek. A dél-amerikai partvidéken aszályt okoz, az Atlanti-óceán északi medencéjében erősíti a hurrikántevékenységet, míg a Csendes-óceán nyugati medencéjében pusztító tájfunok söpörnek végig.
Júliusban a World Weather Attribution (WWA) kutatócsoport tudósai megállapították, hogy az éghajlatváltozás felpörgette azt a hőhullámot, amely hetekkel korábban az Egyesült Államokban és Kanadában már szedte áldozatait, akik közül sokan idős emberek voltak és nem tudtak lehűlni a természetellenesen meleg éjszakákon a klíma nélküli otthonokban. Ha az emberiség nem szennyezte volna üvegházhatású gázokkal a légkört, a kutatók megállapították, hogy a hőhullám 150-szer kisebb valószínűséggel és 2 C fokkal hűvösebben jelentkezett volna.
Ugyanez a csapat azt is megállapította, hogy az éghajlatváltozás következtében a következő hónapban 3-19 százalékkal erősebbé váltak a heves esőzések Észak-Európában, súlyosbítva az árvizeket, amelyekben csak Németországban több mint 180 ember vesztette életét.
A becslések szerint a bolygón élők közül 6-ból egy személy heves hőhullám küzd Indiában és Pakisztánban, amely túlterhelte az elektromos hálózatokat, és meggátolja – különösen a kinti dolgozók és az egészségügyi problémákkal küzdők esetében – az olyan napi tevékenységek végzését, mint a munkába járás és az élelmiszervásárlás.
Felperzseli a hőhullám az élelmiszerhiány enyhítéséhez szükséges termést
Aditi Mukherji, a Nemzetközi Vízgazdálkodási Intézet tudósa szerint India nemzeti és regionális kormányainak haladéktalanul hőgazdálkodási terveket kell összeállítaniuk. Ami még ennél is fontosabb – tette hozzá –, hogy Indiának és más fejlődő országoknak fenn kell tartaniuk a nyomást a történelmileg nagy kibocsátókra, hogy azonnal csökkentsék kibocsátásukat, hiszen egyszerűen nem lehet alkalmazkodni az ilyen hőhullámokhoz.
A hatások az indiai szubkontinensen túl is érezhetők. A hőhullám felperzselte a termést az országban, amire sürgősen szükség volt a globális élelmiszerhiány enyhítésére az ukrajnai háború miatt.
India, amely Kína után a világ második legnagyobb búzatermelője, szombaton megtiltotta a termény exportját, ami miatt tovább emelkedett a búza ára. Maarten Van Aalst, a Nemzetközi Vöröskereszt igazgatója szerint ez mélyen aggasztó, hiszen ezekkel az összetett válságokkal a legszegényebbeket és a legsebezhetőbbeket sújtják a leginkább.
A tengerek sem bírják már sokáig
Mivel az óceánhő tavaly rekordot döntött, meghaladva a 2020-as értéket, várható, hogy az óceán felső kétezer métere a jövőben tovább melegszik. A WMO-jelentés hozzáteszi, hogy a hőmérséklet-emelkedés az óceánok egyre mélyebb szintjeire hatolt, „olyan változást előidézve, amely visszafordíthatatlan százéves és ezeréves időtávon is.”
Az óceánok körülbelül 23 százalékát nyelik el az emberi eredetű CO2 légkörbe történő éves kibocsátásának. Bár ez lassítja a légkör CO2-koncentrációjának emelkedését, a CO2 reakcióba lép a tengervízzel, és az óceánok elsavasodásához vezet. Az ENSZ mérései szerint a nyílt óceánok felszínének savassága legalább 26 ezer éve nem látott szintre emelkedett.
Látva a jelentést, Guterres főtitkár egy ötpontos cselekvési tervet javasolt a megújuló energiákra való átállás gyors beindítására, mielőtt még túl késő lenne. A javaslatok között szerepelt a fosszilis tüzelőanyag-támogatások megszüntetése, a megújuló energiaforrásokba történő befektetések megháromszorozása, valamint a megújuló energiatechnológiák – például akkumulátortárolás – szabadon elérhetővé tétele.
