A horvát gazdák az előző évekhez képest tavaly jelentősen megnövelték az őszivetésű kultúrák arányát a termelésükben. Árpát 56 ezer hektáron vetettek, ami 23 ezerrel több mint 2020 őszén, búzát pedig 156 ezer hektáron, ami 32 ezerrel több mint az előző évben. A nagyobb területek ellenére a horvátok idén mégis kevesebb gabonát aratnak, mint egy évvel ezelőtt. Búzából a horvát agrárium 1 millió tonnára számít, ami 6,5 hektáros átlagtermést jelnet, ez 15 százalékkal kevesebb termény, mint tavaly. Az árpa esetében kicsit jobbak a számok, az elsősorban sörfőzdéknek szánt gabonából ugyanis átlagosan 6,9 tonna termett meg a horvát mezőkön, de ez szintén kevés a tavalyi 8 tonnás átlaghoz képest. Erről a Horvát Agrárkamara elnöke beszélt a horvát közszolgálati televízióban. Mladen Jakopović szerint a gyenge hozamoknak két fő oka van. Az egyik a szárazság, az adriai országban ugyanis jóval kevesebb volt idén a csapadék, mint az elvárt lenne, ráadásul hó sem volt. A másik probléma abban rejlik, hogy sok gazda a magas árak miatt a szükségesnél kevesebb műtrágyát szórt a földjeire, ami szintén visszafogta a termelést. 

John,Deere,Combine,Harvester,On,Spring,Wheat,Harvesting.,Wheat,And
Fotó: Shutterstock

Ennek ellenére dél-nyugati szomszédunknak nem lesznek élelmezési gondja, az ország éves gabonafelhasználása ugyanis 400 ezer tonna körül mozog ezért idén is bőven jut exportra.

A dél-nyugati szomszédunkban megtermelt búza legfőbb felvásárlója hagyományosan Olaszországba és Egyiptom, de jelentős mennyiséget értékesítenek általában a szomszédos Bosznia-Hercegovinába és Ausztriába is. Utóbbi főleg durum búzából vásárol sokat. Ami az árakat illetti, azok idén jóval magasabbak, mint tavaly.

A felvásárlók többsége 2,40 kúnát, vagyis 125 forintot fizet a mezei búza kilogrammjáért, az árpáért pedig 2 kúnát, azaz 106 forintot, de mivel a termelési költségek is megnőtek a gazdák nem elégedettek az árakkal. Az Agrárkamara elnöke arról is beszélt, hogy a vártnál gyérebb termés ellenére a minőség jó. A betakarított gabona 45 százaléka elsőosztályú, 30 százaléka pedig másodosztályú, ezért összességében idén kevesebb a csak takarmányozásra jó mag, ez viszont rossz hír az állattenyésztőknek.