Bár a világon számos központi bank kezdte meg az 1980-as évek óta a legagresszívebb monetáris szigorítását, Törökország továbbra is kitart az alapkamat 14 százalékos szinten tartása mellett, miközben az májusban már 24 éves csúcsot döntve meghaladta az évi 73 százalékot. Azonban az, hogy a török jegybank a tavalyi kamatcsökkentési kör befejezése óta nem hozott intézkedéseket, további feszültséget rótt a lírára és az infláció növekedési ütemét is felgyorsította.
A Goldman Sachs becslései szerint a fogyasztói árak ugrása így hamarosan elérheti akár a 80 százalékot is.
Hakan Kara, a török központi bank korábbi vezető közgazdásza el sem tudja képzelni, hová juthat az ország gazdasága, ha még 12 hónapig folytatják a jelenlegi politikát. Jelenleg a líra meglehetősen rosszul teljesít a feltörekvő piacokon, több mint 23 százalékos veszteséget könyvelhet el a dollárral szemben.
Úgy látja, ha nem lesz változás, csakis külföldi támogatással tudnak majd kikerülni a jelenlegi helyzetből.
A példátlanul laza monetáris politikához való ragaszkodás még sebezhetőbbé teszi a török eszközöket, ahogy a belföldi árnyomás tovább erősödik, és az Európai Központi Bank is arra készül, hogy csatlakozzon társaihoz és megkezdje a kamatemelést.
Selva Bahar Baziki, a Bloomberg közgazdásza szerint a jegybank a közelmúltban olyan alternatív eszközökkel szigorított, mint a kötelező tartalék változtatása. Magasabb irányadó kamat hiányában azonban ezek a lépések nem enyhítették az inflációs várakozásokat, nem gyakoroltak tartós hatást a fogyasztói árakra, és nem erősítették meg a lírát sem. Ráadásul a kockázat nem csak abban rejlik, hogy a jegybank hosszabb ideig ragaszkodik az amúgy is alacsony kamatokhoz.
Valójában további lazításra kerülhet sor, miután Recep Tayyip Erdoğan elnök – aki sokáig hitte, hogy az olcsóbb hitelfelvételi költségek lassíthatják az inflációt ahelyett, hogy felpörgetnék – e hónapban megígérte, hogy folytatódnak a kamatcsökkentések.
Meglepő mértékben szigorított norvég jegybankA török gyakorlattal ellentétben világszerte több mint 60 központi bank emelte hitelfelvételi költségeit 2022 eleje óta. A norvég jegybank is követte a nemzetközi tendenciákat, így csütörtökön 50 bázisponttal 1,25 százalékra emelte az alapkamatot. A lépés, a világjárvány kitörése óta a negyedik emelés volt, ami bár megfelelt a befektetők várakozásainak, azonban a Bloomberg által megkérdezett közgazdászok többsége nem számított rá. A Norges Bank számításai szerint az irányadó ráta várhatóan 2023 végén tetőzik majd 3 százalék körül, és a tisztségviselők ígéretet tettek, hogy augusztusban újabb negyedponttal emelik a kamatlábat, amikor úgynevezett időközi ülést tartanak, és azt követően is folytatják a határozott fellépést. A bizottság szerint lényegesen magasabb irányadó kamatra van szükség, hogy stabilizálni tudják az inflációt a cél körül, mivel májusban az elmúlt 33 év leggyorsabb, 5,7 százalékos inflációjával és a munkaerőhiány jeleivel néztek szembe. |
