Az következő Moszkva elleni szankciócsomagjában az orosz arany ellen is fel fog lépni - írta meg a Bloomberg. A cél továbbra is Oroszország bevételi forrásainak elfojtása, hogy megnehezítsék az Ukrajna ellen indított háború finanszírozását.
Oroszország a világ második legnagyobb aranybányászati országa.
Az arany exportja 2021-ben 12,6 milliárd font lehetett becslések szerint.
Június végén az Egyesült Királyság, az Egyesült Államok, Japán és Kanada már felvázolta terveit az Oroszországból érkező további aranyimport betiltására. Ehhez csatlakozhat az unió is. Nagy-Britannia álláspontja szerint az aranyból származó bevételek elvágása jelentősen visszaveti majd Moszkva finanszírozási képességét, illetve ellehetetleníti az oligarchákat attól, hogy veretlen arany vásárlással kerüljék el az eddig kivetett szankciókat.
Iparági elemzők szerint gyakorlati értelme ennek a döntésnek nem lesz, ez inkább csak egy szimbolikus lépés. Ezt azzal indokolják, hogy az eddig kivetett szankciók már így is elzárták az európai és amerikai piacokat az oroszoktól. Emellett a londoni és a zürichi kereskedelmi központokról is kiszorultak az oroszok az ipari szereplők saját elhatározásai miatt.
Tovább fokozódhat a kalinyingrádi feszültség
Az unió új szankciócsomagjának az előkészületei már zajlanak, ráadásul vannak olyan országok, amik további intézkedéseket bevezetését is javasolják. Az új csomag biztosan tartalmazni fogja a korábban jóváhagyott intézkedések javításait is. Ez különösen a kalinyingrádi orosz exklávére vonatkozó szabályok kiigazítását jelentheti, ami hatalmas feszültséget jelent a balti államok és Moszkva között. Több európai tisztviselő is aggódik a kalinyingrádi helyzet miatt, miközben Litvánia a közösség által elfogadott szankciók betartása mellett áll. Fontos hozzátenni, hogy a vasútvonalon Vilnius csak a szankcionált áruk szállítását gátolja, a személy- és áruforgalom nagy része probléma nélkül haladhat az exklávé felé. Ezzel együtt a feszültséget tovább fokozhatja az újabb szankciós csomagok elfogadása, ami további árukat vonhat ki a vonalról. Sokan úgy gondolják, hogy az uniós szankciók jelenleg Litvániát lökték a célkeresztbe, ezt a terhet viszont a közösségnek együtt kellene viselnie. Az Európai Bizottság tárgyal Vilniussal a helyzet megoldásáról.
Vannak akik arra számítanak, hogy az unió lazítani fog a szankciókon, hogy csillapítsa a Kalinyingrád körül kialakult helyzetet.
Mi lesz a fekete arannyal?
A héten Németországban ülésező G7 vezetők megállapodtak róla, hogy megvitatják az oroszolaj árának a korlátozására vonatkozó lehetőséget, beleértve a szolgáltatások betiltását. Ilyen a kőolaj- és kőolajtermékek szállításához szükséges biztosítás tiltása, abban az esetben, ha a terméket nem a megállapodás szerinti áron, vagy az alatt vásárolták. Az Európai Unió nagykövetei szerint ez a mechanizmus a közeljövőben biztosan nem fog megvalósulni.
Vannak uniós tagállamok, amik további szankciók kivetéséért lobbiznak , például az orosz gáz embargójáért. A közösség döntő többsége viszont nem hajlik ilyen merészebb lépésekre, hiszen már most is energiakrízissel kell szembenéznie a kontinensnek.
Valószínűleg a következő időszakban inkább a már meglévő intézkedések, például a technológiai korlátozása és az orosz iparmágnások és mogulok elleni szankciók fokozása és kiterjesztése lesz a középpontban. Az ügyet ismerők szerint az uniós országok eddig nagyjából 14 milliárd euró értékben fagyasztották be a szankcionált személyek vagyonát.
