Kína és India a világ első, illetve harmadik legnagyobb nyersolajimportőre, és mindkettő azonnal lecsapott a nyugati szankciók miatt diszkontáron kínált orosz nyersanyagra. A Kpler árupiaci adatszolgáltató cég statisztikája szerint

a két ország együtt júliusban naponta 1,85 millió hordó orosz olajat vásárolt a napi 4,47 millió hordót kitevő teljes kivitelből, ami 41,4 százalékos részesedés. 

Ez ugyan majdnem a duplája a tavaly júliusi 21,7 százaléknak, viszont jelentős visszaesés a csúcsot jelentő májusi 45,5 százalékról, amikor Oroszország kétségbeesetten keresett új vevőket a nyugati szankciók miatt kiesők helyére – emlékeztetett a Reuters. Kína és India részesedése az orosz olajexportban júniusban 45,2 százalékot tett ki, a júliusi visszaesést pedig elsősorban a pekingi kereslet csökkenése magyarázhatja. 

This photograph taken on October 4, 2016 shows a worker talking on a two-way radio at an Indian oil refinery belonging to Essar Oil at Vadinar, some 380km from Ahmedabad.
Fotó: Sam Panthaky / AFP


A Kpler adatai szerint Kína júliusban naponta 1,16 millió hordót importált Oroszországból tankereken, a Refinitiv a teljes tengeri és csővezetékes importot napi 1,67 millió hordóra becsülte. Az utóbbi szerint Kína teljes importja Oroszországból három hónapja a legalacsonyabbra esett vissza júliusban, júniusban napi 1,78 millió, májusban pedig 1,99 millió hordó volt a becsült mennyiség. 

Ez arra utalhat, hogy csökken Kína étvágya az orosz olajra annak ellenére, hogy az továbbra is legalább tíz dollárral olcsóbb, mint a közel-keleti beszállítók, például Szaúd-Arábia olaja.
Hasonlónak tűnik a helyzet Indiával is, amely a Kpler becslése szerint júniusban még napi 1,12 millió, júliusban már csak 1,05 millió hordó olajat importált. Ez természetesen még így is messze meghaladja az ukrajnai invázió előtti mennyiséget, amely az elmúlt egy évben egyszer sem haladta meg a napi 200 ezer hordót. 

Freighter ships as seen in the sea gulf ininfront of Thessaloniki city in Greece on January 6, 2019. Thessaloniki or Salonica is having one of the largest ports in Greece and is one of the major gates for cargo shipment in Balkans and Europe with an annual traffic capacity of 16 million tonnes. There are warehouses, container terminals, cargo terminals, oil and gas terminals. The port also has a passenger terminal. The city of Thessaloniki has a population exceeding 1.000.000 people. (Photo by Nicolas Economou/NurPhoto) (Photo by Nicolas Economou / NurPhoto / NurPhoto via AFP)
Fotó: Nicolas Economou / AFP

Külön érdekesség, hogy India nagy mennyiségben vásárolja az uráli fajtát, amelyet európai kikötőkből exportál, vagyis hosszabb tengeri útvonalon kerül az országba, mint a Kelet-Szibéria–Csendes-óceán (ESPO) csővezetéken érkező, amelyet Oroszország a csendes-óceáni kikötőkben pumpál a tankerekbe, és elsősorban Kínába szállít. Az előbbiből India 666 ezer hordónyit vásárolt naponta a múlt hónapban, az utóbbiból 145 ezret. Az orosz olajat finomítás után valószínűleg részben Európában adja el újra, legalábbis szakértők szerint erre utal, hogy az ukrajnai háború kezdete óta az indiai olajtermékek napi eladásai Európában 33, az Egyesült Államokban 43 százalékkal emelkedtek negyedéves összehasonlításban.
Ami az Európába irányuló orosz olajkivitelt illeti, az csökkent ugyan, de nem drámai mértékben. Ennek elsősorban az az oka, hogy a Kpler Törökországot Európához csapja, 

Ankara pedig többet vásárol az elmúlt hónapokban, júliusban például napi 312 ezer hordónyit az egy évvel korábbi 222,5 ezerhez képest. Így a teljes európai export mindössze napi 2,15 millió hordóra csökkent a júniusi 2,19 millióról és a háború előtti utolsó havi, februári 2,99 millióról.
Összességében úgy tűnik tehát, hogy Oroszország nagyrészt képes volt növelni az ázsiai vevők, különösen India felé irányuló nyersolajexportját, de ez elérhette a csúcspontot. Ha Európa képes lesz érdemben csökkenteni az Oroszországból származó importját az elkövetkező hónapokban, hamar ki fog derülni, hogy Moszkvát milyen mélyen érintik a nyersolajexport visszaszorításának negatív hatásai.