Nem várt fordulatot hozhatnak a közép-európai kamatemelési trendben a szerdán közzétett második negyedéves belföldi össztermék (GDP)-adatok: Prága után Varsóban is véget vethetnek az infláció ellen küzdő szigorításnak. Nem véletlen, hogy a zloty a számok megjelenését követően zuhant az euró és a forint ellenében is. 

National Bank of Poland: no change in interst rates
Fotó: Getty Images

A GDP-adatok vegyesek voltak, a negyedéves változás Magyarországon és Romániában pozitív volt, a csehek és a szlovákok alig növekedtek, a lengyel szám azonban sokkszerűre sikeredett. Közép-Európa legnagyobb gazdasága 2,3 százalékkal zsugorodott, ami majdnem kitörölte az első negyedév teljes növekedését, ráadásul az elemzők csak harmadennyi csökkenésre számítottak.

A lengyel gazdaság a régióban akkora súlyú, hogy egy ekkora zakó egész Közép-Európa gazdaságát 0,1 százalékos visszaesésbe küldte a 2,2 százalékos első negyedévi bővülés után – számolt Liam Peach, a Capital Economics szenior feltörekvő piaci közgazdásza, aki szerint Lengyelországban visszájára fordulhatott a beruházások korábbi lendületes növekedése, miközben a kiskereskedelem és az ipar aktivitása is lanyhult.

A régióban éves alapon a leggyorsabb magyar emelkedésről megjegyezte: ez is lelassult, hiszen fakulóban a választások előtti költekezés hatása, ugyanakkor meglepően erős annak a fényében, hogy az elmúlt hónapokban a GDP mintegy 4 százalékának megfelelő mértékben szigorították a magyar költségvetést.

A régió egészét tekintve jelentősen elborult a horizont. A cseh és a szlovák ipar még magához térhet, ha enyhülnek a beszállítási problémák és teljesítik a korábbi megrendeléseket, de mindenképpen nő az ellenszél, hiszen a külső kereslet gyengül – vélte a közgazdász. A két említett állam valószínűleg recesszióba csúszik, és Magyarország is eljuthat a növekedéstől a stagnálásig – tette hozzá.

National Bank of Poland sign in Warsaw city center.On Sunday, September 1, 2019, in Warsaw, Poland.
Fotó: Artur Widak / Getty Images

A régió jegybankjai az elmúlt több mint egy évben agresszíven emelték a kamataikat, de ennek közel lehet a vége.

Csehország már végzett, és a mai GDP-közlés a döntéshozók galamblelkű megnyilatkozásaival együtt azt jelenti, hogy Lengyelországban nem valószínű a további kamatemelés 

– szögezte le Peach.

A rossz hírek mellett egyszerre két rém is felsejlik: megérkezhet a régióba a munkanélküliséget okozó recesszió, ráadásul úgy, hogy fennmarad a magas, sőt esetleg még tovább emelkedő, és a jövedelmekbe harapó infláció, ami ellen nem küzdenek a jegybankok. Az ING lengyelországi szenior közgazdásza, Piotr Poplawski is úgy véli: jelentősen megnőtt a kockázata, hogy szeptemberi ülésén nem emeli tovább a kamatait a varsói jegybank, de még mindig nagyobb esélyt ad egy 25 bázispontos további szigorításnak a 6,5 százalékon álló irányadó kamatban.

Az adatokat a régiós devizák piacainak a résztvevői rossz néven vették, különösen, mert amúgy is borús volt reggel a hangulat: az európai recessziós félelmek miatt az eurót eladták reggel a dollár ellenében, a forint esetén pedig még mindig mérgezi a levegőt, hogy a Standard & Poor’s múlt pénteken negatívra rontotta Magyarország hitelminősítésének kilátását. 

A későbbiekben enyhült az euróra nehezedő nyomás, és a vártnál sokkal jobb magyar adatot megemésztve a kereskedők visszaerősítették a forintot a hajnali szintek közelébe (igaz, nem vissza a 400-as vonal erős oldalára az euróval szemben, hanem csak 404,5 környékére.

A zlotyn azonban a sokkoló adatok után ez sem segített, és fél 3 környékén majdnem kétharmad százalékkal gyengébben kereskedett az euró ellenében, mint tegnap. A forint elleni árfolyamának mozgásában is meglátszott a varsói hírek hatása: a magyar fizetőeszközzel szemben is mintegy 0,6 százalékot gyengült.