Az Auxilione energetikai tanácsadó cég szerint Nagy-Britanniában a Gáz- és Villamosenergia-piaci Hivatal, az Ofgem jövő áprilisban évi 5038 fontra (2,35 millió forintra) fogja felemelni az árplafont – írja a The Times. Az Ofgem a villamosenergia- és földgázpiac kormányzati szabályozója az országban. Ez az előrejelzés több mint 200 fonttal haladja meg a korábbi becsléseket. A szakértők szerint 2023 januárjában már 4467 fontos számlákkal találkozhatnak a britek. Az Auxilione elmondta, hogy előrejelzésük a nagykereskedelmi piaci adatokon alapszik, így az energiacégeknek nem lesz lehetőségük az árak csökkentésére.
Nadhim Zahawi brit pénzügyminiszter és Kwasi Kwarteng enegriaügyi és iparstratégiai államtitkár csütörtökön találkozott az energiavállalatok vezetőivel. Arra kérték a cégvezetőket, hogy az elmúlt időszakban elért rekordnyereségükből fektessenek be a zöldenergia- és a gáztermelésbe, hogy visszaszoríthassák az országban a rohamosan emelkedő rezsiszámlákat – írja a Financial Times.
Zahawi a találkozó előtt úgy nyilatkozott, hogy az energiacégek
semmit sem változtattak a tevékenységükön, a ráfordításaik egy pennyvel sem nőttek, viszont a bevételek megsokszorozódtak a magas gázárak miatt.
Az Egyesült Királyság volt miniszterelnöke, Gordon Brown radikális lépéseket javasolt a politikai vezetésnek. Brown szerint a kormánynak ideiglenesen államosítania kellene azokat az energiavállalatokat, amelyek nem hajlandók a lakosságot terhelő energiaszámlák csökkentésén dolgozni.
Az idő és a dagály nem vár senkire. Ahogyan a válságok sem. A válságok nem vesznek ki szabadságot, és puszta tapintatból sem fognak távol maradni
– mondta Brown a The Guardiannak adott interjújában. A volt kormányfő sürgette Boris Johnsont, Zahawit, Liz Trusst és Rishi Sunakot, hogy sürgősen tartsanak csúcstalálkozót a helyzet kezelése érdekében. Liz Truss elvetette egy ilyen találkozó lehetőségét. Brown szerint az ország vezető politikai személyiségei alapvető reformokkal megvédhetnék a lakosságot az áraktól. Árplafont határozhatnának meg, több pénzügyi támogatást adhatnának, fokozhatnák az energiahordozók exportját. Végső megoldásként az energiacégek államosítását is járható útnak tartja.
A kormány májusban bevezetett már egy energiavállalatokra kivetett rendkívüli adót, amelyből ötmilliárd fontos bevételt várnak az államkasszába. Egyelőre nem látszik, hogy ennek a mértékét tovább emelnék, ám ez a lehetőség folyamatosan szerepelhet ütőkártyaként az energiacégekkel szemben, ha nem hajlandók együttműködni a lakosság költségeinek mérséklésében.
A mai Downing Street-i megbeszélésen a pénzügyminiszter megkérte a cégvezetőket, hogy nyújtsák be a várható nyereségekről és kifizetéseikről szóló jelentéseiket, valamint a következő három évre vonatkozó befektetési terveiket.
Fontosnak tartom, hogy mindannyian egy asztalhoz üljünk ezért továbbra is folytatni fogom a szükséges munkát kancellárként. Ki kell deríteni, hogy ezek a cégek milyen befektetéseket terveznek, miként próbálnak segíteni az ügyfeleiken, illetve nekünk is tudnunk kell, hogy miben segíthetünk nekik. Ezért van szükség az ilyen találkozókra
– mondta Zahawi.
