Rövid távon nem valószínű, hogy Irán, az EU és az USA újra életbe lépteti a 2015-ben megkötött, majd Donald Trump által felmondott nukleáris egyezményt – vélik a Goldman Sachs (GS) elemzői, hozzátéve, hogy ha ez mégis megtörténik, az olajkínálat a legjobb esetben is csak jövőre emelkedhet a piacon.
„A patthelyzet mindenkinek jól jön” – idézi a Bloomberg Callum Bruce-t, a GS iparági elemzőjét. A közgazdász szerint ha össze is jön a megállapodás, az csak fokozatosan lép életbe, legkorábban 2023-ban jelenhet meg az iráni többletolaj a világpiacon.
Az egyezmény felélesztése azt jelentené, hogy Irán amerikai szankciók nélkül újra tudná indítani nagyobb volumenű olajszállításait.
Elemzői vélemények szerint azonban a jelenlegi helyzet minden érintett félnek kényelmes, az olajárak a kínai kereslet várható további esése miatt süllyednek,
Irán pedig így is napi egymillió hordót dob a világpiacra, közben pedig kényelmesen folytathatja középtávú nukleáris céljainak megvalósítását.
A GS becslései szerint az iráni olajtöbblet megjelenése a jövő évre várt 125 dolláros átlagárat 5-10 dollárral csökkentené. A brenttel az elmúlt napokban hathavi mélypont, 92 dollár körüli szinteken kereskedtek, a szerdai kedvezőtlen brit nyomán a jegyzések benéztek ez alá is.
Az olajpiacot a recessziós félelmek mozgatják, és elemzők szerint nem valószínű, hogy ez a közeljövőben változna.
Az orosz invázió kezdete után, márciusban a nyersolaj hordónkénti ára 147 dollárig száguldott, azóta csökkennek a jegyzések, részben a recessziós félelmek, illetve ezzel összefüggésben a kínai járványügyi korlátozások miatt.
Az EU és az USA kedden közölte, hogy tanulmányozzák Irán válaszát a „végső” ajánlatukra.
