Oroszország ragaszkodik ahhoz, hogy a Gazpromot mint a csővezeték tulajdonosát bevonják az Északi Áramlat vezetékein történt rendkívüli események kivizsgálásába – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerdán újságíróknak.

(FILES) This file photo taken on March 1, 2022 shows a container decorated with a map showing the position of the Nord Stream 2 gas pipeline, which never entered into service to deliver Russian gas to European households, in Lubmin's industrial park, northeastern Germany. - Two leaks have been identified on the Nord Stream 1 Russia-to-Europe gas pipeline in the Baltic Sea, hours after a similar incident on its twin pipeline Nord Stream 2, Scandinavian authorities said on September 27, 2022. (Photo by John MACDOUGALL / AFP) FILES-DENMARK-SWEDEN-RUSSIA-GERMANY-CONFLICT-ENERGY
Fotó: John MacDougall / AFP

A csőnek van gazdája, és a Gazprom is részes a tulajdonlásban. Természetesen nélküle nem lehet a vizsgálatot lefolytatni

– nyilatkozta Peszkov arra a kérdésre válaszolva, vajon az orosz fél ragaszkodik-e ahhoz, hogy a Gazprom vagy az orosz állam képviseletében az orosz hatóságok részt vehessenek a történtek kivizsgálásában. Hozzátette, hogy nem egy gazdátlan csőről van szó.

Alekszandr Grusko külügyminiszter-helyettes szerdán újságíróknak azt mondta, hogy Oroszország az Európai Unió megkeresése esetén kész lenne megfontolni a részvételt az Északi Áramlat gázvezetékeken történt incidensek kivizsgálásában, de eddig ez nem történt meg.

Peszkov szerint, mivel még az sem világos, hogy mi történt a vezetékekkel,

azt sem lehet megjósolni, hogy meddig tarthat a javítás.

A Kreml szóvivője ostobaságnak nevezte azt a feltételezést, mely szerint Oroszországnak köze lehetett a történtekhez, rámutatva, hogy Moszkva nem lehetett érdekelt az incidensben, mert Európába vezető gázszállítási útvonalakat veszített el. Hozzáfűzte, hogy az üggyel kapcsolatban számtalan kérdés merül fel.

Szijjártó: meg kell védeni a Török Áramlatot

Az Északi Áramlatot ért támadás után felértékelődött a déli vezeték fontossága – közölte a külgazdasági és külügyminiszter.

Nem mulasztotta el megjegyezni, hogy az amerikai cseppfolyósított földgáz szállítói erősen érdekeltek abban, hogy továbbra is magas nyereséget termeljenek. Emlékeztetett arra, hogy Joe Biden amerikai elnök február elején az Északi Áramlat 2. felszámolásának lehetőségéről beszélt.

Látjuk a lengyeleknek az őrülettel határos, hisztérikus-eufórikus reakcióját, látjuk, hogy mások köszönetet mondanak az Egyesült Államoknak. Egyelőre nem tudjuk, mit jelent ez a hálálkodás

– fogalmazott a szóvivő.

Peszkov arra utalt, hogy Radek Sikorski volt lengyel külügyminiszter, EP-képviselő a Twitteren egy Thank you, USA szövegű bejegyzést osztott meg a tengeri gázszivárgásról készült felvétellel együtt.

Ez egy hivatalos bejelentés egy terrorcselekményről?

– tette fel a kérdést Sikorski köszönetnyilvánításával kapcsolatban a Telegramon Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő.

Zaharova emellett a Telegram-csatornáján megosztotta Biden februári sajtótájékoztatójának egy részletét, amelyen az amerikai elnök arra figyelmeztetett, hogy ha Oroszország behatol, ha tankok vagy csapatok lépik át újra az ukrán határt, akkor nem lesz többé Északi Áramlat.

A külügyi szóvivő ennek kapcsán úgy fogalmazott, hogy Biden köteles válaszolni arra a kérdésre, hogy az Egyesült Államok beváltotta-e a fenyegetését 2022. szeptember 25-én és 26-án, amikor az Északi Áramlat 1. és az Északi Áramlat 2. három vezetékén vészhelyzeti esemény történt, amelyet ideiglenesen csővezeték-szakadásnak minősítettek.

Peszkov a sajtónak azt mondta, hogy az Északi Áramlat 1. és az Északi Áramlat 2. gázvezetékkel kapcsolatos helyzet párbeszédet és az összes fél gyors interakcióját igényelné, de a dialógus most teljesen hiányzik.

A vezetékeket üzemeltető Nord Stream AG kedden az Északi Áramlat 1. és az Északi Áramlat 2. tengeri csővezeték három szálát ért példátlan károkról számolt be, amelyeket hétfőn néhány órán belül fedeztek fel. Az első szivárgást az Északi Áramlat 2.-nél észlelték, a dán Bornholm-sziget közelében, aztán még kettőt az Északi Áramlat 1.-en. A dán energiaügynökség jelentése szerint nagy mennyiségű gáz szivárgott a tengerbe, a helyszínt a repülőgépeknek és a hajóknak öt tengeri mérföldes körzetben el kell kerülniük. Több vezető politikus nem zárta ki, hogy a vezetéket szabotázsakció rongálhatta meg.

A két megrongálódott vezetékrendszer Oroszországot és Németországot köti össze a Balti-tenger alatt.

Egyik vezetékpár sem üzemel, de a robbanásokat megelőzően gázzal voltak feltöltve.

Az Északi Áramlat 1.-et arra hivatkozva állította le az orosz fél augusztusban, hogy az összes turbina meghibásodott, a szervizelésüket pedig a Siemens a szankciók miatt képtelen ellátni. Az Északi Áramlat 2. üzembe helyezési eljárását a német fél állította le Oroszország Ukrajna elleni támadására hivatkozva.