Nagyon korai lenne még azt találgatni, hogy mi okozhatta a szivárgást az Északi Áramlat 1. és az Északi Áramlat 2. földgázvezetéken – jelentette ki kedden Tim McPhie, az Európai Bizottság energiaügyekért felelős szóvivője a testület keddi sajtótájékoztatóján.
A szóvivő elmondta, hogy a bizottság folyamatosan figyelemmel követi a helyzet alakulását, és mérlegeli a szivárgásoknak a tengeri hajózásra és a környezetre gyakorolt hatásait. Arra az újságírói kérdésre válaszolva, mely szerint
a szivárgások gyanúsan egybeestek a norvég gázt Dánián keresztül Lengyelországba szállító, Baltic Pipe nevű vezeték felavatásával,
McPhie hangsúlyozta, egyelőre még korai bármilyen egybeesésből következtetéseket levonni.
Eric Mamer uniós szóvivő megerősítette: a bizottság nem találgathat, hogy szabotázs történt-e vagy sem, mivel nem áll rendelkezésre olyan információ, amelyből megállapítható lenne, mi okozta a szivárgást.
Keddi sajtóhírek szerint Svédország és Dánia sürgős vizsgálatot kezdeményezett az ismeretlen eredetű balti-tengeri gázszivárgásokkal kapcsolatban, amelyeket a két ország közelében húzódó orosz gázvezetékeken észleltek.
A svéd tengerészeti hatóság figyelmeztetést adott ki az Északi Áramlat 1. vezeték két ponton megfigyelhető szivárgása miatt, nem sokkal azután, hogy a közeli Északi Áramlat 2. vezetéken is szivárgást észleltek,
ami arra késztette Dániát, hogy eltanácsolja a hajókat a vezeték öt tengeri mérföldes körzetéből.
A Der Tagesspigel című német lap kedden azt írta, hogy a német szövetségi kormány szerint célzott támadás okozhatott szivárgást a két földgázvezetéken.
Európa készen áll az orosz gáz nélküli télre – brutális ára lesz a kényszermegoldásnakA kontinens képes máshonnan pótolni az orosz gázt, ám ez rendkívüli összegbe kerül, és más országokat is a nyersanyag nélkül hagyhat. |