Régóta várt együttműködési megállapodást írt alá a Sanghaji Együttműködési Szervezet találkozóján Kína, Kirgizisztán és Üzbegisztán, melynek keretében Oroszországot elkerülő vasútvonal jöhet létre Kína és Európa között.

Freight Train Linking East China With Central Asia Departs From Wuxi, WUXI, CHINA - AUGUST 13: A freight train departs from Wuxi West Railway Station Logistics Park and heads for Uzbekistan and Kazakhstan on August 13, 2022 in Wuxi, Jiangsu Province of China. The freight train carrying over 1,000 tons of goods will pass through China's Lianyungang city before reaching Uzbekistan and Kazakhstan in about 20 days. (Photo by Zhu Jipeng/VCG via Getty Images)
Fotó: VCG / Getty Images

Az egyezség életet lehelhet a negyedszázados tervekbe, ám kevés konkrétumot tartalmaz a megvalósítás útitervét illetően. Azonban 

az aláírt javaslatban szerepelnek a vonal hiányzó, kirgiz szakaszával kapcsolatos megvalósítási tanulmány kondíciói, amely összekötné a meglévő kínai és üzbég vonalakat, és 2023 első felére el is készülhet.

A megállapodás értelmében a tanulmány költségeit egyenlő arányban osztják meg a szerződő felek a kirgiz közlekedési minisztérium szerint, és a tárca közleményéből az is kiolvasható, hogy az útvonalról is sikerült dűlőre jutni. Noha Kirgizisztán korábban a népesebb északi országrészen keresztül szerette volna az új vasúvonalat átvezetni, úgy tűnik ezt nem sikerült kialkudnia – írja az Oil Price.

A vonal így Torugartnál érkezik meg Kína felől az országba, ahol közúti határátkelő már most is üzemel, hogy aztán Arpa és Makmal érintését követően Dzsalal-Abadnál érje el Üzbegisztánt. Itt vált a nyomtáv az Európában és Kínában használt 1,435 méterről az egykori Szovjetunióban használt 1,52 méterre.

A 280 kilométeres szakasz 4,1 milliárd dollárba kerülhet, 

amit vagy közvetlen beruházás, vagy a kormányzat és a magánszektor együttműködése (PPP) finanszírozhat. A becsült összeg azonban eléggé optimistának tűnik a korábbi, a mostani dupláját is elérő értékekkel szemben, különösen, hogy a hegyek övezte területen haladó vasútvonal számos alagút építését is megkövetelheti.

A projekt keretében Kínának is építenie kell saját területén egy mintegy 160 kilométeres szakaszt. Az elkészült projekt aztán Türkmenisztánon, Iránon és végül Törökországon keresztül érheti el Oroszország érintése nélkül Európát. Míg Üzbegisztán rendkívüli hevülettel támogatja a megállapodást, Kína csupán óvatosan adta áldását a projektre, és azt is közölte, nem kívánja a teljes számlát állni.

A tengeri szállítmányozással kapcsolatos költségek emelkedésével párhuzamosan vasúton is egyre több áru érkezett Kínából Európába, ám az Ukrajnában dúló háború ezen a területen is fennakadásokat okozhat.