Nőtt azok aránya, akik a két állam közötti szorosabb együttműködést hasznosnak tartják országuk szempontjából, a lehetséges együttműködési területek kapcsán azonban már eltértek a vélemények – derült ki a Nézőpont Intézet által a Konrad-Adenauer-Stiftung támogatásával rendszeresen készített közvélemény-kutatás idei eredményeiből. A két adatsor eredményeit Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője prezentálta.
A németek 59 százaléka vélekedik pozitívan Magyarországról, és a magyarok 56 százaléka gondolkodik hasonlóképpen Németországról
az intézetek közötti együttműködés részeként készült reprezentatív felmérés tanúsága szerint.
Az idei magyar–német barométer országonként ezer fő bevonásával 2022 június–júliusában készült. A tanulmány mindkét országban vizsgálta, hogy egyes politikai és gazdasági kérdésekben mit gondolnak a másik országról.
Ezek eredménye azt jelzi, hogy a németek Magyarországról és a magyarok Németországról bizonyos tekintetben markánsan eltérő véleménnyel vannak, egyes kérdésekben külső szemmel vizsgálva a két nemzet között választóvonal húzódik. Az egyes vélekedések nem tapasztalati értékelések, inkább a hazai médiainformációkon alapuló percepciók – összegezték a kutatást.
A német közmédia Magyarországgal kapcsolatos tudósításainak polaritása egyoldalú – emlékeztettek egy korábbi elemzésre.
A 2021-ben vizsgált 126 adás 81,75 százaléka volt negatív a magyar kormány szempontjából, ennek ismeretében nem tartják meglepőnek, hogy a németek 48 százaléka gondolja úgy, hogy a média nem kritizálhatja a kormányt Magyarországon.
A tapasztalati úton könnyebben megválaszolható kérdésekre viszont már nagyobb arányban adtak pozitív választ, például Magyarország turisztikailag vonzó úti célként való megítélése a németek körében az utóbbi két évben jelentősen javult. 2020-ban még a válaszadók 64 százaléka, idén már 76 százaléka nyilatkozott elismerőleg.
A másik nép tagjainak egyes szerepekben való elfogadását illetően a németek és a magyarok statisztikai hibahatáron belül vagy ahhoz közel, ugyanúgy gondolkodnak.
Mind a rokonsági, mind a munkakapcsolatokat a magyarok és németek közel négyötöde el tudja képzelni egymással kapcsolatosan. Munkatársként 86 és 89 százalékos arányban, sógorként 79 és 77 százalékban fogadnának el magyarok németet és németek magyart.
Továbbra is kölcsönösen magas a másik elfogadása a magyarok és németek között, idén nem lettek elutasítóbbak egymás iránt
– összegezték a kutatók a barométer eredményét.
Az együttműködési területekre vonatkozóan mindkét ország szorosabb kooperációt részesítene előnyben. A két nemzet azonban más területeken tartaná hasznosnak a mélyebb együttműködést.
A magyarok az gazdasági fejlesztésére és az államadósság elleni küzdelemre (61-61 százalék) fektetnének nagyobb hangsúlyt, a németek az unió politikai reformjában (78 százalék), valamint a hatékony és emberséges migrációs és menekültpolitika kialakításában (65 százalék) tartanák inkább hasznosnak a szorosabb együttműködést.
Hitelességi gondokA Magyarországon gazdasági tevékenységet folytató németek valódi tapasztalat birtokában döntően pozitívan vélekednek az országról, azok a németek, akik voltak már Magyarországon, nagyobb arányban vannak jó véleménnyel a magyarokról – hangzott el a konferenciát záró panelbeszélgetésben, ahol a résztvevők egyetértettek abban, hogy fontos több platformon, német nyelven ismertetni a mainstreamtől eltérő véleményeket is.
|
