Szakértők: béke nélkül nagy bajba kerülhet Európa

Jelentős kihívások és megpróbáltatások előtt áll Európa és Magyarország, emiatt pedig nagymértékű változtatásokra van szükség a háború és a szankciók okozta gazdasági problémák kezelése érdekében – hangzott el a Mathias Corvinus Collegium (MCC) kétnapos konferenciáján. Tíz országból 20 nemzetközi és 15 hazai előadó, szaktekintély osztotta meg álláspontját a 4. MCC Budapest Summiton, szeptember 29-től október 1-jéig. A konferencián mintegy 800 érdeklődő vett részt – írta meg a Mandiner.

A Mandiner arról ír, hogy ezúttal a történelem döntött az őszi MCC Budapest Summit témájáról, hiszen a központi téma az orosz–ukrán háború és annak gazdasági hatásai voltak. Kétnapos rendezvény több hazai és külföldi szakembert felvonultatott, amely csütörtök este Tuomas Malinen előadásával kezdődött.

A pénteki napon négy panelbeszélgetésben osztották meg gondolataikat a hazai és külföldi szakemberek. Ezek közül az első a háborúk, valamint a szankciók kapcsolatát vizsgálta, és arra a megállapításra jutott, hogy

Christopher Davis, az Oxford Institute of Population Ageing kutatója, Howard J. Shatz, a RAND Corporation vezető közgazdásza, John Laughland, politikatudományi és -történeti előadó, az MCC vendégoktatója és Sebestyén Géza beszélgetett az szankciós politikájáról.

Laughland szerint a mostani retorziókkal az a probléma, hogy nem terjed ki az energiaszektorra , így azok hatástalanok. A brit szakember kiemelte, hogy büntetni csak olyasvalakit lehet, aki felett hatalmunk van, de Oroszország esetén ez a helyzet nem áll fenn.

Davisnek több évtizedes tapasztalata van a szankciók hatásainak vizsgálata terén.

– emelte ki. Azt is megjegyezte, hogy az unió nem volt elég körültekintő a retorziók bevezetésével kapcsolatban, valamit arra is felhívta a figyelmet, hogy a nyugat orosz gáztól való elfordulása és a cseppfolyósított gáz felé orientációja gázhiányt idéz majd elő a harmadik világban.

Shatz megjegyezte, hogy a retorziók abban az esetben működőképesek, amikor egy nagy állam szankciónál egy kisebbet. A szakember Hollandia és Indonézia példáját említette, amikor Hollandia a függetlenné vált Indonéziára sikertelenül vetett ki retorziókat. Az olyan – Shatz fogalmazása szerint – zsivány államok ellen néha működnek a szankciók, mint Észak-Korea vagy Irán, tehát összességében a retorziók elég vegyes összképet mutatnak.

Parázs viták alakultak ki az élelmiszer-ellátásról 

Az élelmiszerválságról szóló, parázs vitától sem mentes panel résztvevői arra hívták fel a figyelmet, hogy egyelőre nem vagy csak szórványosan jelentkező élelmiszerválságról beszélhetünk, amelynél 

A témakör szakértője Amanda Martinez, az ENSZ Élelmezési Világprogramjának gazdasági kockázatelemzője, David Laborde Debucquet, a Nemzetközi Élelmiszer-politikai Kutatóintézet (IFPRI) tudományos főmunkatársa, Mezei Dávid, a Takarékbank Zrt., Magyar Bankholding Csoport agrár és uniós kapcsolatokért felelős terület vezetője, valamint Tarpataki Tamás, az Agrárminisztérium agrárpiacért felelős helyettes államtitkára volt.

Amanda Martinez arra mutatott rá, hogy az élelmiszer-előállítással és az élelmezéssel kapcsolatos problémák – legyen szó az elérhetőségről vagy a megfelelő tápanyagértékről – a világ jó néhány országában jelentkeznek. Ezek oka között szerepel a klímaváltozás, ugyanakkor a háború és annak következményei a helyzetet tovább súlyosbították.

David Laborde Debucquet úgy fogalmazott, hogy a tökéletes vihar esete áll fenn:

A Nemzetközi Élelmiszerpolitikai Kutatóintézet tudományos főmunkatársa arról is szólt, problémát jelent, hogy több ország korlátozza a gabonaexportot. 

Az emelkedő energiaárak kérdésköre is kiemelt figyelmet kapott az MCC Budapest Summiton. Európa nagyot hibázott – mondta dr. Tuomas Malinen, a GnS Economics ügyvezető igazgatója a rendezvény pénteki napjának első délutáni előadásán. Szerinte kérdéses, hogy a háborút követően Oroszországnak érdekében áll-e visszaállítani Európa gázellátását – a szakértő szerint ebben a kérdésben mi vesztésre állunk. Dr. Ács Zoltán közgazdász, a London School of Economics professzora és az MCC vendégoktatója egyetértését fejezte ki a konferencia egyik korábbi, fontos tételmondatával, miszerint Európában az inflációt a drasztikusan emelkedő energiaárak okozzák. 

A pénteki nap utolsó beszélgetésén az előadók arra hívták fel a figyelmet, hogy a háború hosszú távon átalakíthatja nemcsak Európa gazdaságát, de a mindennapi életünket is. 

Egységes fellépést és európai szintű összefogást sürgetnek a szakértők

Egységes fellépést és európai szintű összefogást sürgettek a szombati nap indító panelén a résztvevők, amely álláspontjuk szerint a kulcsa annak, hogy Európa eredményesen küzdjön meg az elkövetkező válsággal. Fritz Söllner, az Ilmenaui Műszaki Egyetem tanszékvezetője szerint a mostani helyzet kialakulásában nagyon nagy szerepe volt annak a politikai iránynak, amely függővé tette a német gazdaságot az orosz energiahordozóktól. A háború és a szankciók árát így a német vállalatok és német emberek is fizetik.

– jegyezte meg Thomas Narbeshuber, a BASF Közép- és Délkelet-Európa alelnöke.

A háború az elmúlt napok történései alapján inkább az eszkaláció felé halad, és a hatásait még hosszú évekig érezni fogjuk – így lehet összefoglalni annak a panelnek a mondanivalóját, amelyen arra a kérdésre keresték a választ a szakemberek, hogy vajon meddig tarthat a háború Ukrajnában.

Még jobban felértékelődik a zöldfordulat

A többnapos nemzetközi konferencia utolsó beszélgetésén a zöldátmenet lehetőségéről beszéltek az előadók. Megállapították, hogy a válságos környezetben még inkább szükséges meglépni a zöldfordulatot,