A mosómedvék tudományos kutatása sokáig jókora akadályokba ütközött az állatok kezelhetetlensége és éjszakai életmódja miatt, ám a technológiai fejlődés hatására ez változni látszik.
A mosómedvék vizsgálata az intelligencia és az érzelmek működésének feltérképezését segítheti, amit a drót nélküli szenzorok és az éjjellátó kamerák megjelenése tett lehetővé, míg a legújabb molekuláris eszközök segítik az agyuk vizsgálatát a sejtek szintjén is.
Dr. Kelly Lambert, a Richmondi Egyetem kutatója a The Wall Street Journalnak elmondta, hogy a mosómedvék és az emberek agya között fennálló hasonlóságnak köszönhetően az állatok jó modellként szolgálnak arra, hogyan változik az agy a tapasztalatok hatására. A felfedezésről, a kíváncsiságról, az ötletetekről, az optimizmusról vagy akár az előérzetekről is tanulhatunk a mosómedvéket vizsgálva.
A mosómedvék rendetlensége azonban már több mint egy évszázada okoz frusztrációt a kutatóknak. Egy 1907-es kutatás felidézi, hogy a mosómedvéket ravasz és ügyes állatokként tartják nyilván.
A kísérlet végül azzal ért véget, hogy a mosómedvék kitörtek a ketreceikből.
A laboratóriumi vizsgálatok terén kevésbé együttműködő állatok éjszakai tevékenysége pedig azt nehezítette, hogy vadon tanulmányozzák őket, így a tudósok inkább más rágcsálókat vagy madarakat használtak azt vizsgálva, hogy különböző fajok hogyan tanulnak.
Az újabb eszközöknek hála a mosómedvék a reflektorfénybe léphetnek, és olyan kutatások alanyai lehetnek, mint amelyben dr. Lambert és csapata azt vizsgálta, hogyan képesek kinyitni egy csemegét rejtő, átlátszó dobozt. A 2021-es kísérlet során a dobozok kinyitását három akadály nehezítette. A mosómedvéket annak alapján értékelték, hogy hányat tudnak ezek közül leküzdeni, és az eredmények szerint azok szerepeltek jól, amelyek hippokampuszában több, úgynevezett glialikus sejt volt. Ezek nagyobb száma a kutatók szerint az adaptívabb gondolkodáshoz kapcsolódik. Egy másik kutatás szerint Albert Einstein agyában is több ilyen sejt volt, mint az átlagos intelligenciájú emberekében.
Egy másik tanulmány arra világít rá, hogy
méretükhöz képest a neuronok sűrűsége a mosómedvék agyában hasonló az emberekéhez.
Nem véletlen, hogy nem tudunk olyan szemetest gyártani, amelybe a mosómedvék nem tudnak bejutni, ennek neurális okai vannak dr. Lambert szerint.
Lauren Stanton a Berkeley-ről olyan kísérletet végzett, melynek során különböző csemegékkel ejtette fogságba az állatokat, majd elektromos nyomkövetővel látta el őket. Az eredmények szerint azonban ugyanazzal a módszerrel nem lehetett őket kétszer elkapni, tanultak a foglyul ejtésükből.
Egy másik kutatásban pedig arra jöttek rá, hogy azok a mosómedvék szerepeltek jól, amelyek hajlandók voltak tanulni, míg az agresszívebbek pórul jártak.
