Szingapúrban és New Yorkban a legmagasabbak a dollárban számolt megélhetési költségek az egész világon – áll az egyik legnagyobb londoni gazdaságkutató intézet, az Economist Intelligence Unit (EIU) csütörtökön ismertetett éves globális felmérésében (Worldwide Cost of Living, WCOL). A cég hangsúlyozta, hogy a globális inflációs hullám alaposan átrendezte az idei listát – a szankciók által hajtott miatt Moszkva például többtucatnyi hellyel került magasabbra –, de az EIU várakozása szerint jövőre jelentősen enyhül a drágulási ütem.
Az EIU kétszáznál több termékcsoportból összerakott áru- és szolgáltatáskosár négyszáz egyedi termékének helyi átlagárát számította ki, és ennek alapján állította össze éves listáját a világ 172 nagyvárosának dollárban számolt megélhetési költségeiről.
Tavaly 173 város szerepelt a listán, de a háborús helyzet miatt Ukrajna fővárosa, Kijev az idén nem került be a felmérésbe.
Az összehasonlítás alapja 100-as megélhetési mutatóval hagyományosan New York.
A közép-európai EU-fővárosok – Budapest, Prága, Varsó – az idén sem szerepelnek a felső tízes mezőnyben.
Az idei listán
Szingapúr és – most első ízben – New York került holtversenyben az első helyre,
egyaránt éppen 100-as költségindexszel.
Tavaly Tel-Aviv volt a világ legdrágább városa az EIU számítási módszertana szerint, és így a 2021-es WCOL-lista élére került. Az izraeli nagyváros azonban New York és Szingapúr jelentős drágulása miatt az idén a harmadik helyre csúszott vissza, de csak épphogy: a New York-i 100-as alapindexhez mért költségmutatója jelenleg 99.
A felső tízes mezőnyben Hongkong és Los Angeles holtversenyben a negyedik, egyaránt 98-as WCOL-indexszel, utánuk Zürich (94), Genf (91), San Francisco (85), Párizs (84), Koppenhága (83) és Sydney (ugyancsak 83) következik.
Menekülnének az országból az amerikaiak – külföldre vágynak az olcsóbb élet reményébenMegfizethetőbb lakhatást és olcsóbb megélhetést keresnek az észak-amerikaiak – írta a Business Insider. A lap szerint az erős dollár és az elszálló árak arra késztetik az Egyesült Államok polgárait, hogy fontolóra vegyék az európai vagy dél-amerikai élet lehetőségét. Az Insider összegyűjtött hat várost, amelyek leginkább a célkeresztjében lehetnek az elvándorló amerikaiaknak. |
Az elemzés szerzői kiemelik, hogy a WCOL-indexek összeállításához használt helyi fogyasztói árak inflációja a lista egészét tekintve most volt a leggyorsabb legalább az elmúlt húsz évben.
A felsorolásban szereplő országok átlagos inflációja az utóbbi tizenkét hónapban 8,1 százalék volt a helyi fizetőeszközökben mérve.
Az átlagon belül a motorbenzin drágult a legnagyobb mértékben: literjének – ugyancsak helyi valutákban számolva – 22 százalékkal magasabb az ára a felmérésbe bevont városok átlagában, mint tavaly ilyenkor.
Az EIU számításai szerint a listán szerepelő nagyvárosok helyi valutákban mért átlagos éves inflációja 2021-ben 3,5 százalék, 2020-ban 1,9 százalék, 2019-ben 2,8 százalék volt. A magas idei infláció számos várost többtucatnyi hellyel feljebb sodort a megélhetési költségek listáján.
A legtöbb hellyel a két legnagyobb orosz város, Moszkva és Szentpétervár ugrott előre.
Moszkva költségindexe 16 ponttal 72-re nőtt, és így az orosz főváros az idei WCOL-listán 88 helyezéssel magasabbra, a 37. helyre került.
Szentpétervár 70 helyezéssel előrelépve a 73. helyen van az idén, miután indexe ugyancsak 16 ponttal 66-ra emelkedett a New York-i 100-as alapszinthez mérve.
Az EIU közölte, hogy számításai szerint
Moszkvában 17,1 százalékkal, Szentpéterváron 19,4 százalékkal magasabbak a kiskereskedelmi árak, mint tavaly ilyenkor.
A cég hangsúlyozta, hogy a két orosz nagyváros helyi inflációjának hajtóerejét az Ukrajna elleni orosz invázió utáni nyugati szankciók adták.
Az Economist Intelligence Unit csütörtökön bemutatott költséglistáján
a világ legolcsóbb városa – legalábbis dollárban – Szíria fővárosa, Damaszkusz,
amely a New York-i 100-as alapszinthez mért 11 százalékos WCOL-indexével az utolsó, 172. helyre került.
Az EIU elemzői közölték: várakozásuk szerint jövőre – ha az ukrajnai háború nem eszkalálódik – meredeken csökken az energia, az élelmiszerek és az ipari nyersanyagok, köztük a fémek világpiaci ára, így a globális infláció az idei évre várt 9,4 százalékos átlagról 2023-ban 6,5 százalékra mérséklődik.
