Az S&P Global gazdaságkutató intézet csütörtökön közölte, hogy az orosz beszerzésimenedzser-index (BMI) 53,2 pontra nőtt novemberben az októberi 50,7 pontról. A mutató 50 pont feletti értéke az üzleti aktivitás növekedését, e szint alatt pedig a csökkenését jelzi – közölte az MTI. A jelentés megállapítása szerint novemberben elsősorban az erős vevői keresletnek és az új megrendeléseknek köszönhetően nőtt a BMI.

Gold and Silver Production at Prioksky Non-Ferrous Metals Plant
Fotó: Andrey Rudakov / Bloomberg via Getty Images

Bár a külföldi keresletet továbbra is erőteljesen befolyásolták a szankciók, az új exportmegrendelések zsinórban a tizedik hónapja csökkentek, a BMI így is 2017. januárja óta a legmagasabb szintjére emelkedett.

Az új megrendelések hatására a cégek novemberben növelték dolgozóik létszámát és bővítették készleteiket. Az új megrendelések további növekedésének reményében erősödött az orosz gyártók derűlátása a következő 12 hónap termelési kilátásait illetően, a mutató a második legmagasabb volt 2019 áprilisa óta.

Az a háború kitörése óta összesen nyolc szankciós csomagot fogadott el Oroszország ellen, ezek közül kétségtelenül a december 5-én hatályba lépő olajembargó a legnagyobb hatású. Ám a mai napig parázs vita van a tagállamokban a szankciók eredményéről: míg az egyik oldal következetesen azt képviseli, hogy Oroszországot csak úgy lehet megállítani, ha a legfőbb bevételi forrásaitól megfosztják, mások, köztük a magyar miniszterelnök is, arra figyelmeztetnek, hogy a háborús agresszor már az első fél évben akkora bevételre tett szert a mesterségesen feltornázott nyersanyagárakból, amekkorát az egész évre tervezett. 

Oroszország pedig láthatóan nem tört meg, továbbra is képes finanszírozni a háborút, miközben Európában és Magyarországon már valós veszély a Ennél is nagyobb gond azonban, hogy a magas nyersanyagárak miatt teljesen elveszítheti versenyképességét a kontinens ipara.

Az EU vezetőinek a sorozatos rossz döntései ágyaztak meg az európai gázválságnak

Már a háborút megelőzően jókora anomáliák léptek fel az uniós energiapiacon. Orbán Viktor tavaly októberben figyelmeztetett, hogy Brüsszel energiapolitikája veszélybe sodorja az európai középosztályt, és három hónappal a háború előtt látszott, hogy az erőltetett zöldátállás folyamatosan felfelé hajtja az árakat. Hiába korrigált a földgáz ellenértéke a háborút követően, az olajembargóval az unió átlépte a vörös vonalat, kilátástalan helyzetbe hozva ezzel az egész kontinenst.