A Bloomberg elemzői szerint az ukrán háború és az energiasokk harminc éve nem látott rossz viszonyokat hoz a globális gazdaságba. A világgazdaság jövő évi növekedésére korábban adott 3,2 százalékot az elemzők 2,4 százalékra vágták vissza, a 2009-es és a 2020-as válságokat nem számítva ilyen alacsony ütemre 1993 óta nem volt példa.
Az összkép mögött azonban eltérő lefolyású folyamatok húzódnak meg. Az eurózónában a várakozások szerint már a jövő év elején beüt a az Egyesült Államokban ezt az év vége felé várják. A kínai a koronavírus-szabályozás lazításának, valamint az ingatlanszektor állami megsegítésének köszönhetően jövőre 5 százalékkal emelkedhet, ez magasabb a korábban vártnál. Az Egyesült Államokban a béremelkedések üteme tartósan a 2 százalékos inflációs cél felett tartja a fogyasztói árak növekedési ütemét, a Fed alapkamata az 5 százalék felé közelít majd, s egészen 2014 első negyedévéig a körül marad. Az eurózónában elhúzódó recesszióra lehet számítani, ami az év vége felé azonban már enyhülhet, így az Európai Központi Bank (EKB) így már 2023 vége felé csökkentheti kamatszintjét. A kínai jegybank a megtorpanó Szküllája és a túlságosan gyenge jüan Kharübdisze között lavírozva csak visszafogott mértékben lazíthat monetáris politikáján.
A várakozások szerint a dollár ismét erősödésnek indul a következő hónapokban, így a dollárban denominált eszközök a recessziós világgazdasági környezetben ismét átveszik a biztos menedék szerepét.
Novemberben a dollárindex (az USA legnagyobb külkereskedelmi partnereinek devizáiból a forgalommal súlyozott kosárral szemben árfolyam) 5 százalékkal gyengült,
ami 2010 szeptembere óta a legrosszabb teljesítmény. Ennek hátterében az a várakozás állt, hogy a Fed visszavesz kamatemelési mértékéből, s belátható időn belül nem is szigorít tovább.
Az amerikai határidős piacokért felelős felügyeleti hatóság adatai szerint novemberben – 16 hónap óta először – az árfolyamváltozásokra spekuláló befektetők
nettó short pozícióban voltak, vagyis a zöldhasú gyengülésére fogadtak.
A Reuters által 66 devizapiaci stratéga megkérdezése alapján készített felmérés szerint az amerikai deviza jövőre is a jelenlegi árfolyama körül forog majd, így tartja az idén éves átlagban 10 százalékra várt felértékelődését. A várakozások szerint a Fed a jövő év elején hagyja abba kamatemelési ciklusát,
a megkérdezettek 80 százaléka szerint a monetáris politika nem támogatja tovább az árfolyam erősödését.
Gyenge marad az euró és a jen
A stratégák úgy látják, hogy a szeptemberi mélypont után a dollárral szemben 10 százalékot erősödő euró – amely így is 8 százalékos bukóban van az év eddig eltelt időszakát tekintve – február végéig további 3 százalékkal gyengül, egészen az 1,02-os szintig. Jövőre a kurzus 1,07 körül ingadozhat.
A japán jen az idén 20 százalékkal zuhant a zöldhasúhoz képest,
jelenleg 136,5 jen körül mozognak az árfolyamok. A várakozások szerint a következő egy évben a 139–132-es sávban ingadozhat. A brit kormányváltás körüli turbulenciák utáni konszolidálódás 17 százalékos drágulást hozott a font árfolyamában, a következő három hónapban azonban az előrejelzések szerint 5 százalékkal gyengülhet a dollárral szemben, egészen az 1,16 dolláros szintig.
A következő hat hónapban a feltörekvő piacok devizái folytatják gyengélkedésüket,
annak ellenére, hogy a jüan viszonylag jó kilátásokkal rendelkezik. A kínai deviza novemberi rekordmélység óta 5 százalékkal erősödött, a következő fél évben a 7 dollár alatti szintet tarthatja.
